Az Agrár Széchenyi Kártya aktuális kérdései kapcsán tartott sajtótájékoztatón Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az Agrár Széchenyi Kártya kamattámogatásának növelésére irányuló kérésükre a VM pozitív reakciója rendkívül fontos eredmény. Az agrárszektor kiemelt fontossággal bír a magyar gazdaság egészének szempontjából, ezért lényeges, hogy a finanszírozási forma az őstermelőktől a vállalkozásokig minden agrártermék-előállítással és -feldolgozással foglalkozó igénylő számára elérhető. A támogatási formát az uniós intézmények is jóváhagyták, s mára az Agrár Széchenyi Kártya sikerét igazolja, hogy azt eddig több mint kétezer gazdálkodó igényelte. A partnerek 80 százaléka egyéni vállalkozó, a kihelyezett összeg meghaladta az 5 Mrd forintot, és az átlagos hitelösszeg 6 millió forint – amely alacsonyabb a hagyományos Széchenyi Kártya hasonló összegéhez képest. Eltérés van a futamidőben is: az Agrár Széchenyi Kártya egy, kettő, vagy három évre igényelhető. Az érdeklődők számára a KAVOSZ, a VOSZ, és a Területi Kereskedelmi és Iparkamarák irodái országszerte már több mint 310 ponton állnak rendelkezésre.
Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kifejtette, hogy a mezőgazdaság több lábon álló finanszírozást igénylő ágazat – a gazdák eladott termékük utáni bevételük mellett az európai uniós kereten támogatási rendszerrel, s harmadikként a hitelfinanszírozással kalkulálhatnak. A hazai agrárium finanszírozási igénye éves szinten mintegy 950–1050 Mrd forint, s ennek 40 százalékát a bankszektor biztosítja.
„Az agrárium minden ellenkező híreszteléssel szemben az egyik legstabilabb, hitelezési szempontból az egyik legkevésbé kockázatosnak számító ágazat. Ezért is fontos, hogy a meglévő finanszírozási hátteret növelni tudjuk. Ebben fontos szerepe van annak, hogy az Agrár Széchenyi Kártya széles vállalkozói kör számára elérhető, és komoly ösztönzőt jelent a most megnövelt kamattámogatás is” – hangsúlyozta Dr. Feldman Zsolt, hozzátéve, hogy a támogatás idei 120 millió forintos összege jövőre akár a duplájára is növekedhet, mivel a tárcánál erre rendelkezésre áll a fedezet. Az állami támogatási szabályok meglehetősen szigorúak, ugyanakkor nem csak kamattámogatást és kezességet adnak, de szeretnék a mozgásterüket is tovább bővíteni ezen a területen a következő időszakban.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, hogy a válság kirobbanása óta a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az elérhető források beszűkülése. A vállalkozások bizonyos körénél jelentősen csökkent a rendelkezésre álló forrás, hiszen a kis- és középvállalkozói réteg nagyon nehezen jut hitelhez.
Maga a Kamara is igyekezett mindent elkövetni az elmúlt években a forráshalmaz visszapótlására, amelyben a KAVOSZ kiváló munkát végzett. Annak ellenére, hogy jelentősen csökkent a gazdaságban lévő hitelállomány, tudtak szolgáltatásokat és termékeket bővíteni a gazdasági szereplők számára – ennek egyik eleme az Agrár Széchenyi Kártya, illetve annak nagyobb mértékű kamattámogatása. A magyar gazdaság húzóágazata – történelmi értelemben véve is – az agrárium, s nem csak a termelés, de a feldolgozás is. Ez a magyar GDP komoly részesedését adja, tehát makrogazdasági elvárás, hogy visszakerüljön a forrás a gazdaságba. Az elmúlt időszak magyar gazdaságpolitikájának jellemzője a források költségeinek csökkentése, és ebbe illeszkedik az Agrár Széchenyi Kártya program is, hiszen az olcsóbb hitelekkel könnyebben jutnak forráshoz a vállalkozók. A kamattámogatás növelése helyes lépés ebbe az irányba, amely nem önálló intézkedésnek, hanem egy folyamat részének tekinthető.
„Nincs versenyképes magyar gazdaság prosperáló agrárgazdaság nélkül – és ez fordítva is igaz.” Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára így kezdte hozzászólását, hozzátéve, hogy bár az agrárium GDP-arányos részesedése mára alacsonyabb a korábbi évtizedekhez képest, az agrárexport teljesítménye jelentősen hozzájárul a gazdaság egészének állapotához. Olyan iparágak és tevékenységek alapját képezi, amelyek komoly jelentőséggel bírnak – mint a feldolgozóipar, amelynek Magyarországon óriási hagyományai vannak. Az élelmiszeripar, az élelmiszer-feldolgozás hosszú távon segítséget nyújthat hazánknak, és az agrárexport nagymértékben meghatározza, hogy az országnak milyen külföldről érkező bevételei lehetnek.
Nagyon fontos ugyanakkor az ágazat munkaerőpiacra gyakorolt hatása. Az elmúlt három évben e tekintetben áttörés ugyan nem történt, de vannak már pozitív jelenségek, mint például a közfoglalkoztatásban megjelenő foglalkoztatás. Az agrárgazdaságban, a termelő ágazatban, ha új munkahelyek létesülhetnek – akár egy ilyen vonzó hitelprogram segítségével –, az munkaerő-piaci szempontból is hasznos, ráadásul itt elsősorban értékteremtő fizikai munkáról van szó. Erre az agrárium jellegénél fogva alkalmas. S ha a termelőágazatban egy új munkahely létrejön, az általában a kereskedelemben és szolgáltatásban két-két és fél új munkahelyet generál automatikusan. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az Agrár Széchenyi Kártya új konstrukciójának létrejötte nagyon jó üzenet a tekintetben, hogy a különböző szervezetek még az érdekkülönbségek, netán vitáik ellenére is egységesen állnak egy jó ügy mellé.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöke, Győrffy Balázs üdvözölte a kamattámogatás duplájára emelését, a piaci viszonyok ismeretében meglehetősen kedvező konstrukciót. Magyarországon az agrárium tőkeellátottsága tradicionálisan rossznak mondható – az ágazatot 90%-ban a bankok, 10%-ban a takarékszövetkezetek finanszírozzák. A takarékszövetkezetek hitelállományának 20%-a áramlik az agráriumba, a bankoknál ez az arány jóval alacsonyabb.
A pénzintézetek egyértelműen a magas kockázatbesorolást alkalmazzák az agráriummal szemben, ezért egy jóval magasabb kockázati felár található a pénzügyi termékekben. Rendkívül fontos tehát, hogy ha van rá mód, akkor ezeket a termékeket kamattámogatással lehessen kedvezőbb piaci helyzetbe hozni.
Az Agrár Széchenyi Kártya konstrukció különösen fontos jellemzője a gyors és egyszerű hitelbírálat – tette hozzá az elnök. A növénytermesztés és az állattenyésztés felborult ágazati viszonyrendszere terheli a magyar agráriumot, az később kihat majd az élelmiszeriparra is, és ez tovább gyűrűzik majd. Ezért is fontos megjegyezni, hogy ebben a támogatási lehetőségben nincs megkülönböztetve egymástól a két ágazat, s ez fontos lépés a kiegyensúlyozottság felé.
-Keresztes-
