A Top20 Kisparcellás hibrid kukorica fajtakísérletek 2023. évi kísérleti programjában 25 hibrid vett részt. A hibridek (12 a korai, 13 a középérésű csoportban) 13 bejelentőtől érkeztek (1. táblázat), 11 különböző termőhelyen, amelyek közül az egyiken (Bóly) 5 különböző technológiai variációban vetettük el őket (2. táblázat).

Így csoportonként 15, összesen 30 kísérletet értékelhettünk a betakarítás után. A vetést követően a kísérletek növényállományának fejlődését szemlékkel követtük, s a megfigyelésekkel, mérésekkel megállapított paraméterek szerint minősítettük. A helyszíni szemléket kiegészítettük teljes élettartamra és az egész kísérleti felületre vonatkozó növényfejlődés (NDVI-értékek változása), kukoricanövekedési foknap (GDD) és csapadékalakulás megfigyelésével (OneSoil.ai), továbbá agrometeorológiai értékeléseket végeztünk a met.hu agrometeorológia által közölt időjárási adatokra alapozva. A változásokat, esetleges helyi jelenségeket (vadkár, jég és vihar stb.) az AgResearch területi felelősei rendszeresen jelezték.

A 18 éve folyó kísérletezés célja, hogy a kereskedelemben kapható hibridekről bővebb információt nyerhessünk a hibridek termesztési (kedvező és kockázati) tulajdonságairól. Ez utóbbiakkal kapcsolatos célkísérletet is folytatunk (toxikus csőbetegségek) a Bonfarm csoporttal és a Gabonakutató KHT.-vel közösen. (A Bonafarmmal évi rendszerességgel vagyunk megbízási kapcsolatban, amelynek keretében a Top20 kísérletekben és a Gabonakutató KHT.-nél beállított kísérletekben egyaránt vizsgálunk olyan hibrideket, amelyeket ők a takarmányozási programjukban terveznek termelni, vagy már be is vonták a termelésbe.) Céljuk, hogy a termőképesség mellett az egészséges, jól hasznosítható alapanyag előállítása is biztonságban legyen.

A kísérleti eredmények felhasználásával a termelők megalapozottabb döntéseket hozhatnak a termőhelyükhöz leginkább illeszkedő hibridek kiválasztása, az egészséges termék előállítása és a bennük rejlő kapacitások kihasználásához szükséges legjobb eljárások meghatározása során.

A kortárs feldolgozói, felhasználói és fogyasztói igények szigorú feltételeket szabnak mind a gazdaságosság, mind a felhasználhatóság területén, így a hibrideket ma már nem elegendő általános tulajdonságaik alapján megítélni és termelésbe vonni.

Az agroökológiai alkalmazkodóképességgel és a tőszámmal, valamint a toxintermelésért felelős csőfertőző gombafajokkal kapcsolatos kérdések tisztázása ma már nem megkerülhető, így ezeket a Top20 kísérletek is célkeresztben tartják.

A kísérletek nyíltak, a vegetációs időszak alatt látogathatók, az évközi tapasztalatokról folyamatosan adunk tájékoztatást.

A Top20 kísérletek célkitűzésükben különböznek a más, Magyarországon beállított, a kukoricahibrideket hasonló módszertannal vizsgáló kísérleti programoktól (pl.: Gosz-Vszt).

A Top20 program nem hivatalos „posztregisztrációs” kísérleti rendszer, hanem egy privát kezdeményezésen alapuló kezdeményezés.

A köztermesztés igényeinek kielégítését szolgálva nemcsak nemesítők, hanem termelők által beküldött vetőmagokból kitermesztett hibrideket is vizsgál, közvetlenül segítve a felhasználót a termék (a hibrid és az azt képviselő vetőmag) kiválasztásában, eredményes használatában.

A Top20 kísérletekkel párhuzamosan (termelői támogatás igénybevételével) provokációs kísérletek folynak termelés számára forgalmazott hibridek toxikus csőbetegségekkel szembeni fogékonyság megállapítására. A világon egyedülálló módszertannal folytatott kísérletek 2010 és 2019 közötti eredményeit kiadványban is összefoglaltuk, és több nemzetközi (magas impakt faktorú) szaklapban is közzétettük.

Meg kell említeni azt is, hogy a több termőhelyen beállított, s a termőhelyi alkalmazkodás megállapítását szolgáló vizsgálatok mellett a Top20 kísérletekben több éve folytatunk tősűrítés vizsgálatokat is. Mindkét vizsgálat külön-külön és kombinációban is elengedhetetlen a precíziós kukoricatermesztés szempontjából, hiszen az adott hibrid termőhelyi és tősűrítési reakciójának ismerete nélkül a táblák természónáihoz igazított hibridhasználatról való beszéd üresen kong!

(A precíziós termesztés szempontjából a „kukorica” egy általános fogalom csupán, s a „hibrid” is csak akkor értelmezhető, ha fel van ruházva az adott termőhelyhez, termesztési módhoz és célhoz illeszkedő, célvizsgálatokban megállapított tulajdonságokkal.)

A kísérleti helyszínek nemcsak a hazai klimatikus viszonyokat képviselik, hanem déli szomszédainkhoz (Horvátország, Szerbia, Románia) is rendszeresen ellátogatunk velük. Célunk, hogy már most vizsgáljuk a globális felmelegedésből ránk eső részt, s becsülhessük a jövőbeni legsikeresebb hibridektől elvárható teljesítményeket, tulajdonságokat.

Legjellemzőbb – a legtöbb kísérletet ért – időjárási hatás 2023-ban az intenzív esők kíséretében fellépő szélhatás volt. Egy nagyon erős, sok csapadékkal érkező (jelzések szerint 200 km/h) szélvihar a Sremska mitrovici (Szávaszentdemeter) kísérletet teljesen megsemmisítette. Jelentős dőlés/törést okozott Lovrinban, Ivankovo-ban és Bólyban is.

(A lovrini és bólyi kísérleti parcellákról csak bonitálási adatok állnak rendelkezésre.) Az ilyen típusú viharkárokra jellemző, hogy az adott fenofázisban gyengébb gyökérzetű hibrideket inkább megdönti, míg az erősebb gyökerűek többnyire szártörést („zöldtörés”) szenvednek. Az ilyen jellegű hatások következtében fellépő szárszilárdsági problémák megítélése során célszerű óvatosan eljárni, mert eltérő fejlődési állapotokban a hibridek reakciói nem garantáltan ugyanazok!

A tenyészidőszak csapadékosságával általában elégedettek lehetünk, s ez a jelentős terméseredményekben is megmutatkozik. Jellemző, hogy a vihar által erősen érintett Lovrinban (RO) egyedül a középérésű csoport átlaga nem érte el a 8 tonna/hektáros átlagot (7 t/ha). A túlzott csapadékhatás – átmeneti levegőtlenség, nitrogén kimosódás – szemmel is látható tüneteit Bozzaiban lehetett megfigyelni.

Kétségtelen, hogy a júliusi-augusztusi extrém hőmérsékletek, a szárazra forduló időjárás és az intenzív napsütés együtt a kísérletek többségében korai elöregedést, az asszimiláció gyors csökkenését, végül a növényállomány korai érését okozták. Ez leginkább a két éréscsoport közötti, a szokásosnál kisebb termés- és szemnedvesség-különbségben mutatkozik meg (4. táblázat).

A kísérletek részletes eredményeit (termések, betakarítási szemnedvesség-tartalom, szárszilárdsági mutatók, nővirágzás) a következő ábrák és táblázatok szemléltetik.