Trágyázások módja gyümölcsöcsben, kiegészítõ trágyázás

Agro Napló
Eddig az Agronapló folyóiratban a gyümölcsösök trágyázásának több részletét is tárgyaltuk (alap- és fenntartó trágyázás, szükséges mennyiségek, tápelemvizsgálat és -megoszlás, stb.). Ezúttal a trágyázási módokról szólunk. A trágyázási mód megválasztását több tényezõ befolyásolja, um. a talaj típusa, a bemûvelés mélysége, a trágyaszer félesége és mennyisége, az adagolás idõszaka, a trágyázással elérendõ cél. A gyümölcsösben (de természetesen más növényeknél is) az elsõdleges célunk, hogy a fõ gyökérzónába kerüljenek a tápanyagok és ott is maradjanak, amíg a növény fel nem veszi azokat. Elõfordul azonban, hogy a virágok termékenységének fokozására, a gyümölcsminõség javítására közvetlenül a föld feletti részekre kell juttatnunk egyes tápelemeket (bór, kalcium).
A bemûvelés indokolt mélysége a tápelemektől és a talaj típusától függ elsősorban. Erre utaltunk már a főbb tápelemek talajbeli megoszlásával kapcsolatban. A trágya bemûvelési mélysége szerint beszélhetünk felszíni- vagy sekély-, mély-, illetve ennek sajátos megoldása révén altalaj trágyázásról. Felszíni trágyázásra elsősorban a nitrogén esetében kerülhet sor, mert ez a vízben oldódva gyorsan eljut a gyökérzónába. Sőt ügyelni kell a mennyiségére is, mert a növény igényét meghaladó adagból a talaj keveset tud visszatartani és a gyökérzóna alá lúgozódva a talajvízbe kerülve a környezetet is szennyezi. A homok talajon megfelelőnek tekinthető a foszfor, a kálium és a magnézium ilyen módon való adagolása, mert egy év alatt 40-60 cm-ig is lejuthatnak a talajba. A felszíni trágyázások esetében is ajánlott a sekély (akárcsak 5-6 cm-es) bemûvelés annak érdekében, hogy a szél- vagy vízerózió ne vigye el a tápelemeket a trágyázott területről. A kisadagú meszezés is történhet sekély talajba keveréssel, mert a vízoldható része viszonylag könnyen eljut a gyökerekhez. A nagyadagú un. melioratív meszezésnél a telepítés előtt azonban szükség van a 0-60 cm-es talajrétegbe való elkeverésre is, vagyis mélytrágyázásra. A vályog- és agyagtalajon a foszfor és a kálium trágyaszerek gazdaságos érvényesülése érdekében ezeket közép-mélyen vagy mélyen (legalább a 25-40 cm-es zónába) kell a talajba adagolni. Más esetben a feltalajban való lekötődés miatt a trágyázás ellenére is hiányos marad a gyümölcsfák tápláltsága, vagy a megfelelő tápanyagfelvétel eléréséhez a mély bemûveléshez képest többszörös dózist kellene felhasználni sekély bemûveléssel. A mély trágyázás a telepítés előtt és a széles sortávolságú ültetvény nemtermő időszakában (a koronacsurgón kívüli sorközi területen) történhet ásógépes vagy szántásos bedolgozással (természetesen a sorköz egyenletes talajfelszínének visszaállításával). A termőkorban azonban már speciális un. altalajtrágyázó gépre van szükség. A mély trágyázás felveti az időpont kérdését is. Ezt a munkát ősztől rügyfakadásig lehet végezni elsősorban a velejáró gyökérveszteség miatt. Az 5-20 mm-es elvágott gyökerek regenerálódnak legjobban. A regenerálódás szempontjából legkedvezőbb a kora ősszel végzett altalajtrágyázás (almánál, körténél a szüret után), amikor a talaj elég nedves, nem túl hideg és még lomb van a fán. Az eddig említett trágyázási módok az alaptrágyázásnál és a fenntartó trágyázás nagyobb adagjainál kerülnek alkalmazásra.
Az alaptrágyázás mellett nagy jelentősége van az un. kiegészítő trágyázásnak, melynek lehetőségei a permettrágyázás vagy öntözött gyümölcsösben a tápoldatozás. Kiegészítő trágyázásra van szükség illetve lehetőség a következő esetekben:
- a fák fenntartó trágya igénye nem esik egybe a beszerezhető, általában komplex trágyaszer összetételével. Ekkor a legkisebb mennyiségben igényelt elem alapján tanácsos dozírozni az összetett trágyát és a többit kiegészítésként egy- vagy kétkomponensû trágyával adagolni. - az időszakosan jelentkező fokozott tápelem igény kielégítésére, - a gyümölcsminőség, főleg a tárolhatóság javítására, - általános kondíció javítására vagy gyengültségi állapot megszüntetésére, - a tápanyaghiányok (elsősorban mikroelem) megszüntetése, megelőzése céljából.
A kiegészítő trágyázásokkal kapcsolatos döntéseknél is figyelembe kell venni a tápanyag analízis eredményeit a túltrágyázások vagy tápelem aránytalanságok elkerülése érdekében. A fenntartó trágyázás esetén a kisebb mennyiségek vagy a mikroelemek adagolására a permettrágyázás lehet a megfelelőbb megoldás. A permettrágyával viszonylag kevés tápanyag juttatható ki, de a mennyiségéhez képest nagyobb lehet a hatékonysága, mert közvetlenül az anyagcsere helyére kerül vagy a kis mennyiségû mikroelemnél elmarad a talajbeli lekötődés. A levéltrágyák alkalmazási töménysége nagyon változó, de a 0,5% a leggyakoribb.
A dózistól is fontosabb a megfelelő időpontban való alkalmazás, mert pl. a magnézium hiány várható megjelenését megelőzően végzett 2-szeri 2%-os töménység hatásosabb, mint a kialakult hiányok esetén 5-ször alkalmazott 4%-os magnéziumszulfátos permettrágyázás. Hatékonysága több dologtól is függ:
- a megfelelő fenofázis kiválasztásától, - időjárástól (eső 6 órán belül nagy részét lemoshatja, a párásság és 20 fok körüli hőmérséklet mellett jobb a felszívódás), - az alkalmazás gyakoriságától, pl. az intenzív hajtásnövekedés idején a gyors hígulás miatt 1-2 hetente szükség lehet ismétlésre. A fiatalabb levelek gyorsabban felveszik a tápelemeket.
- a permettrágya anyagától, - a permetlé borítottságtól (akárcsak a jó növényvédelemnél). - az eredményesség tápelemenként is változhat. Az NPK elemek gyorsan szétterjednek a növényben, a Ca, Mg, B lassan, míg az Fe, Mn, Zn, Cu közepesen. Pl. a kalcium nagy része lekötődik a háncsszövetben és nem jut a levélből a gyümölcsbe. Ezért fontos, hogy a Ca- permettrágya közvetlenül az almára jusson. - tápelemhiány leküzdésére minél előbb kell alkalmazni, már a kezdeti tüneteknél vagy az előző évi előfordulására alapozva már a megjelenése előtt is.
Az öntözött intenzív ültetvények fenntartó és kiegészítő trágyázásában a tápoldatozás kínálkozik a legkézenfekvőbb megoldásnak. A fenntartó trágya nagyobb hányadának öntözővízzel történő kijuttatása májusban és júniusban aktuális. Néhány szempont ehhez a technológiához: - A törzsoldat tápelem összetétele minél inkább közelítse meg az ültetvény által igényelt összetételt. Az arányból hiányzó mennyiséget a következő öntözésnél egyedi mûtrágyával pótolják.
- Káliumkloridot ne használják tápoldatozáshoz. - Foszfátot legjobb csak a csepegtető rendszerben is alkalmazható formában használni. - A talajra jutó tápoldat töménysége kötött talajon sem haladja meg literenként az 1 grammot. - A gyakori öntözési módoknál (mikroszórófejes, csepegtető) jobb a minél hígabb tápoldat (50-250 g/l). A hígabb oldatból a gyökerek fel is veszik a benne lévő anyagokat mielőtt az a beázás mélységének határán felhalmozódna. - A tápoldat (és az öntözővíz önmagában is) a gyökérzetet minél szélesebb kiterjedésben érintse.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u 2.
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?