Céljaink elérését biztosítja a világ egyik legnagyobb tudományos kutatói csapata, és az éves globális árbevételünk 10%-ának befektetése a kutatási és fejlesztési feladatokba.
A DEKALB hibridek a világ legnagyobb növénynemesítési készletéből származnak.
A nemesítőink célja kettős. Először is a lehető legnagyobb termésszintet elérni, vagyis a hozamot maximalizálni.
A maximális hozamot az a tény támasztja alá legjobban, hogy hibridjeink évente átlagosan 3%-os termésnövekedést eredményeztek a gazdáknak az elmúlt években Európa-szerte. Emellett nem növelték a nitrogénműtrágya-szintet, sőt inkább csökkenés következett be a műtrágya-felhasználás során.
Másodsorban pedig ezt a fontos tulajdonságot olyan sajátosságokkal ötvözni, amely lehetővé teszi a termelőknek, hogy ezt a termésszintet évről évre, a különböző adottságú termőhelyeken meg tudják ismételni. Ugyanis, ha arra gondolunk, hogy a termelőknek micsoda kihívásokkal kell szembenézniük évről évre, mint például a kiszámíthatatlan csapadékmennyiség vetéskor, téli fagykár, illetve a tavaszi, vagy nyári súlyos aszály, akkor világossá válik, hogy mekkora szerepe van a választott növény genetikájának, stabil termőképességének a gazdaság jövedelmezősége szempontjából. Mindezek arra kényszerítik a gazdálkodókat, hogy olyan új hibrideket alkalmazzanak, amelyekkel csökkenthetik termelési kockázatukat, a maximális életerő a cél. Európa-szerte több tízezer kisparcellán végzünk kísérleteket, hogy kiszelektáljuk azokat a hibrideket, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A DEKALB hibrideknek jó a télállósága. Minden hibridet szélsőséges, kitett területeken tesztelünk Lengyelországban és Ukrajnában.
Ha az erős tél mégis megtizedelte az állományt, akkor a jó kompenzációs képességük miatt képes az állomány a „kiesett” termés kompenzálására, ezzel adva biztonságot a termelőknek. Ekkora fokú rugalmassághoz járul hozzá az is, hogy hibridjeink a betegségekkel szemben ellenállóak.
A nyugat-európai országokban, de különösen Francia- és Németországban nagy múltra tekint vissza a repcetermesz-tés. Az ezekben az országokban előforduló betegségek lassacskán nálunk is megjelennek, illetve felerősödnek. A külföldi nemesítőknek sikerült lokalizálniuk az Rlm7 elnevezésű gént, amely felelős a gombabetegségekkel szembeni rezisztenciáért. Az újgenerációs hibridjeink jelentős része úgy lett nemesítve, hogy ezt a kedvező tulajdonságot hordozzák. Genetikailag rezisztensek a keresztesvirágúak „feketelábúságá”-nak nevezett fómás megbetegedéssel (Phoma lingam) szemben. Ezen túlmenően, különösen a száraz területeken a nagy hozamveszteséget okozó pergési veszteséget a kipergés-ellenálló DEKALB hibridek jelentősen csökkentik.
Az új technológia a Clearfield-technológia. A fejlesztésben a Monsanto ebben is az élen jár. A technológia lehetővé teszi, hogy olyan helyeken is lehessen repcét termeszteni, ahol eddig az „irthatatlan” gyomok nem tették lehetővé. A Clearfield-technológiában széles körű a gyomirtó hatás. A keresztesvirágú gyomokat, a pipacsot, vagy a búza árvakelést is egyaránt jó hatékonysággal irtja. Nincs szükség tavaszi gyomirtásra, egyetlen őszi kezeléssel tiszta táblát lehet elérni a tenyészidő teljes hossza alatt. Ezzel időt és pénzt is meg lehet takarítani, mivel nem kell két vagy több alkalommal gyomirtást végezni. A bizonytalan vetés körüli csapa-dékmennyiség miatt sokan nem is költenek ősszel a repcére, mert nem biztos, hogy kikel.
Ezzel a technológiával nem kell azt a kockázatot felvállalni, hogy kijuttatjuk a preemergens szereket, és végül nem is kel ki a repce a szárazság miatt. Itt csak akkor kell gyom-irtani, ha a repce már biztosan kikelt. A technológia rugalmasságot is ad, hiszen a gyom fejlettségi állapota a mérvadó a permetezéskor, nem pedig a repcéé. A legjobb hatékonyságot akkor érjük el, amikor a gyomok 2–4 valódi leveles állapotban vannak. Az elmúlt években megkérdőjelezhető a bemosó csapadék hiánya miatti gyomirtási hatékonyság.
A Clearfield-technológiában két hatóanyagot ötvöztek a gyomirtó szerben. Így annak van levélen keresztüli hatása és talajon keresztüli tartamhatása is. Bármilyen talajművelési gyakorlat esetén használható. Sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az új Clearfield hibridek tudnak-e annyit teremni, mint a hagyományos repcék?
A Clearfield-technológia használatára alkalmas rezisztens hibridek ugyanúgy hozzák a maximális termést, mint hagyományos társaik. Nincs termésdepresszió. Erre bizonyíték a NÉBiH regisztrációs kísérletek eredményei.
Országos átlagban, a kísérletekben 5 t feletti terméseredményeket lehetett ezekkel a hibridekkel elérni. A kísérletek kezelt körülmények között lettek elvégezve. A nemesítők pedig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a jól megszokott Dekalb maximális életerő ezekben a hibridekben is benne legyen. Ezek a hibridek is jó télállóságúak, kipergés-ellenállóak, és az Rlm7 génnek köszönhetően rezisztensek a fómás megbetegedéssel (Phoma lingam)szemben.
Müller Gábor
Monsanto, kísérleti koordinátor
