A betakarítás előtt és közben keletkező pergési veszteség hektáronként elérheti a 200–500 kilogrammot is. Ez négyzetméterenként mintegy 3.000–9.000 magnak felel meg!
A betakarítás után célszerű az árvakelést annak 2-3 lombleveles állapotában megsemmisíteni, amivel csökkenthető a károsítók felszaporodásának esélye. Erre a célra a fogasborona vagy a sekélyen dolgozó rövidtárcsa mellett szóba jöhetnek olyan szántóföldi szárzúzó-mulcsozó gépek is, melyekkel eredményesen aprítható a magas tarló, és amelyek megkönnyítik a szármaradványok talajba dolgozását. Az így kialakuló zárt mulcsréteg azonban kedvező mikroklímát teremt az árvakelésű repce és az egyéb gyomnövények csírázásához is.
JAVASLATOK A REPCE VETÉSÉHEZ:
- Az elővetemény szalmabomlásának elősegítése sekély tarlóápolással és visszatömörítéssel.
- Ha kevés az idő a szalmabomláshoz: rövidebb szalma-apríték készítése, annak mélyebb talajba dolgozása.
- A talaj szerkezeti hibái száraz viszonyok között mélyebb talajműveléssel orvosolhatók, ez később a mélyebb gyökerezést is elősegíti.
- A repce vetőmag csírázásának megindulásához talajkontaktusra van szükség: a túl sok vagy nagyméretű szalmamaradvány a vetés mélységében akadályozza a csíranövény vízellátását.
- Továbbra is alapszabály: a vetőágy jó minősége fontosabb kritérium, mint egy vélelmezett optimális vetési időpont. Érdemes inkább később, de jobb körülmények közé vetni!
Blum Zoltán
RAPOOL Hungária Kft.
www.rapool.hu
