A Makhteshim Agan 2007-ben engedélyeztetett egy olyan, a növényvédelemben teljesen új hatóanyagú rovarölő készítményt, amely a méhek veszélyeztetése nélkül alkalmazható a kártevők ellen. A tau-fluvalinát hatóanyagú Mavrik felhasználása repce-, alma- és szőlőkultúrák mellett már napraforgóban és kalászosokban is engedélyezett.

A Mavrik-technológia alkalmazásának jelentőségét napraforgóban az adja, hogy egyes szúró-szívó kártevők a napraforgó bimbós állapotától a termésképzésig folyamatosan, védekezés hiányában egyre nagyobb egyedszámmal vannak jelen. A fő kártételi időszakuk a virágzással egybe esik. Tavasz végén, nyár elején, a levéltetvek mellett megjelennek a mezei poloskák. Közülük leginkább a molyhos mezei poloska (Lygus rugulipennis) és a változó mezei poloska (Lygus pratenis) károsít. Lucernatáblák közelében lucernapoloskák is megjelenhetnek. Ezek az apró poloskák folyamatos mozgásban vannak, szívesen szívogatják a levélereket és a szárat, amik a tojásrakás helyén felrepednek. Az imágók mellett a lárvák károkozása is jelentős, mindkét fejlődési alak a legfiatalabb részeket támadja meg. Először a bimbókezdeményeket, majd a tányér szétnyílásakor a fejlődő magvakat. Táplálkozásukkal kaszatelhalást, bélbarnulást okozhatnak, ami terméscsökkenést, olajtartalom-csökkenést eredményezhet. A peterakási sérülések helyei utat nyithatnak a kórokozó gombáknak.

A házi méhek a napraforgóban fontos megporzó szerepet töltenek be, ezért jelenlétük szükséges, a védelmük minden körülmények között kiemelt fontosságú. A virágzáskori vegyszeres védelem ezért csak méhekre nem veszélyes (nem jelölésköteles) készítményekkel, vagy mérsékelt méhveszélyességű készítményekkel, méhkímélő technológiával végezhető. Ez utóbbi hátrányai jól ismertek, lényegében csak kényszermegoldásnak tekinthető. A permetezéseket javarészt nem sikerül idejében befejezni, s egy hűvösebb éjszaka után a rovarölő szer hatóanyagok bomlása is lassúbb, így a kívánatos szint alá csökkenésük sem mindig garantált. A legbiztonságosabb megoldást jelentő, nappal is permetezhető készítmények felhasználási engedélye eddig csupán a levéltetvekre korlátozódott. A virágzáskori időszakban a levéltetvek és poloskák elleni védekezés kombinált kezelésekkel, vagy eltérő időpontban elvégezve volt csak megvalósítható.

Az idei évtől kezdve a napraforgó rovarölő szeres védelmében a termelők rendelkezésére áll egy olyan megoldás, ami a virágzási időszak mindkét fontos kártevője ellen hatékony, a termést nem csupán a kártevők elpusztítása révén, hanem a beporzók védelmén keresztül is megóvja. A Mavrik-technológia alkalmazása így megfelelő biztonságot nyújt mind a napraforgónak, mind a méheknek – ezáltal termelőnek és növényvédősnek egyaránt.

A Mavrik alkalmazása napraforgóban levéltetvek ellen az első kolóniák megjelenésekor indokolt. A poloskák elleni védekezés szükségességéről növényvizsgálattal kell meggyőződni. A Mavrik mindkét kártevő ellen 0,3 l/ha dózisban engedélyezett a virágzás közepéig, földi géppel 300–400, légi úton kijuttatva 70–80 l/ha lémennyiséggel. A rovarok kártétele nyomán fellépő gombabetegségek ellen Zamir együttes kijuttatása javasolt.

Dr. Lukács Domonkos

fejlesztési menedzser,

Makhteshim Agan Hungary Zrt.