"Maga Sosigenes is három értekezésében, bár a többieknél lelkiismeretesebb volt a kutatásban, kétségei miatt nem habozott önmagát helyesbíteni, és más szerzők is közölték azokat az elméleteket, amelyeket ismertettem, bár ritka, hogy közülük akár egynek is egyeznék a véleménye másokéval."

(Caius Plinius Secundus)

Módszertan, adatok, adatfeldolgozás

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 2002-ben 20 helyen állította be az államilag elismert hibridkukoricák fajtakísérleteit, összesen 91 fajtával. Egy - egy tenyészidő csoport értékelésére 14-17 hely adatai alapján került sor. Az államilag elismert hibridek kísérleteinek megfigyelési és értékelési szempontjai ugyanazok, mint a fajtajelöltek kísérleteiben. Ennek köszönhetően a fajták gazdasági értékeit nyomon követhetők az elismerést követő években is, és a kapott eredményeket össze lehet hasonlítani az elismerés során szerzett tapasztalatokkal.

A kísérleti metodika legfontosabb szempontjai:

A fajták - a hivatalos teljesítmény kísérletekkel megegyezően, s az ott megállapított FAO értékük alapján - 4 tenyészidő csoportban kerülnek kísérleti besorolásra. Az Igen korai érésûek csoportját a FAO 240 -290 közötti érésidejû hibridek alkotják. A Korai érésûek csoportjába a FAO 300 - 390, a középérésûekébe a FAO 400 - 490 közöttieket soroljuk. A 500 - 590 közötti FAO számmal jellemzett hibridek a Késői érésûek csoportjába tartoznak.

A kísérleteket 4 ismétlésben vetik el. Az első sort a fajtatulajdonosok ábécé szerinti, azon belül az elismerés éve, majd a FAO szám emelkedés alapján rendezik. Ez a sorrend a bemutatókon segíti a kalauzolást. A három következő ismétlés véletlen elrendezésû, a termőhelyi változatosság, a fajták kölcsönhatása és egyéb inhomogenitások kiküszöbölése céljából.

Az Államilag Elismert hibridek kísérleteiben nincsenek hivatalosan kijelölt összehasonlító fajták Az egyes értékelt tulajdonságok mércéjét a kísérleti átlag adja. A csoportosításból és az összehasonlítási alapból következik, hogy a kísérletben szereplő fajták már nem a minimum követelményekkel, hanem a kereskedelemben kapható és ott már bizonyított vagy bizonyítani akaró hibridek teljesítményével versenyeznek.

Az értékelés során legnagyobb hangsúlyt a gazdaságilag és agrotechnikailag legfontosabb tulajdonságokra helyezzük. Ezek a hektáronkénti termésátlag, a betakarításkori szemnedvesség tartalom és a szárszilárdság. Kimutatásainkban szerepeltetjük még a tenyészidő becsléséhez fontos nővirágzási adatot is. A kórtani adatokat a fajtakísérleti állomásokon folytatott kísérletekben rögzítjük, és folyamatosan értékeljük.

A kísérletek értékelése részben a metodikai előírások szerinti adat-felvételezésen nyugszik, de fontos szerep jut a tenyészidő alatti szakmai bírálatnak is. Az elmúlt évi kísérleteket szakmai megfontolásból két részre osztottuk, s a feldolgozást külön- külön is elvégeztük. A megosztás szempontja a kísérleteket ért stresszhatások mértéke volt. Azt tapasztaltuk, hogy mind a két termőhelyi csoport fajtáinak termésátlaga szoros korrelációt mutat az összevont átlaggal, függetlenül a tenyészidő csoporttól. A szoros korreláció miatt különös figyelmet érdemelnek a trendtől eltérő hibridek, mert az eltérés a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb körülmények által kiváltott reakcióra utal.

A főbb termésalakító tényezők 2002-ben

Az időjárás

Somogy, Tolna és Baranya megyék kivételével a kukorica vetését megelőző téli félév csapadéka jelentősen elmaradt a szokásostól, s a lehullott csapadék nagyobb része még szeptemberben esett. (1. ábra). A kukorica termésére döntő jelentőségû május - június - júliusi csapadékhiány az addig is szárazságtól szenvedő területeken folytatódott.

A hőségnapok száma az ország jelentős területén már júniusban is meghaladta a tízet, (2. ábra), s júliusban a hőség folytatódott. Délkeleten, s az ország közepén 16 felett volt a hőségnapok száma, de az ország nagy területén általában meghaladta a 14-et (3. ábra). (A szakirodalom szerint 30°C-t meghaladó hőmérsékleten nincs tápanyag beépülés.) Augusztustól, főként a hőmérsékleti adatok alakultak kedvezőbben, de valamivel több csapadék is hullott (4. és 5. ábra), így a kukorica már nem volt az előző időszakhoz hasonló megpróbáltatásnak kitéve. Azokon az országrészeken, területeken, sok esetben csak táblákon, vagy fajták esetében, ahol ekkor még élt a kukorica, s a termékenyülés is megfelelő volt, elfogadható termést takaríthattak be.

A magágy minősége és a kelés

Annak ellenére, hogy a téli félév csapadéka elmaradt a sokévi átlagtól, a magágy készítésre megfelelő körülményeket teremtettek az áprilisvégi, május eleji esők. A később vetett kukorica kelése, kezdeti fejlődése gyorsabb volt, így ebből kiesés nem származott.

A vetésidő

Az országban mindenütt szembeötlő volt a későbbi vetések előnye a korábbiakhoz viszonyítva. Ez a különbség az aszály által sújtott területeken még kifejezettebb volt. A fajtakísérletek eredményei is alátámasztják ezt a megfigyelést. (a tordasi szélsőségesen késői vetésben a későbbi vetés előnye elveszett.) A fajtakísérletek átlagai és a vetésidő szoros korrelációban vannak egymással. Az összefüggésből nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, s a jövőre nézve nem tartjuk követendő példának.

A vetésidő nem csak közvetlenül, hanem számos esetben közvetve is befolyásolta a termés alakulását.

Már említettük, hogy országszerte jelentős gyapottok bagolypille fertőzés volt tapasztalható. A peterakás többnyire megtörtént, amikorra a később vetett kukoricák nővirágzása megkezdődött. Így történhetett, hogy a későbbi vetéseket nem bántotta a gyapottok bagolypille hernyója. Hasonló volt a helyzet a molykártétellel is, jóllehet a különbség koránt sem volt ilyen szembeötlő.

A korábban vetett, következésképpen gyapottok bagolypillével és mollyal fertőzöttebb területeken erős, helyenként súlyos golyvásüszög és csőfuzárium fertőzés is kialakult. (A gombabetegségek kifejlődéséhez természetesen más feltételek is szükségesek.)

A vetésidő okozta néhány napos virágzási késedelem általában hozzájárult a jobb termékenyüléshez. Még abban az esetben is, ha a csőfejlődés nem volt zavartalan, a teljesebb berakodottság az augusztusi hûvösebb időjárásban tapasztalt kielégítő szemfejlődés hatására nagyobb terméshez vezetett.

A gyomosodás

A viszonylag jó magágy és a megfelelő mennyiségû csapadék hozzájárult ahhoz, hogy a kelés előtt kijuttatott gyomirtó szerek jobban hassanak, mint ahogy azt az előző években tapasztaltuk. Nem mindenki büszkélkedhetett azonban kifogástalan permetezési eredményekkel. Erről a kelés után felhasználható gyomirtó szereket forgalmazó gyártók örömteli évzáró beszámolóiból értesülhettünk.

A tőállomány

A növénysûrûség hatását a kísérletekben rendszerint nem elemezzük. (Azokat a parcellákat amelyek tőszáma nem éri el az előírt sûrûség 85%-át, ki kell zárni az értékelésből!) Már a kelés utáni felvételezéseknél megállapítható volt, hogy egy-két kisebb vetéshibától eltekintve a tőszám megfelelően alakult. Később kisebb kiesést a drótféreg és a mocskospajor okozott helyenként (Gyulatanya, Jászboldogháza), de a szórványosan fellépő kártétel önmagában az értékelést nem zavarta volna. Ezekben a kísérletekben az időjárási anomália okozott nagyobb kárt.

Az állati kártevők

A drótféreg érdemel említést első helyen. Az országot járva számtalan helyen voltak láthatók a drótféreg kártétel miatt kiritkult vetések. Rendszeres károkozása azért érthetetlen, mert talajfertőtlenítéssel a sikeres védekezés évtizedek óta megoldott. A védekezés fontosságát a kukoricabogár terjedése is aláhúzza. Várható, hogy növekszik a gabona után vetett kukorica részaránya a vetésszerkezetben. Ez esetben a drótféreg-kártétel lehetősége szintén növekedni fog.

Második helyen a mocskospajort kell említeni. Különösen a "takarékos talajmûvelést" gyakorlók körében volt tapasztalható jelentősebb fertőzés. Arról a fajta takarékoskodóról van szó, akiknél a vetőágy készítést megelőzően elgyomosodott a terület!

Harmadikként a gyapottok bagolypillét kell szóba hozni. Talán még nem mérte fel senki az általa okozott tényleges kárt! A kár kisebbik részét a csővég kibontásakor láthatjuk- mármint a megrágott vagy elfogyasztott csővégi szemek roncsait és az ürüléktömeget. Nagyobb kárt az állattenyésztésben okoz, mert elősegíti a fuzáriumos csőpenész kialakulását, s a termény gombatoxinokkal szennyződik. E tekintetben túltesz a kukoricamolyon is.

Ez utóbbi - negyedik helyen említve - egyes területeken, különösen a déli és a középső országrészben fertőzött jelentős mértékben, s a szokásosnál korábban jelent meg. Nálunk ritkán okozza a kukoricaszár cső alatti törését. Jelenlétére a levélhónaljban fennakadó ürülék utal, s a csövön jellegzetes kárképét a csuhélevelek kibontása után láthatjuk. Valószínûleg ismét fel kellene hívni rá a szakmai közönség figyelmét, hiszen az okozott minőségi és mennyiségi kár tetemes. A takarékos és talajszerkezet-óvó mûvelési eljárások terjedésével népessége fokozódhat.

Ötödik helyen a kukoricabogár következik. Az okozott kár mértéke országosan nem érte el az előbb említettek által okozottat, sőt, az itt nem tárgyalt vadkárokét sem. A potenciális veszély és a helyenként látott elriasztó kárképek azonban indokolják a kampányt, amelyet a növényvédők folytattak az esztendő folyamán. A kárt szenvedett kísérletekben a fajták közötti érzékenység tekintetében nem tapasztaltunk különbséget.

Gombabetegségek

Jelentős károkat 2002-ben a golyvásüszög és a csőfuzárium okozott. A betegség fellépésének erőssége és az ebből következő károkozás mértéke mind fajtánként, mind helyenként jelentős eltérést mutatott. Egyes kísérletekben a termés megsemmisült, vagy jelentősen csökkent (Kompolt, Jászboldogháza, Tordas). Meg kell azonban jegyezni, hogy az említett termőhelyeken a hőstressz önmagában is elegendő kárt okozott ahhoz, hogy meghiúsítsa a fajtajelöltek kísérleteinek értékelését.

A fuzáriumos csöveken tapasztalható tünetek - különösen a súlyos fertőzést felmutató termőhelyeken - nem tették lehetővé a betegséget okozó faj egyértelmû meghatározását a felvételezések során. Az előzetes laboratóriumi eredmények alapján a Fusarium moniliforme általános előfordulására lehet következtetni.

Golyvásüszög fertőzés kisebb-nagyobb mértékben mindenütt tapasztalható volt, a legsúlyosabb helyzet azonban szintén az előbb említett helyeken, Tordason, Kompolton és Jászboldogházán alakult ki. A fertőzés kialakulását a virágzás idején egy-két alkalommal hullott csapadék is elősegítette. Különösen nagy volt a csövön kialakult gombaképletek aránya, mely jelenség részt vett a nagy terméskiesés előidézésében.

Hőstressz

Az elmúlt kísérletezési évadban tapasztalt legjellemzőbb abiotikus hatás a hőség volt. Hazánkban nem szokatlan a nyári hőség és a hő okozta növénykárosodás, a 2002-es esztendő mégis kivételes figyelmet érdemel.

Rendszeresen tapasztalt, s a kukorica korai fejlődési szakaszában fellépő napos, száraz, meleg időjárás következménye az ízközök növekedésének gyors befejeződése. Ilyenkor a kukorica alacsony marad. Hazánkban - ellentétben egyes, tőlünk nyugatabbra fekvő termőtájakon tett megfigyelésekkel - ez a fő oka annak, hogy a későbbi vetésben a kukorica általában alacsonyabb, mint a szokásos, április második felében vetett állományokban. A tünet, ha a későbbi időjárás kedvező, s a csapadékellátás harmonikus, csak tünet marad, nincs számottevő kihatással a termés alakulására. 2002-ben a viszonylagos alacsonynövés jellemző volt, mert a kezdeti fejlődési szakaszban általános volt a meleg, száraz időjárás. Egyes kísérletekben (Kompolt) inkább törpenövésről és torzulásról beszélhetünk.

A virágzás és a kezdeti csőfejlődés idején tapasztalható hőség hiányos termékenyülést, s torz csőfejlődést okozhat. A tárgyalt időszakban azt tapasztaltuk, hogy az általános értelemben optimálisnak tartott időben vetet kukoricákban - ennek megfelelően a kísérletekben is - a cső későbbi fejlődése sem volt zavartalan. Görbe csutkájú, hiányosan termékenyült csövek fejlődtek. A néhány nappal később vetett állományokban is megfigyelhető volt, hogy a csuhé növekedése előbb megállt, mint a csutkáé. Ez a jelenség egyes fajtákon és fajtajelölteken különösen következetesen fordult elő, bizonyítva, hogy a hőhatásokra a fajták eltérően reagálnak.

Fajtától függően gyakori volt a levélfelszín perzselődés is. Egyes szakértők szerint a tünet a kukorica védekezési reakciójának is felfogható, tehát nem vetít előre egyértelmûen terméskiesést más, a tünetet nem mutató hibridekkel szemben. A termésalakulásban döntő tényező, hogy a termékenyülés bekövetkezik-e, s marad-e elegendő asszimilációra képes levélfelület. Megfigyelés, hogy a tüneteket nem mutató hibrideknél is elmaradhat a termékenyülés, míg a viszonylag erős tünetekkel reagáló hibrid a későbbiekben regenerálódik, s a megkötött szemeket ronggyá szakadozott levelekkel is kineveli.

Más tulajdonságok, jelenségek

Szegélyhatás

Feltûnően nagy volt ebben az esztendőben a szegélyhatás. Ezt nem csak a kísérletekben, hanem üzemi táblákon is megfigyelhettük. A hőségtől erősebben szenvedő kísérletekben számos parcellán a szegélyhatást már nem élvező tövek egyáltalán nem termékenyültek, illetve nem hoztak csövet (Kompolt, Gyulatanya, Jászboldogháza).

Virágzási, termékenyülési és csőképzési zavarok

Néhány kísérleti helyen az 50%-os nővirágzás idejét sem lehetett megállapítani, tekintettel arra, hogy a tövek nagy része egyáltalán nem hozott bibét. Hasonló helyzet üzemi táblákon még a termés tekintetében országos átlagot felülmúló Hajdú-Bihar és Fejér megyében is tapasztalható volt.

A kukoricaszár hibái

Általában három nagyobb csoportra osztjuk a kukorica szárszilárdsági hibáit. A megdőlés a nyári nagyobb esőket kísérő szélviharok következtében lép fel. A megdőlés mértéke összefüggésben van a gyökérzet erősségével, illetve a gyökérzet fejlettségével a vihar időpontjában. 2002-ben ezzel a problémával találkoztunk a hajdúböszörményi és a szarvasi kísérletekben. Szarvason, a talaj levegőtlenségre való hajlama és a későbbi betakarítás miatt a fuzáriumos szártörés is fellépett. Nagyobb mértékû fuzáriumos szártöréssel az elmúlt évben a kaposvári és az eszterágpusztai kísérletekben találkoztunk. Megkíséreltünk összefüggéseket kimutatni a termés és a megdőlés között, azonban ez nem sikerült. Sőt, a szarvasi és a hajdúböszörményi adatok közötti összefüggések vizsgálata során sem sikerült a dőlési hajlamra utaló egyértelmû összefüggést találnunk. Mindenesetre úgy véljük, hogy a kísérletek viszonylag magas variációs együtthatóját (C.V.) a viharkár eredményezte.

A termésről

Az országosan 5 tonna körüli átlagtermés az országos kísérleti átlag 56%-a. Nem tér el a szokásos irányzattól, jóllehet a kísérletek értékelésénél részben a jobb összehasonlítás miatt változtattunk. a szemléleten. Nem zártuk ki teljesen azokat a kísérleteket, amelyekben a természeti körülmények (vihar, szárazság, hőség) a szokásosnál nagyobb kárt okoztak. Az adatértékelésnél természetesen nem vettük figyelembe az agrotechnikai vagy kísérlettechnikai okok miatt hibásnak minősített kísérleteket.) A feldolgozás során a kísérleteket a környezeti feltételek alakulása és a megbízhatósági vizsgálati eredmények alapján két csoportra osztottuk, és a csoportosítás után is elvégeztük az értékelést. Az első csoportba a kedvezőbb, míg a második csoportba a kedvezőtlenebb feltételek között zajlott kísérletek eredményeit soroltuk.

Dr Szieberth Dénes

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet

Budapest

Államilag elismert kukorica hibridek, 2002
FAO csoport	hibridek száma*
	Szemes	Siló	Vegyes	Összesen	%
FAO 200	35	11		46	14,5
FAO 300	99	16	3	118	37,2
FAO 400	91	7	3	101	31,9
FAO 500	31	21		52	16,4
Összesen:	256	55	6	317	100,0
* Reciprok és Cms változatok nélkül

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2002 SZEMES KUKORICA Államilag Elismert kukorica hibridek, összes hely (Igen korai csoport)
Fajták			Szemtermés		Szemnedvesség		50% Nővirágzás	Szárhiba	FAO
Sorszám	Név	Státusz	t/ha	%	%	elt.	nap	%	szám
1.	Novadour	2001 FR	7,22	90,9	17,56	0,00	72	10,6	290
2.	Szegedi SC 276	2001	7,72	97,2	17,51	-0,05	68	12,9	290
3.	Szegedi SC 271	2002	8,31	104,7	18,20	0,64	69	13,9	290
4.	Szegedi TC 273	2002	8,03	101,1	17,07	-0,49	68	10	290
5.	Kiskun SC 4282	1997	6,30	79,3	16,75	-0,81	68	14,8	260
6.	Kiskun SC 4280	1999	7,60	95,7	17,50	-0,06	65	14,4	290
7.	Kiskun 4296	2002	8,24	103,8	17,51	-0,05	66	9,3	290
8.	Goldaco	2002	8,34	105,0	18,00	0,44	72	2,1	290
9.	KWS 282	2002 DE	7,10	89,4	17,26	-0,30	71	11,1	280
10.	LG 2285	2001 FR	8,37	105,4	17,60	0,04	72	10,9	290
11.	LG 2305	2001 FR	8,78	110,6	17,88	0,32	72	8,8	290
12.	DK 355	2001 US	8,60	108,3	17,55	-0,01	68	2,9	280
13.	PR 39K38	2001 US	7,78	98,0	17,56	0,00	67	14,6	290
14.	PR 39D81	2002 US	8,53	107,4	17,07	-0,49	67	11,4	280
15.	Eurostar	2002 FR	8,47	106,7	18,77	1,21	65	5,8	280
16.	Sprinter	2000 FR	7,65	96,4	17,23	-0,33	66	6,6	260
	átlag		7,94	100,0	17,56		68	10
	SzD 5%		0,60	7,6	0,82		2	8,4
	C.V.		10,1		6,3		3,3	100
	Helyek száma		14		14		12	11

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2002 SZEMES KUKORICA Államilag Elismert kukorica hibridek (Korai csoport)
Fajták			Szemtermés		Szemnedvesség		50% Nővirágzás	Szárhiba	FAO
Sorszám	Név	Státusz	t/ha	%	%	elt.	nap	%	szám
1.	Nirvana	2000 FR	7,94	89,9	18,26	-1,08	72	2,6	310
2.	Ella	1998	8,89	100,7	20,15	0,81	70	1,9	360
3.	Szegedi SC 352	2002	9,54	108,1	19,66	0,32	69	4,0	340
4.	Relax	2001 FR	8,09	91,6	17,94	-1,40	73	1,4	310
5.	Juventus	1997 DE	7,82	88,6	19,96	0,62	69	2,2	360
6.	Saturnus	1999 DE	7,91	89,6	18,97	-0,37	67	5,1	310
7.	Danubius	2000 DE	8,07	91,4	18,93	-0,41	69	5,4	340
8.	Sirius	2002 DE	9,03	102,3	18,52	-0,82	73	1,5	330
9.	Kiskun 4330	1996	8,36	94,7	19,27	-0,07	70	4,3	370
10.	Kiskun SC 4320	1998	8,34	94,5	21,02	1,68	77	2,6	350
11.	Kiskun SC 4337	1997	7,92	89,7	21,49	2,15	76	3,1	399
12.	Kiskun SC 4291	2001	8,47	95,9	19,71	0,37	70	3,5	310
13.	Kiskun 4343	2002	8,92	101,0	19,46	0,12	71	4,8	340
14.	Goldaris	1997 FR	8,67	98,2	20,46	1,12	70	5,2	380
15.	KWS 353	1998 DE	8,83	100,0	20,54	1,20	68	3,8	360
16.	Lussac	2000 DE	8,01	90,7	19,44	0,10	67	1,9	320
17.	KWS 383	2001 DE	8,98	101,7	19,57	0,23	70	2,5	380
18.	KWS 381	2002 DE	8,99	101,8	19,02	-0,32	71	2,9	360
19.	OUZO	2002 FR	8,90	100,8	18,21	-1,13	71	4,3	360
20.	LG 3362	2002 FR	9,75	110,4	20,12	0,78	71	3,6	380
21.	Dáma	2001	8,27	93,7	18,26	-1,08	70	6,2	330
22.	Mv TC 277	2002	8,91	100,9	18,94	-0,40	69	3,5	310
23.	Asgrow 043	1994 FR	9,38	106,2	19,64	0,30	71	2,6	380
24.	DeKalb 386	1995 US	8,48	96,0	18,00	-1,34	71	4,0	390
25.	DK 443	1997 US	9,65	109,3	19,15	-0,19	72	4,9	380
26.	DK 366	1999 US	8,35	94,6	18,83	-0,51	69	4,3	310
27.	DK 391	2000 US	10,15	115,0	18,16	-1,18	70	2,2	300
28.	DK 440	2001 US	10,51	119,0	18,81	-0,53	70	2,3	320
29.	PR37M81	2000 US	9,44	106,9	19,33	-0,01	69	6,7	380
30.	PR37M34	2001 US	9,68	109,6	19,41	0,07	71	6,2	360
31.	PR38K06	2002 US	9,01	102,0	18,73	-0,61	69	8,0	320
32.	PR38A24	2002 US	9,61	108,8	19,36	0,02	70	4,9	380
33.	Tempico	2001 FR	8,22	93,1	19,45	0,11	69	5,0	320
34.	Furio SC	1991 CH	8,82	99,9	19,70	0,36	71	5,1	390
35.	Occitan	1993 CH	9,15	103,6	19,54	0,20	72	4,0	390
36.	Peso	1997 CH	8,80	99,7	19,50	0,16	72	6,5	360
37.	Alpha	1997 CH	9,03	102,3	20,22	0,88	70	8,3	380
38.	Pelican	1998 CH	8,89	100,7	19,87	0,53	70	5,1	350
39.	Kanada	1999 CH	8,54	96,7	18,51	-0,83	69	1,7	310
	Átlag		8,83	100,0	19,34	0,00	70	4,1
	SzD 5%		0,51	5,8	0,70		1	3,5
	C.V.		8,1		5,1		2,5	109,1
	Helyek száma		15		15		13	12

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2002 SZEMES KUKORICA Államilag Elismert kukorica hibridek (Középérésû csoport)
Fajták			Szemtermés		Szemnedvesség		50% Nővirágzás	Szárhiba	FAO
Sorszám	Név	Státusz	t/ha	%	%	elt.	nap	%	szám
1.	Panama	2002 FR	8,92	97,3	21,51	0,52	73	2,1	490
2.	Szegedi SC 428	2000	8,97	97,8	21,06	0,07	70	2,5	460
3.	Szegedi 463	2001	9,04	98,6	21,64	0,65	73	3,7	450
4.	Szegedi TC 377	2002	9,05	98,7	20,78	-0,21	70	5,3	440
5.	Kiskun SC 4474	1999	9,10	99,2	22,69	1,70	73	6,3	490
6.	Kiskun TC 4452	1997	8,64	94,2	22,21	1,22	72	6,2	400
7.	Kiskun SC 4410	1999	7,42	80,9	19,41	-1,58	69	15,4	410
8.	Kiskun 4442	2000	9,44	103,0	22,95	1,96	73	4,5	490
9.	Kiskun 4368	2000	8,88	96,8	20,06	-0,93	69	8,3	440
10.	Kiskun SC 4389	2001	9,36	102,1	19,89	-1,10	71	5,6	470
11.	Kiskun SC 4345	2001	9,30	101,4	22,21	1,22	73	3,2	470
12.	Kiskun SC 4311	2001	8,58	93,6	22,12	1,13	75	3,4	490
13.	Puli	2000 DE	8,67	94,6	21,13	0,14	68	3,6	440
14.	KWS 474	2001 DE	9,04	98,6	20,53	-0,46	74	2,6	470
15.	Anjou 425	2001 FR	9,19	100,2	21,02	0,03	73	3,4	480
16.	LG 3453	2002 FR	9,18	100,1	21,36	0,37	73	1,9	470
17.	Maraton	1997	9,02	98,4	21,36	0,37	71	5,8	450
18.	DeKalb 471	1996 US	9,57	104,4	21,13	0,14	71	3,1	410
19.	DeKalb 493	1996 US	9,20	100,3	20,82	-0,17	72	4,5	460
20.	DeKalb 527	1996 US	10,22	111,5	21,53	0,54	71	4,6	490
21.	AW 641	1999 FR	9,46	103,2	19,97	-1,02	72	2,5	440
22.	DK 454	2000 US	9,10	99,2	20,30	-0,69	73	2,8	420
23.	Colomba	1995 US	9,87	107,6	21,11	0,12	72	4,6	480
24.	PR36R10	2001 US	9,95	108,5	20,16	-0,83	71	4,3	490
25.	Kalis	1996 FR	9,00	98,2	20,02	-0,97	72	4,9	460
26.	Alteza	1997 DE	9,41	102,6	21,65	0,66	72	5,7	460
27.	Zamora	2001 DE	9,57	104,4	20,64	-0,35	71	5,4	490
28.	SUM 420	2002 DE	8,87	96,7	19,65	-1,34	72	3,7	410
29.	Celest	2000 FR	9,87	107,6	19,80	-1,19	71	2,1	450
	Átlag		9,17	100,0	20,99		72	4,6
	SzD 5%		0,55	6,0	0,92		1	4,3
	C.V.		8,3		6,1		2,4	117,2
	Helyek száma		15		15		13	12

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2002 SZEMES KUKORICA Államilag Elismert kukorica hibridek (Késői érésû csoport)
Fajták			Szemtermés		Szemnedvesség		50% Nővirágzás	Szárhiba	FAO
Sorszám	Név	Státusz	t/ha	%	%	elt.	nap	%	szám
1.	Kiskun 4403	2002	9,12	93,8	23,16	1,05	74	2,4	580
2.	Vilma	2002	8,85	91	22,69	0,58	74	2,3	510
3.	DK 557	2000 US	10,13	104,2	22,85	0,74	74	2,6	580
4.	DK 537	2001 US	10,08	103,6	21,63	-0,48	73	2,4	520
5.	Florencia SC	1993 US	9,98	102,6	21,87	-0,24	73	4,8	530
6.	PR36B08	2002 US	9,66	99,3	21,62	-0,49	72	3,4	500
7.	PR35P12	2002 US	10,25	105,4	20,97	-1,14	74	4,6	510
	Átlag		9,73	100	22,11	0	73	3,2
	SzD 5%		0,5	5,1	0,76		1	3,2
	C.V.		7,5		5,1		2,1	131
	Helyek száma		17		17		14	14