Olaf Günther-Borstel több mint egy éve ügyvezetője a Yara Hungária Kft.-nek, emellett pedig a lengyelországi és csehországi Yara-nak is, valamint kereskedelmi vezetője az északi térségnek a németországi vállalaton belül. Így, mint a térségünkre folyamatos rálátással rendelkező szakembert, arról kérdeztük, hogyan értékeli Magyarország mezőgazdaságát, különös tekintettel a Lengyel- és Csehországgal történő összehasonlításra.

Hogyan foglalná össze főbb benyomásait Magyarország mezőgazdaságáról?

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a szántóföldi növénytermesztés szempontjából. Noha a csapadékhiány sokszor meghatározza a termésszintet és így több évben is az európai átlagnál alacsonyabb termések születnek Magyarországon, a talajadottságok jók, a termelők szakmai tudása és gépesítettsége figyelemre méltó, a termelés színvonala pedig főleg utóbbiaknak köszönhetően folyamatosan nő. Ezért is fontos piac Magyarország a Yara számára, üzleti tevékenységünket pedig folyamatosan növelni szeretnénk itt a jövőben.

A statisztikai adatokat tanulmányozva, sok tekintetben szomorú kép bontakozik ki a magyar agrárgazdaságról: a rendszerváltás után drasztikusan csökkent az állatállomány, gyakorlatilag lenullázódott a műtrágya-felhasználás, ennek pedig egyenes következménye volt, hogy a termésátlagok gyakorlatilag az 1990-ben elért szint felére csökkentek. 2000-től némi növekedés figyelhető meg a műtrágya-felhasználásban, ami a termésszinteken is visszaköszön, noha azok még mindig nem érik el az 1990 előtti szintet. Ebben az összefüggésben hogyan látja a helyzetet?

Fontosnak tartom a növekvő termésátlagokat, mint előbb is említettem. Szilárd meggyőződésem, hogy nemsokára újból elérjük, majd meghaladjuk a rendszerváltás előtti szintet. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a gazdaságok elég erősek legyenek az új beruházásokhoz és hogy jól képzett szakembereket alkalmazzanak. Nem véletlen, hogy az ország meghatározó, ha úgy tetszik vezető gazdaságai ma sokkal magasabb termelési színvonalon dolgoznak, mint a  rendszerváltás előtt és ennek megfelelően termésátlagaik is magasabbak. Ettől függetlenül nem tehetjük meg, hogy ne vizsgáljuk meg az országos szinten alacsonyabb termések okait. A növénytáplálás szempontjából ebben az összefüggésben az optimalizált foszfor- és káliumtrágyázás, a jobb mikroelem-ellátás és a hatékony nitrogénkijuttatás játszik meghatározó szerepet.

A Yara Hungária ügyvezetőjeként elsőrendű feladatnak tekintem, hogy a szaktanácsadó kollegák ezen szempontok mentén hozzájáruljanak az egyes gazdaságok tápanyag-gazdálkodási rendszerének javításához.

Mennyiben hasonló Lengyelország és Csehország helyzete?

Hasonló folyamatok mindkét ország mezőgazdaságában jelentkeztek. De Lengyelország helyzete például sok szempontban különbözik Magyarországtól! A népesség sokkal nagyobb hányada él mezőgazdaságból, de csak az összes mezőgazdasági üzem egy százaléka művel 50 hektárnál nagyobb területet. Emellett nagyobb a rossz termőképességű talajok aránya, így összességében alacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége. Mindazonáltal 16 millió hektár a mezőgazdaságilag hasznosított terület, ami majdnem akkora, mint Németország! Figyelemre méltó továbbá a lengyel mezőgazdaságban a zöldség- és gyümölcstermesztés szerepe.

Csehország mezőgazdasága pedig sok szempontból az egykori kelet-németországihoz hasonló, azaz a jól gépesített nagyüzemek a meghatározóak. A klimatikus adottságok, elsősorban a vízellátottság pedig jobbak, mint Magyarországon.

Románia és Ukrajna mezőgazdasága a termelés intenzitását tekintve elmarad a magyarországitól, ugyanakkor jó adottságokkal és nagy termőterülettel rendelkeznek. Hogyan látja a fejlődés irányát ezekben az országokban és ennek hatását Magyarországra?

Ukrajnában hatalmas lehetőség van a termésátlagok, sőt a szántóterület növelésére is. Ehhez fejlesztésekre és jobb gépesítettségre van szükség. Ettől függetlenül Ukrajna már ma exportálja gabonatermése 40–50 százalékát. Románia helyzete sok tekintetben hasonló. Lengyelország kivételével az Európai Unió keleti részében itt van a legnagyobb mezőgazdasági terület. Ahogy fejlődik a mezőgazdasági termelés ezekben az országokban, az a régióban

minden bizonnyal erősíteni fogja a versenyt a mezőgazdasági eredetű áruk piacán.

Magyarország, Lengyelország, vagy akár Csehország mezőgazdasága teljesen más úton ment keresztül a második világháborút követően, mint Németországé. Miben látszik meg ennek hatása akár napjainkban is?

Lengyelországban meghatározóak a kisüzemek, kevéssé hatékony termelési színvonallal. A termelési színvonal növeléséhez elengedhetetlen a gazdaságok koncentrációja, ami ugyanakkor azt is feltételezi, hogy az ország gazdasága képes legyen más szektorban munkahelyet kínálni azoknak, akik elhagyják a mezőgazdaságot. Ez különösen Kelet-Lengyelországban lesz nehéz, meggyőződésem ugyanakkor, hogy meg fog történni, a lengyel mezőgazdaságban rejlő lehetőségek fogják kikényszeríteni.

Úgy látom, Csehország mezőgazdasága esetében hatalmas előnyt jelentenek a nagyüzemek és a jól képzett szakemberek. Magyarország helyzetét tekintve ezen két ország között helyezkedik el, de jóval közelebb állva a csehországi helyzethez.

A Yara Hungária Kft.-ben egy egységet képez Magyarország, Románia és az ex-jugoszláv országok. Noha utóbbi országokkal is szomszédosak vagyunk, agrárgazdaságukat kevéssé ismerjük. A rendszerváltás előtt intenzív együttműködések voltak Magyarország és Szerbia agráriuma között, ma pedig nagy várakozásokkal tekintünk Horvátország Európai Uniós csatlakozására. Hogyan értékeli ennek a térségnek a mezőgazdaságát?

Az ex-jugoszláv országok kimaradtak az Európai Unió keretein belüli fejlődésből, a régióban nagy szükség van a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésére. Ugyanakkor az adottságok kiválóak az olyan intenzív kultúrák számára, mint a zöldség-, gyümölcs-, ill. szőlőtermesztés, és itt már érezhető is a fejlődés megindulása. A növénytáplálásban a talaj-adottságokat figyelembe vevő, kultúraspecifikus technológiák kidolgozásán van a hangsúly. Úgy érzem, ahogy intenzívebbé válik a termelés, úgy nő az igény az ilyen irányú tudás és szolgáltatása irányába ebben a térségben is.

Benedek Szilveszter – Koronczai Rita