A repce kitűnő elővetemény, a talajszerkezetet javítja és a sikeres termesztése mára már teljes mértékben megoldott. A mai őszi káposztarepce fajtáknál és hibrideknél, amelyeket dupla gabona sortávra, sőt több helyen akár kapáskultúrák sortávjára is vetik, a fejlődés kezdeti időszakában, amikor még nem rendelkezik a kultúrnövény megfelelő gyomelnyomó képességgel, elengedhetetlen az őszi vegyszeres gyomirtás alkalmazása!
A jelenlegi időjárási szélsőségek hatásait vélhetően repcevetéskor is tapasztalni lehet majd, így fel kell készülni minden olyan eshetőségre, ami a vetéseket, és az elvetett repce őszi növekedését, fejlődését befolyásolhatja. A kultúrnövényünk gyommentesen tartásának az egyik, ha nem a legfontosabb időszaka a vetés utáni 1-2 hónap. Ebben az időszakban kell gyommentesen tartani az állományt, ami az esetek döntő hányadában csak vegyszeres gyomirtással lehetséges!
A vetést megelőző minden talajművelési eljárás célja a gyomirtás, illetve a talaj nedvességtartalmának megőrzése! Ennek érdekében a gabona betakarítása után, amint lehet, a tarlóhántást és a tarló lezárását el kell végezni, annak érdekében, hogy a talajban lévő gyommagok, illetve az elpergett gabonaszemek mielőbb csírázásnak induljanak, továbbá minél több nedvességet megőrizzünk a talajban. Ha szükséges, tehát évelő gyomnövényekkel is fertőzött a területünk, akkor semmi esetre sem szabad elhagyni a vegyszeres tarlókezelést (valamilyen glifozáttartalmú készítménnyel), mivel ez a legegyszerűbb, leghatékonyabb és egyben a legolcsóbb védekezési mód az évelők ellen!
A gyommentes vagy alacsony gyomborítottságú repceállomány természetesen nem létezhet, ha csak abban az adott évben végzünk megfelelő gyomirtást, amikor repcét termesztünk! Ezt a munkát (agrotechnika, vegyszeres gyomirtás) a megelőző években is folyamatosan magas szinten kell folytatnunk a siker érdekében!
A vetést követő őszi gyomirtás lehetőségei
A vetés után, kelés előtt (preemergensen) mind az egyszikű, mind a kétszikű magról kelő gyomnövények ellen hatékonyan lehet védekezni. Jellemzője ennek a technológiának a rövid (néhány nap) felhasználási időszak, mivel a vetést követő néhány napon belül el kell végezni a permetezést, a repcén jelentkező fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében. A hatékony gyomirtáshoz a permetezést követő 1-2 hétben legalább 15 mm csapadéknak hullania kell! A csapadékon kívül, a megfelelő gyomirtó hatás elérése érdekében, a tökéletesen elmunkált, aprómorzsás talajfelszín is előírás, amit sajnos a hazai talajok egy részén nem tudunk biztosítani, ezért ez a gyomirtási lehetőség hazánk legtöbb repcetermesztő területén magas kockázattal jár. További kockázatot jelent a preemergens technológia azokon a területeken, ahol viszonylag alacsony a talaj szervesanyag-tartalma, a talaj kötöttsége túl kicsi, mivel nagy mennyiségű (30–50 mm) csapadék rövid időn belüli hullásával olyan intenzív lehet a gyomirtó szer hatóanyagok bemosódása a repce csírázási zónájába, hogy a kelő repcénk károsodást fog szenvedni! Ezek a károsodások múló fitotoxikus tüneteket, de akár a repce hiányos kelését is eredményezhetik!
Alkalmazható, engedélyezett hatóanyagok: a dimetaklór, a dimetaklór + klomazon, a klomazon, a metazaklór, a metazaklór + dimetenamid-P + quinmerak, a metazaklór + dimetenamid-P a metazaklór + quinmerak, a napropamid, a petoxamid és az S-metolaklór.
Őszi állománykezelések (korai posztemergens, posztemergens, késői posztemergens technológiák) az egy- és kétszikű gyomnövények ellen. Itt már tudunk védekezni az esetlegesen megjelenő évelő gyomnövények ellen is, illetve a preemergens gyomirtás hiányosságait, tökéletlenségeit is tudjuk orvosolni. A kezelések időzítésénél a kultúrnövény és a gyomok fenológiáján kívül fontos a hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérése is, mivel ez is nagyban befolyásolja a gyomirtásunk hatékonyságát! A megjelenő gyomnövények függvényében kell tudnunk kiválasztani a legoptimálisabb herbicidet az engedélyezett készítményekből!
A kétszikű gyomnövények elleni hatóanyagok a klopiralid, a klopiralid + pikloram + aminopiralid, a metazaklór, a metazaklór + dimetenamid-P, metazaklór + quinmerak, a metazaklór + dimetenamid-P + quinmerak és a klopiralid + pikloram.
A fenológiai korlátokról általánosságban
A kultúrnövényünk legalább 2 leveles legyen, a magról kelő gyomok ne legyenek 4 levelesnél nagyobbak, mert ha ennél nagyobb gyomnövények is jelen vannak a táblában a kezeléskor, az már nem az optimális fenológia, így a gyomirtásunk hatékonysága biztosan csökkenni fog! Csak abban az esetben permetezzünk, ha a levegő hőmérséklete legalább 10°C felett van! Ha mégsem így járunk el, akkor a gyomirtó hatás hatékonysága csökkenést fog mutatni!
Az egyszikű gyomnövények ellen az alábbi szelektív egyszikűirtó hatóanyagok alkalmazhatók: a propaquizafop, a cikloxidim, a fluazifop-P-butil, a quizalofop-P-tefuril, a kletodim és a quizalofop-P-etil. Fontos, hogy a megfelelő gyomirtó hatás érdekében az egyszikű gyomnövények a kezeléskor 10–20 cm magasak legyenek, mivel ebben a fenológiában van akkora növényfelület az egyszikű gyomnövényeken, hogy a kijuttatott hatóanyag, megfelelő mennyiségben tud a gyomnövényekre jutni!
A 2011-es évtől egy újabb lehetőség is a rendelkezésre áll a repcetermesztőknek, mégpedig az imidazolinon ellenálló (CLEARFIELD) őszi káposztarepce. Ezen vetőmagot vetett termelőknél lehetőség van korai posztemergensen az imazamox + metazaklór gyári kombinációt alkalmazni. Ezt a technológiát a kultúrnövény 2 leveles állapotától 8 leveles korig lehet alkalmazni. A magról kelő egyszikű gyomnövények 1–3 leveles, a Galium aparine 1–3 leveles, a magról kelő kétszikű gyomfajok 2–4 valódi leveles korukban a legérzékenyebbek a készítményre. Erősebb gyomosodáskor, illetve fejlettebb gyomnövények esetében az engedélyokiratban meghatározott magasabb dózist kell alkalmazni.
A gyomirtó hatás fokozására a készítményhez 0,5–1,0 l/ha dózisban Dash HC adalékanyag hozzáadása szükséges.
Őszi regulátorozás (kórokozók elleni védelem)
Az őszi regulátorozással csökkentjük a növény magasságát, a növény vastagabb gyökérnyakat és erőteljesebb gyökeret fejleszt, valamint a tenyészőcsúcs is visszahúzódik. Mindezek hatására a repce télálló képessége jobb lesz, a kifagyás veszélye minimálisra csökken. Tavasszal az erőteljesebb állomány jobban regenerálódik, gyorsabban, nagyobb levélszámmal és több oldalhajtáskezdeménnyel (nagyobb becőszám) indul.
Fontos tudni, hogy az őszi káposztarepcénél az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, így fontos, hogy a tápanyagokat ne „felesleges” zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben az optimális felhasználásra törekedjen a repce. Így ha a regulátor hatású gombaölő szereket ősszel juttatjuk ki, megakadályozzuk azt, hogy „felesleges” növekedésbe kezdjen a kultúrnövényünk, továbbá a kórokozókat is visszaszorítjuk, továbbá az őszi kezelés ebből kifolyólag nagymértékben javítja a télállóságot is.
A növekedésszabályozó hatás ősszel elsősorban a szárba indulás lassításában mutatkozik meg. Hatására a levélzet zömökebbé válik, erős tőlevélrózsa alakul ki, visszafogásra kerül a hosszirányú növekedés. A kezelés megakadályozza a repce esetleges túlfejlődését, őszi szárba indulását. Miközben a föld felett visszafogja a hajtás – a lombtömeg – fejlődését, addig a talajban fokozza a gyökérzet növekedését. Hatására növekszik a gyökértömeg és a gyökérnyak átmérője is.
Az őszi 4–8 leveles állapotban történő kezelés javítja a télállóságot és megakadályozza az állomány kiritkulását. A kezelés hatására gyorsabb lesz a tavaszi regenerálódás, erőteljesebb lesz az oldalhajtások képződése, így javul a termőképesség. Az oldalhajtások mélyebbről indulnak és erőteljesebben fejlődnek. Ezáltal az elágazások száma megnőhet, jobb lesz a becőberakódás, mindezek növelik a terméspotenciált.
Ebből adódóan egy őszi regulátorozás, ha optimális időben, szükség szerint kerül kivitelezésre, akkor csak nyerhet vele a gazdálkodó. Felhasználható hatóanyagok: metkonazol, tebukonazol, tebukonazol + protiokonazol, difenokonazol + paklobutrazol.
Összefoglalva elmondható, hogy az őszi káposztarepcénél a teljes termesztési technológia (a bevált agrotechnikai, mechanikai elemek, a megfelelő fajták, hibridek, a hatékony növényvédő szerek) rendelkezésre állnak, a gazdáknak „csak” ki kell tudni választani és helyesen kell alkalmazni a saját lehetőségeikhez mérten a legoptimálisabb technológiákat a siker érdekében!
Hornyák Attila, herbológus,
Nógrád Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
A cikk szerzője: Hornyák Attila
