AN: Ismét dr. Szabó Balázzsal beszélgetünk. A legutóbbi cikkben még csak a reményekről volt szó. Most az aratás után milyen eredményekről tud beszámolni?
drszb: Azt hiszem mindannyiunk számára nagy öröm, hogy az ország nagy területein kiváló termésről lehet beszámolni. Ennek oka a jó agrotechnikán kívül, hogy az elmúlt két évben a talajban „ragadt” foszfor-, káliumkészletek mobilizálódtak, és a kedvező csapadékellátásnak hála a búza fel is vette őket.
A kísérleti területeinken 8,5 és 10 tonna/ha volt az átlagtermés és a versenytársakhoz képest még itt is tudtunk pluszteljesítményt felmutatni.
AN: Melyek voltak ezek a pozitívumok?
drszb: Az eredmények azt mutatják, hogy komoly jelentősége van a mikroelem-ellátásnak. Ezen a szinten már hasonló a helyzet, mint a 10 ezer liter feletti tejtermelésnél. Itt is nagyon oda kell figyelni arra, hogy az NPK-hatóanyagok milyen kötésben és kémiai környezetben hasznosulnak a legoptimálisabban. A másik nagyon fontos terület az ár (ábra).
Míg a kísérlet 2. helyezettje 165 gramm búzát termelt 1 forint beruházással a Sileno Búza Starter 222 g/Ft-tal lett az első. A mikroelemek őszi kijuttatása a bokrosodást és a kalászonkénti szemszámot növelte elsősorban. Az ezermagsúlyt nem, hiszen a területegységre eső több mag ugyanazért a tápanyagkészletért verseng. Ilyenkor a nitrogén- és PK-ellátásé a fő szerep.
AN: Milyen eredményeket hozott a Jó Gazda Program?
drszb: Természetesen nem mindegy, hogy milyen áron értük el az eredményeket. 2012 őszén a Belvárdgyulai Zrt.-nél 791 ha őszi búza, 106 ha őszi árpa műtrágyázása történt meg a JGP-rendszer szerint. A betakarított termésátlagok táblaszinten 5,6 t/ha-tól szórtak 9,5 t/ha-ig. Az átlag 7,5 t/ha volt a búzákban. A legérdekesebb nem ez, hanem hogy 76 tonna MAP-ot és 3 tonna kálisó 60%-ost szórtunk az egész területre. Az egyéb üzemi területekhez viszonyítva a PK-költség csak 30%-os volt, miközben 1–1,5 tonnával magasabbak voltak a termések. Ez az év is azt bizonyította, hogy a talajban levő tápanyagokkal számolni kell.