Minden tizenharmadik élelmiszer-ipari társaság ellen felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás indult tavaly Magyarországon – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának legfrissebb iparági elemzéséből. Az alapvető okok a korszerűtlen termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, a szürke- és feketegazdaság térnyerése, valamint az ágazatba vetett hit gyengülése. Mindezek mellett az élelmiszer-ipari fejlesztések támogatása a legutóbbi uniós költségvetési ciklusban nem az ágazat súlyának megfelelően jutott szerephez, ami szintén nem segítette az ágazat helyzetét.
2013. július 16. Tavaly az élelmiszer-ipari cégek 7,67 százaléka ellen indult valamilyen eljárás, ami 40 százalékkal több, mint 2010-ben – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának friss – az Opten céginformációs szolgáltató adataira épülő ¬– iparági elemzéséből. A helyzetet jól jellemzi, hogy az 5.695 élelmiszer-ipari vállalkozásból – amelynek jelentős része mikrovállalkozás – minden tizenharmadik nehéz helyzetbe került 2012-ben, és valamilyen módon kénytelen volt befejezni működését. A statisztikák szerint az összes eljárás 60 százaléka csőd vagy felszámolás (főként felszámolás), 40 százaléka pedig végelszámolás.
A legtöbb bajba került élelmiszer-ipari vállalkozás az elmúlt években a fővárosra és Pest megyére jutott, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb vállalkozás székhelybejegyzése is ide esik az országban, köszönhetően többek között a kedvező infrastrukturális feltételeknek. Vidéken Bács-Kiskun, Heves és Békés megye vezeti az élelmiszer-ipari felszámolások, csődeljárások és végelszámolások statisztikáját. A probléma kiterjedtségét mutatja, hogy mindössze három megyében mérséklődött 2010 és 2012 között a bajba került cégek száma, miközben több megyében három- vagy akár négyszeresére is emelkedett ez az arány.
Az élelmiszer-ipari számok jól jellemzik az igen borús helyzetet. „A mezőgazdaságban az elmúlt években 2 százalék körül ingadozott a felszámolási eljárások aránya, ami elég kedvezőnek mondható, ezzel szemben az élelmiszeriparnak csaknem két és félszer ilyen magas a rátája” – mutat rá Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának igazgatója.
Az OTP Bank elemzése szerint a magyar élelmiszeripar gondjai mögött számos ok húzódik meg. Többek között a korszerűtlen a termelés, a gazdaságtalan üzemméret, a gyenge piaci alkuerő, az alacsony kapacitáskihasználtság, az egyre kiterjedtebb szürke- és feketegazdaság, valamint – az élelmiszeriparra oly jellemző – rendkívüli alultőkésítettség. További probléma, hogy a hazai élelmiszeripar átfogó technológiai megújításához az előző uniós ciklusban az ágazat súlyához képest kevés támogatási lehetőség állt rendelkezésre. „Az élelmiszeripar jövedelemtermelő-képessége gyengül, ami kedvezőtlen hatással van a finanszírozhatóságra, és ez megmutatkozik a szektor hitelállományának folyamatosan csökkenésében is” – fejti ki Szabó István.
Fény ugyanakkor az alagút végén, hogy a következő 7 éves uniós költségvetési ciklusban már jelentősebb támogatási forrás juthat az élelmiszeriparra, mivel a vidékfejlesztési célok közé sikerült felvetetni az élelmiszeripar fejlesztését, illetve lehetőség van támogatási forrás igénylésére a strukturális alapokból is, ami friss tőkét jelenthet mind a kisebb, mind a nagyobb élelmiszergyártó üzemeknek. „Mindemellett a bankszektor is sokat tehet annak érdekében, hogy a magyar agrárium visszanyerje versenyképességét. Ezt felismerve az OTP Bank kiemelt, stratégiai iparágként tekint az agráriumra” – mondja Szabó István.
Az igazgató szerint az OTP Bank elkötelezettségét hűen mutatja, hogy a bank a tavalyi év során 15 százalékkal növelte a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hitelállományát. „Az elmúlt időszakban jelentősen növeltük piaci részesedésünket az agráriumban, ám semmiképpen sem szeretnénk itt megállni, arra törekszünk, hogy megfelelő termékkínálatot nyújtva tovább tudjuk építeni portfóliónkat” – emeli ki Szabó István.
Nagy bajban a húsipar
A húsipar vezeti a legnehezebb helyzetű élelmiszer-ipari ágazatok listáját – derül ki a statisztikákból. A közvélemény számára a tavalyi év közepére vált nyilvánvalóvá, hogy a hazai húsfeldolgozók súlyos pénzügyi problémákkal küzdenek. A kormány ugyan több húsipari vállalatot nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, ám az alapvető problémák továbbra is jelen vannak. A takarmányárak erősen ingadoznak, és a kapcsolódó egyéb költségek is emelkednek, miközben a magasabb fajlagos költségekkel előállított magyar termékek versenyképessége kedvezőtlenebbül alakulhat a piacon.
