Trágyázás tervezése, tavaszi nitrogén adagolás<BR>

Agro Napló
Ha még a gyümölcsszüret óta nem került volna rá sor, akkor itt az ideje a trágyázással kapcsolatos tervezésnek. Ehhez tartozik a tápanyag mennyiségek megállapítása, az alkalmazási mód és az idõzítés eldöntése, a tápanyag féleség kiválasztása és megrendelése, beszerzése is.
A fenntartó trágyaszükségletet a terméshozam, az egységnyi termésmennyiség kineveléséhez szükséges átlagos tápelem igény (Agro Napló 2001/3), a levélanalízis (AN. 2000/6), a talaj tulajdonsága (AN. 2001/1-2) és tápelem tartalma (AN. 2001/4) alapján célszerû meghatározni, aminek részleteiről olvashattak már.
A lehetséges esetek száma végtelen, de példaként nézzünk egy olyan alma ültetvényt, melynek jellemzői a következők: 20 t/ha terméshozam, a talaj vályog kötöttségû, aminek foszfortartalma 80 mg P2O5/kg, káliumtartalma 180 mg K2O/kg, humusz 1,8 %, mésztartalom 8 %, a tápelem ellátottság a levélanalízis szerint kedvező (N 2,3 %, P 0,12 %, K 1,2 %, Ca 1,4 %, Mg 0,32 %). Itt a fenntartó tápanyag igény (kg) hektáronként 33 N, 23 P2O5, 44 K2O hatóanyag, (a kalcium hatóanyag igény 30 kg lenne, de meszes talajon a kalciumot nem kell pótolni). Azonban, ha a káliumból csak 0,9 % van a levelekben, akkor a kálium igény 64 kg K2O/ha, vagy ha a 0,9 % levél kálium mellett a terméshozam 30 t/ha, akkor hektáronként 50 kg N, 35 kg P2O5, 95 kg K2O hatóanyagnak megfelelő trágyaszer szükséges.
Ha az alma példához hasonló talajon 10 t/ha terméshozamú meggy gyümölcsösünk van, melynek levél tápelem szintje (%) foszforból és káliumból a kedvező alatti (3,0 N; 0,22 P; 1,4 K; 2,8 Ca; 0,7 Mg) értéket mutat, akkor a fenntartó tápanyag igénye 40 kg N, 24 kg P2O5, 66 kg K2O hatóanyagot jelent hektáronként.
A számításokat gyümölcsfajonként és táblánként külön-külön kell elvégezni. Ha a táblarészek lényegesen eltérnek (hozam különbség, változó talaj, fajta) és megoldható az eltérés szerinti differenciált trágyázás, akkor ennek megfelelően részletesebb bontásban tanácsos a kalkuláció.
A kimosódásnak kevésbé kitett tápelemekből (PKCaMg) a fenntartó trágyaadag megállapításához elegendő az előző évi hozam alapján való számítás. Sőt ezen elemekből a talaj kötöttségével arányosan 2-3 évi fenntartó trágyaadag egyszerre is kijuttatható. A kötött talajon fontosabb, hogy megfelelő trágyázási móddal a gyökérzónába (20 cm alá) juttassuk ezeket a trágyákat. A nitrogénnél az előző évi termésszinten kívül a tárgyévi hozamot is tanácsos figyelembe venni. Amennyiben lényegesen több termésre van kilátás, akkor szükség lehet az előző évi számításhoz képest kiegészítő nitrogén trágyázásra. Megjegyezzük azonban, hogy a gyümölcsfák agro-ökológiai adottságait meghaladó gyümölcsberakódást többlet trágyázással nem lehet “orvosolni”. Ilyenkor az időben elvégzett gyümölcsritkítás lehet a megoldás, másként a felborult termőegyensúly sok negatívummal járhat.
Ha a levélanalízis több évben és a talaj tápelemtartalma is a kedvezőnél 15-20 %-ot meghaladóan magasabb ellátottságot jelez, akkor a kérdéses tápelemmel való trágyázást szüneteltetni lehet, különösen akkor, ha a gyümölcsös kondíciója is erre utal. A tápelem vizsgálatok, valamint a terméshozamra és a kondícióra vonatkozó feljegyzések is akkor adnak több és használhatóbb információt, ha folyamatosan több évre vonatkoznak. A tápanyag-gazdálkodási kérdések megfelelő kezeléséhez az árutermő gyümölcsösök esetén, továbbá az évente jelentősen alternáló terméshozam vagy ellentmondásos szituációban szakértő bevonására van szükség.
A trágyázás tervezése során savanyú talajokon nem szabad megfeledkezni a gyümölcsös mésztrágyázásáról sem, ami esetenként a talajtermékenység fontosabb tényezője, mint a mûtrágyázás, illetve a kérdés komplex kezelésére van szükség (AN. 2001/9).
Az előző évben jelentkezett vagy évek óta visszatérő magnézium vagy vashiány leküzdésére már ilyenkor kell készülni. Súlyos hiánynál a megfelelő szereket már a tél végén a talajba kell adagolni a 20 cm alatti mélységbe. A tünetek lombon keresztüli gyógyításához is be kell szerezni a permettrágya anyagokat, mert a tünetek jelentkezése előtt célszerû a kezeléseket elkezdeni.
A trágyaféleségek kiválasztásánál lényeges szempont a kijuttatás módja. Ez a kérdés az egyedi szilárd mûtrágyák használata esetén a legegyszerûbb, de nem biztos, hogy ezek alkalmazása a legcélszerûbb is (anyag és kijuttatás költsége, tápelem felvehetőség, -hasznosulás, stb.). Tápoldatozáshoz vagy permettrágyázáshoz a teljesen vízoldható, lehetőleg klorid-szegény vagy -mentes szerek a megfelelőek. Az összetett mûtrágya választásánál a tápelem aránytalanság előidézésének vagy fokozásának elkerülésére ilyenfajta szerből a legkisebb mennyiségben igényelt tápelemhez mérten adagoljanak és a többi elemnél a különbséget más, egyedi trágyaszerekkel elégítsék ki.
Gyümölcsösben a nitrogén trágyázások legfőbb időszaka a koratavasz, amikor az éves fenntartó nitrogén adag 80-100 %-át 1-2 részletben szokták kijuttatni. Ennek mennyisége ültetvényenként változó (pl. egy 40 t/ha hozamú vályog talajú almaültetvény nitrogén igénye kedvező ellátottságnál 60 kg N/ha, de 1,8 %-os levél N –szintnél 100 kg N/ha-t jelent, homok talajon 40-50 %-al több is lehet).
Az öntözetlen gyümölcsösökben a későbbi trágyázások hasznosulása (a permettrágyázást kivéve, ami viszont mennyiségét illetően sokkal kevesebb hatóanyagot jelent) nagyon bizonytalan a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás és a beköszöntő szárazabb periódus miatt is
Az öntözött ültetvényekben sokkal kedvezőbb a helyzet, ahol a nitrogént tápoldatozás formájában sok részletben, a fák fokozott igényéhez igazodva célszerû adagolni.
Öntözetlen körülmények között és kötött talajon már február végén, március elején kiszórható a nitrogén mûtrágya, hogy a csapadékkal a gyökérzóna egészébe eljusson. Homokon a gyorsabb talajbeli mozgása miatt elegendő március végén, április elején kijuttatni a talajba szánt nitrogén első felét. A második részletet május elején ajánlatos felhasználni a gyümölcskötődéstől függően. Ezt gyenge virágzás vagy jelentős tavaszi fagykár esetén el lehet hagyni.
Ha az előző évi lombanalízis mérsékelt nitrogén ellátottságot jelzett, akkor az esetleges őszi nitrogén permettrágyázás mellett – vagy anélkül még inkább – indokolt lehet a virágzás előtt és azt követő 1-1 nitrogén permettrágyázás. Ennek indokoltsága nő, ha a hideg talajból még gyenge a nitrogén feltáródás várható.
Fiatal nem termő gyümölcsösben nem szükséges, illetve a ritka térállásnál fölösleges az egész tenyészterületre szórni a nitrogént. A sûrû telepítésû, intenzív alma ültetvényeket kivéve 1-5 éves korig m2-enként 6-10 gramm nitrogén hatóanyagnak megfelelő trágyaszert lehet egyenletesen kiszórni a fa körüli, évente növekvő (1, 2, 4, 6, 9 m2) felületre koratavasszal vagy megfelezve, a második részletet május közepén.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?