A Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Wirth László (fotó) elmondta, hogy a nagyszámú vendégsereg tagjai – gazdálkodók, cégvezetők – évről évre nagy érdeklődéssel várják a hazai gabonatermesztők és értékesítők aktuális problémáit fókuszba helyező hagyományos programot. Az előadások, és a meghívott előadók ennek megfelelően az időszerű kérdések feltevésén túl azok elemzését is kidolgozva segítenek rávilágítani a megoldásokra.
A Sumi Agro megfogalmazott célja szerint is arra törekszik, hogy tevékenységükkel mindig olyan megoldásokat kínáljon, amely valami újat hoz az eredményes növényvédelemben vagy tápanyag utánpótlásban. A cég filozófiája szerint a magyar mezőgazdaság egy rendkívül jó potenciállal bíró, nagy hagyományokkal rendelkező és igen komoly eredménnyel kecsegtető ágazat, amelyben érdemes tevékenykedni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium nevében Szépe Ferenc főosztályvezető beszélt az új európai közös agrárpolitikáról, és annak hazai szántóföldi termesztésre gyakorolt hatásáról. A közvetlen támogatások új rendszerében az alaptámogatás mellett – a teljes összeg igénylése esetén – kötelező elemként jelenik a zöldítés, s az elkövetkező támogatási időszakban a fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás mellett a nemzeti tartalék is a foglalkoztatottság növelését és a munkaintenzitás javítását célozza. A tagállamok önként választható elemei sorában jelenik meg a termeléshez kötött támogatás illetve a természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása. A támogatás feltétele természetesen a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása.
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere a tagállamok számára önkéntes, a gazdálkodók számára pedig választható lehetőség – a közvetlen nemzeti kifizetési keretösszeg 10%-áig érhet el a mértéke. Minden közvetlen kifizetést helyettesít az egyösszegű támogatás (mértéke 500–1250 €), amely azonban összességében nem haladhatja meg az átlagos támogatási összeg 25%-át. A támogatási rendszerbe való belépés csak 2015. október 15-éig lehetséges – viszont nem kötelező a zöldítés követelményének betartása. Ezeknél a gazdaság-méreteknél már a kölcsönös megfeleltetés betartását sem ellenőrzik, és vétség esetén nem is szankcionálják.
A vidékfejlesztési támogatások a tudás átadást, és az innováció előmozdítását célozzák. Az előadó által vezettet főosztály direkt programként egy integrált kutatórendszert igyekszik kialakítani, amelyben a tényleges gyakorlati kutatásokat és a termelőkkel való szorosabb kapcsolatot kívánják megvalósítani. A sokféle tulajdonosi formában működő kutatóintézeteket, (az MTA kivételével) – amelyek valóban a mezőgazdaságot szolgálják –apránként megpróbálják egy integrált szervezetbe terelni, és a jelenleginél sokkal hatékonyabban működtetni.
A következő időszak támogatási rendszerében olyan szempontok is prioritást kapnak, mint a versenyképesség fokozása, az élelmiszerlánc és kockázati elem kezelések mezőgazdaságtól történő elmozdítása, a mezőgazdaságtól és erdészettől függő szisztémák állapotának helyreállítása és megőrzése, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, az alacsony széndioxid kibocsátású, éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság formálása. Emellett a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység csökkentése összefüggésében a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.
Dr. Lakatos Zoltán a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Gabona és Takarmány Szövetség elnöke a 2013-as gabonapiaci helyzetképről tartott előadást, megadva a választ arra, miért is csökkentek az árak. Az összes búzatermését tekintve az elmúlt évben először várt a világ 700 millió tonnánál többet (690 millió t van). Az EU 27 tagországában az elmúlt esztendőhöz képest 11,7 millió t-val több búza termett. A FÁK országai azonban sok fejtörést okoznak: nekik 24,2 millió t többletük van, s ez a búza már most megjelent az európai piacon – épp ott, ahol mi hagyományosan eladni szoktunk. Gyengébb minőségű ugyan a búzájuk, de jóval olcsóbban szállítanak.
Dr. Lakatos Zoltán
Termésátlagok tekintetében búzánál is, kukoricánál is az EU27-ek sorában az utolsó hat között szerepelünk. Törekednünk kell arra, hogy jobban produkáljunk, mert az oroszok és ukránok most kezdenek 2,1-ről 3 tonna körüli termésre feljönni, s ha ehhez még a technológiájuk és a technikájuk is javul, akkor a világ legnagyobb búza exportálói lesznek – megelőzve akár az USA-t is.
Az EU 11,7 millió t többlet búzatermését nézve látszik, hogy szinte mindenütt van többlettermelés azokban az országokban, ahova mi szállítunk. Ami számunkra különösen fontos: Romániában 7,2 millió tonnás rekordtermés van! Bár nincs jó búzájuk, ekkora tömegű termésnél az övék lényegesen olcsóbb, mint a mienk, és ennek alapján olyan lisztárakat diktálnak, amelyeket lehetetlen kezelni. Képesek 62–63 forintos kilónkénti árakért idehozni nekünk a lisztet (és itt persze még az ÁFA-csalás is megjelenik).
A világ az elmúlt évhez képest 20 millió t-val kisebb nyitó készlettel indult. Az élelmiszerként történő felhasználás kb. 5 millió tonnával lett magasabb, 176 millió t zárókészlettel számolunk. A globális búzatermesztés a fogyasztással egyensúlyban van – csak éppen tavalyhoz képest jóval nagyobb a növekedés.
Kukoricából rekordtermést jósoltak már az elmúlt évben is, de a tavalyi időjárás eredményeképpen mintegy 80–90 millió t-val kevesebb termett a vártnál. Európa 13 millió tonnájával és az USA 76 millió tonnás éves tavalyi többletével itt is kínálati piac van. Európa országait tekintve 11 millió t-val tudott növekedni a termesztés. Magyarországot 7 millió tonnával „lőtte be” a rendszer, 6,7 millió t (éves mennyiség) termésünk van. Az árak visszamentek 42 Ft-ra, jól járt, aki még 61–62-nél kiszállt (vagy akár 48–49-nél). Most sincs határidős kötés, óvatosabbak lettek a kereskedők, és csak közvetlen boltokat kötnek.
Magyarországon igen nagy ingadozás van az évjáratok között, nyilván ez jelentős mértékben időjárásfüggő. Ugyanakkor jelentős mennyiségű víz folyik keresztül hazánkon, és óriási vétek, hogy azt nem fogjuk meg. A vetésterületeink nagyjából azonosak (búzából 1–1,1 millió, kukoricából 1,2–1,3 millió hektárnyi), minden adottságunk meglenne ahhoz, hogy jobban szerepeljünk az európai termelésben. Gyönyörű földjeink vannak, vétek nem megfelelően kihasználni azokat, és nem keresni rajtuk.
Nagy gond a búzával nincs, bő 60%-a étkezési búzának megfelelő minőséget tudott elérni. A közepes minőségű búza viszont nem lesz megfelelő árú export termék. A magyarországi export jellemző problémája, hogy nem tudunk kiállítani egy egységes rakományt. Nálunk 150-nél is több búzafajta létezik, holott 8–10 fajtának elégnek kellene lenni. Exportteljesítményünk az elmúlt két évben jelentősen visszaesett: a búza nagyjából stagnál, kukoricában nagyobb az esés (6,7 millióról 4,6 millió t-ra). A búzaár stagnálásának oka a világ valaha látott legmagasabb, 37 millió t-ás többlete. Ahova tudnánk szállítani, ott vásárolnak, de a FÁK országaiból jóval olcsóbb búzát tudnak venni. A kereskedők passzívak és óvatosabbak, ők nem kockáztatnak. A termelők jó részének ez hatalmas gond lesz, mert csökkenést fog előidézni az árakban.
Mivel sok kukorica van, és annak lefelé megy az ára, az húzza magával a búza árát is – és a valamikori 100%-os felhasználói előrekészletezés ma már nincs meg. Magyarország 5,1 millió t búzát termelt 2013-ban, belső felhasználásunk 2,3 millió t, 1,2 millió t a malomipar felhasználása. Hatalmas többletünk van, – többek között tárolási kapacitás hiány és finanszírozási okok miatt – eladási kényszerben vagyunk, miközben a világpiac diktálja az árakat. A malomiparnak a beszállításért és a kiszállításért is fizetnie kell (útdíj teher). Itthon a pékeknek egy napi lisztkészletük van, tehát a készletezés bennünket terhel. Ha a malomipar sztrájkot jelentene, megállna az élet: mindössze egy napi készlete van a sütőiparnak, tehát nem lenne kenyér. Ezért is kellene ezt az ágazatot komolyabban venni! Ha nem történik egy határozott beavatkozás az ÁFA-csalás felszámolására, oda fogunk jutni, ahol a húsipar van most. (Ott már bejelentették, hogy 9%-ra akarják visszavenni az ÁFA-t).
Románia hamarabb észlelte ezt a problémát, ők rájöttek, hogy sürgősen lépniük kell – szeptember 1-jétől a sütőipari termékekre és a lisztre bevezették a 9%-os áfát (a korábbi 24%-ról). Magyarországnak is követnie kellene a példájukat, mert az a gazda, aki tisztességesen gazdálkodik, nem fog tudni megélni. Ebből pedig az következik, hogy a magyar tulajdonban lévő malmok eltűnnek, külföldi kézbe kerülnek. Tisztességtelen verseny folyik, ezt meg kell szüntetni!
Javaslatként elhangzott – ahogy már több fórumon is –, hogy a búzafajtákat le kellene szűkíteni, a hatósági vetőmag felhasználást szükségszerű szabályozni. Ha valamire támogatást fizetnek, akkor azért már joggal el is lehet várni valamit. A nagytáblás rendszer szétszedésével a gabonatermesztésben mintegy negyed századot vettünk vissza a fejlődésből. Kis táblákon, 6–7 hektáron nem sok értelme van termelni, ahol komoly termesztés folyik, ott csak nagy táblákban termelik a gabonát, és persze nagyobb hatékonysággal. Sokan azért vásároltak csak gépet, mert arra volt támogatás – de jó lenne jobban ki is használni azokat.
Az elmúlt két év egyértelműen bizonyítja, hogy aki megfelelő talajerőgazdálkodást és növényvédelmet fordított a földjére, az visszakapta azt, megkapta a megérdemelt termést. Összegzésül: Nagyon fontos, és egyre nagyobb szerepe van az öntözésnek, és el kell dönteni, hogy milyen fajta búzát akarunk termelni, és milyen célra. Magyarország többet tud termelni mezőgazdasági terményből, gabonanövényekből, mint a belső felhasználása. A világnak 9%-át lehet megművelni, Magyarországon ez az arány 83%!
Juhász Zoltán, a Vetőmag Szövetség Kalászos Szekció elnöke az őszi kalászos vetőmag idei helyzetéről szólt a hallgatósághoz. A kalászos területek elvetésére a következők jöhetnek szóba: a fémzárolt vetőmag, a saját magfogásúból származó tételek, valamint, az ú.n. „alternatív megoldások”.
Juhász Zoltán
A fémzárolt vetőmag államilag ellenőrzött minőségű, amely egyidejűleg biztosítja az eladó és a vevő védelmét. Szabványnak megfelelő, kiváló minőségben csávázott, mely a minőségi árutermesztés alapja, és ez biztosítja a nyomon követhetőség lehetőségét is. A nemesítés legújabb eredményeit, ezen keresztül a fajtaváltást kínálja, továbbá a felújítás eszköze.
A saját magfogás lényege, hogy a termelő a megtermelt áruból tart vissza vetésre, melyet tisztít és csáváz. Az eljárás egy teljesen természetes és elfogadott gyakorlat, de jelenleg – a felújítási arány rovására – ennek a használati aránya magas. Itt azért meg kell említeni, hogy 2009 óta törvényileg szabályozott a saját magfogás, és az után is licencdíj (50%) terheli a gazdát.
Az „alternatív megoldások” tárháza végtelen, jellemzője, hogy a vetőmag bázishoz általában visszavezethető. A létező legrosszabb változata az, amely nem köthető a bázishoz sem, és a vevő nem tudja, mit vásárol.
A VSZT nagyon komoly kampányt folytat a vetőmag hamisítás ellen. Folyamatosan érvel a fémzárolt vetőmaghasználat mellett, melyhez szakmai szervezetek is csatlakoztak: a VKSZ, GOSZ, Gabona Szövetség 2006-ban kiadott közös állásfoglalásából ma is időtálló az idézet, miszerint: „…a kialakult helyzet a magyar kalászos gabona-, kiemelten a búzatermesztést veszélyezteti.” Ez azonban nem szűkíthető le egyedül a vetőmagszakma problémájára.
A vetőmag szakma, a termékpályák szereplői (fajtajogosultak, szaporítók, forgalmazók) mindegyikének külön és együtt is törekedni kell a hatékony megoldás megtalálására.
Az előrelépés lehetőségét jelenti a szaporítási és forgalmazási jogok tisztázása és koncentrálása mellett az okszerű szaporítóanyag kihelyezés, a túltermelés megakadályozása, a kizárólagos fajták ellenőrzött forgalma, és a zárt árutermelő rendszerek kialakítása.
Az elmúlt években visszaesett alacsony szaporító területek ellenére sem alakult ki vetőmaghiány, mert évek óta a felújítási arány is rendkívül alacsony szintű.
S hogy mi várható 2013 őszén? Valamennyi őszi kalászos faj esetén növekedtek a szaporító területek, s az ebből adódó készlethelyzet lehetőséget adna a felújítási arány növelésére. Bár a készlethelyzet biztosítaná a felújítási arány növekedését, a most kialakult terményárak, a likviditás és számtalan egyéb probléma valószínűleg nem igazolja majd ezt. Úgy tűnik, ilyenkor a vetőmag nem árkérdés, sokkal inkább pénzkérdés.
Szabó Roland, a Sumi Agro szakmai és termékmenedzsere rigmusba foglalta előadása címét: Széltippan veronika, pipacs zsombor – orvosolva ősszel, jókor! Egy új lehetőségről számolt be a Pledge bemutatása során. A Pledge kettős aktivitásáról az alábbi hangzott el. Talajról való hatása révén ez az unikális termék akkumulációs rétege max. 2 cm és az elbomlásig (60-90 nap) ez a csapadéktól függetlenül is állandó marad. Tehát akármilyen komoly csapadék érkezik, ez a 2 cm nem változik, a hatóanyag folyamatosan itt tározódik . A talajon keresztüli hatása lényegesen eltér a levélen keresztüli poszthatásától. Ez abból adódik, hogy itt alapvetően aktív erők működnek közre – a preemergensen felvett hatóanyag nagy részét a növény aktívan veszi fel a gyökerek szívóhatása révén. A beáramlással meginduló áramlás átjárja a növényt és sejtroncsoló hatást fejt ki. Ez a hatás fény jelenlétében teljesedik ki. Ezen hatásmód esetén az elhalás lassabb, és nem perzseléses, hanem lankadó száradást eredményez.
A Pledge levél hatása ismertebb és látványosabb – de itt más erők hatnak az áramlására. Döntően passzív erők, (pl. gravitáció, ozmózis), de itt is vannak aktív erők, mint pl. a sejt turgor. Az így bejutott hatóanyag tünetessége ismertebb és látványosabb: erős, markáns pöttyök. A beáramlás helye egyezik az aktív fényzónával, ezért csak lassan és korlátozottan indul meg az áramlása; de látványa annál markánsabb (méteres parlagfűre nem használható csodaszer).
A Pledge a talajból másként is működik: a készítmény valósággal utánanyúl, és befűződéssel pusztítja el a célnövényeket. A tartós újraaktivizálódás a két cm-es rétegben stabil hatóanyagot képez, és bármilyen is az őszi/téli időjárás, a Pledge-kezelések minden esetben markánsak és aktívak maradtak a kalászosok betakarításáig. Ennek az a magyarázata, hogy minden 10 fok csökkenéssel a kémiai folyamatok – így a bomlás is – a felére lassulnak. Tehát nő a felezési idő, és hibernálódik az anyag a talajban. Akkor is aktivizálódik amikor a T1-es T2-es növények újraindulnak. A felverődés a gyomnövények esetében kifejezetten előnyös (kultúrnövények esetében kevésbé), de ezzel is számolni kell. Tehát felverődés formájában is képes hatni.
A talajhatás eredményességét több tényező befolyásolja. Ezek közül talán a legfontosabb a magtartalék és a csírázás közötti összefüggés. A magtartalék meghatározza a sikeres csírázási mélység maximumát. A növények különböző csírázási mélységűek – azon fajok, amelyek csírázási maximuma egyezik, vagy nem nagyobb a Pledge akkumulációs zónájánál, képtelenek a gyököcske rögzítésre, és elpusztulnak. Ez – fajtól függetlenül – a 12–15 mm2 magfelszín alatti növények egyedeire igaz. Ebben a zónában elperzselődik a kis növénykezdemény, és éppen ide tartozik az ősszel csírázó gyomok nagy része.
A csírázásbiológiai különbségek a Pledge talajaktivitásával jól kihasználhatók (eredmény), de megszívlelendők is (kudarc). A maghéj fizikai gátként működve segítség a hatóanyag elkerülésére, és alkalmas „eszköz” a túlélés biztosítására, ha a gyökeresedés az akkumulációs zóna alatt bekövetkezett (pl. napraforgó).
Iker, esetleg többes csírázási lehetőség adott tenyészidőben jelentősen csökkenti, megszünteti a hatékonyságot (szerbtövis, átoktüske), de a nagyfokú a csírázási rugalmasság is lehet a sikertelenség záloga térben (pl. selyemmályva) és időben (libatop) is.
A csírázás mélysége és a növekedési erély meghatározza a kezelés sikerességét. Ha az adott növény gyököcskéje mélyebben van az akkumulációs zónánál és kellően nagy a növekedési erély, akkor tökéletesen adottak a csírázás, kelés esélyei (pl. évelők, kukorica, őszi búza).
Az eredményességet alapvetően természetesen az időzítés határozza meg. Ha van mód és lehetőség optimális időpontot választani növényvédelmi beavatkozáshoz, az elvárt eredmény jó lesz (a vegyszer így is ugyanannyiba kerül!). Ha valamiről lemaradunk, a költségünk már meghatározott, de az eredményünk kevesebb lesz. Minél hamarabb tudjuk tehát kijuttatni a Pledge-et, annál kedvezőbb a hatása. Egy provokatív kísérlet is igazolta, hogy az eredményesség csakis az időzítésen múlt. Alapvetően egy ilyen kísérlet arra alkalmas, hogy a gazda számára előnyös tulajdonságokat, technológiát bemutassuk. A Pledge nagyon jó termék, de csak akkor, ha okszerűen és időben használjuk. Egy őszi kezelés alkalmas arra, hogy a tavaszi perctechnológiákat, és az azokból adódó kétes eredményű kezeléseket elkerüljük.
A széltippan ellen tömegével használt, tavasszal kijuttatott készítmények – kivéve a speciális ACC-áz gátlókat – már csak mellékhatással rendelkeznek, ráadásul perctechnológiát igényelnek. Ez a hatóanyag azonban teljesen új ebben a szegmensben. Használatával a széltippan korán és eredményesen leküzdhető, mert a kumulációs zóna egybe esik a csírázási zónával, a már kikelt csíranövények is érzékenyek a hatóanyagra gyökérváltásukig, és szükség esetén van lehetőség ismételt beavatkozásra. Alapvetően egy kezeléssel „letudható” a tábla. Nagyon sok gazdaság esetében a kalászost a gyomirtó szer maradékokra érzékeny repce követi – a Pledge-nél nincs utóveteményezés korlátozás, és technológiai megkötés sem.
Továbbá a veronikák egyik legeredményesebb gyérítője a Pledge, ahogy az ALS gátlókra egyre gyengébben reagáló, illetve a hormonokra és – más kultúrákban - a HPPD gátlókra toleráns pipacsnak is kiváló ellenszere. A pipacs egyébként a minimál talajművelés és a rossz vegyszerválasztás által okozott növekvő probléma, és ma már olyan kapásnövényekben is tömegesen megjelenik, ahol korábban nem. A repcéből nehezen irtható zsombort is jól és eredményesen lehet a Pledge-el irtani a búzából, és a jó bokrosodást elérve a tavaszi napraforgó árvakelések sem jelentenek gondot. Érdemes megszívlelni, hogy a terméselvonó hatás akkor is kárt okoz, ha ötven féle faj található meg egy négyzetméteren, de akkor is, ha egy faj ötven példánya jelenik meg.
A Sumi Agro engedélyezési és fejlesztési menedzsere, Jáger Ferenc előadásához ezúttal is a hazai fejlesztésű, látványos Prezi programot alkalmazta. Tavaszi napforduló? – Soleil a búzafungicid című prezentációja a búzában megtalálható sokféle betegségre megoldást kínáló biztonságos, gyors, megbízható termékükről beszélt. A helmintosporium, lisztharmat, szárrozsda, levélrozsda, szeptória, fuzárium mint legfontosabb fertőzések mind kezelhetők a Soliellel. Hatóanyagként akár magát a tartamosságot és a gyorsaságot is említhetnénk, hiszen éppen ezen előnyei nyújtják a legfontosabb segítséget. A Soleil régebbről már ismert hatóanyaga, a tebuconazol fő tulajdonsága, hogy „higanygyorsasággal”, vagyis a legrövidebb idő alatt jut el a kezelt növény legtávolabbi pontjaira. A gyorsasághoz azonban tartósságnak is kell párosulni, és ebben partnere a bromuconazol hatóanyag, amely hosszan tartó, stabil „horgonyszerű” védelmet biztosít. Az ugyancsak korábbról ismert anyag unikális, egyedül a Soleilben van jelen Magyarországon. Ez a hatóanyag párosítás laboratóriumban igazolt hatású – a fungiciddel kezelt búza gyakorlatilag az összes lényeges kórokozó ellen bevált. Szisztematikus hatóanyagai preventív és kuratív hatással rendelkeznek, de, mint minden gombaölőszert – főleg preventíven érdemes alkalmazni. Legcélszerűbb a búza első tavaszi állományvédelmére használni.
A Soleil specialitása tehát abban rejlik, hogy igen gyorsan hat, és a védelmet sokáig fenntartja. A meggyőző vizsgálat is jól illusztrálja a Soleil hatékonyságát, amely eredményeképpen a kezelést kapott levélkék a legegészségesebbek, és a legépebbek. Ez joggal vetíti előre azt, hogy a búzatermelők hamar megkedvelik a Sumi Agro új termékét – s ha megtapasztalták a hatékonyságát, le is horgonyoznak mellette.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében Dr. Mikó Zoltán választottbírósági elnök szólt a NAK megalakulásáról, működéséről, és célkitűzéseiről. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a föld és a víz feletti rendelkezési jog az elkövetkező évtizedek gazdasági és politikai összeütközések színtere lesz. Mivel a föld nem csak az élet tere, de az élelmiszer előállítás területe is, s egyre nagyobb embertömeget kell etetni, óriási lehetőségei vannak azoknak, akik az élelmiszer előállítással foglalkoznak. Tömegtermelés kontra minőség – gyakorta felmerülő kérdés, melyik irányt válasszuk.
Magyarországon nem használjuk ki az agroökológiai potenciálunkat – miközben tőzsdei termékeket állítunk elő, mégsem aknázzuk ki a lehetőségeinket. Az elmúlt két évtizedben a külföldi tőke és a multik előtt meghajoltunk, és ennek eredményeképpen ma lehet úgy készíteni gulyáslevest, hogy annak egyetlen hazai eleme a víz. Ideje az értékdilemmákat előtérbe helyezni!
Ma még mindig több mint 1 millió ha termőföldünk van osztatlan közös tulajdonban, és ez az egyik kardinális probléma. A Kamara létjogosultságát az is indokolja, hogy rendkívül fontos a termelők szervezettsége. Mert minél szervezetlenebb egy társaság, annál jobban ki lehet játszani egymás ellen őket. Esély ebben a gazdasági környezetben csak akkor van, ha létrejönnek szerveződések – s bár a szövetkezés itthon szinte szitokszó lett, ma már világosan kell látni, hogy együttműködés nélkül nem lehet boldogulni. A szétaprózódott érdekképviseletek nem jelentenek megoldást. Szükség van egy szervezett erőre, egy mechanizmusra, amelyet képes minden érdeket figyelembe vevő struktúrát kialakítani egy legális piacon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja a tisztességes kereskedési viszonyok megteremtése, az átlátható és reális gazdaság erősítése mellett a határozott érdekérvényesítéshez szükséges szervezeti feltételek megteremtése. De fellép az erőfölénnyel való visszaélés ellen is a megfelelő közjogi jogosítványok birtokában. A kötelező tagság teremti meg annak a lehetőségét, hogy a különböző gazdasági potenciállal rendelkező csoportok között az etikai bizottság keretén belül le lehessen a vitákat folytatni – anonim módon.
A megbízható üzleti partner minősítés egy pályázati rendszerben a remények szerint megtalálja akár a megbízható és tisztességes felvásárlót, s ennek előbb-utóbb gazdasági eredménye is lesz. A választottbíróság a törvény értelmében a Kamara mellett kizárólagos, a magyar jog szerinti jogkörrel rendelkezik a jogvitákban. Az önkormányzatiság rendszere úgy épül fel, hogy az alulról és felülről jövő információáramlás egyaránt biztosított. A kamarai hivatalrendszer feladata pedig, hogy kiszolgálja az önkormányzatiságot.
Új lehetőségként jelenik meg például az egyezségkötés. Olyan szerződéses szabály kialakítása van formálódóban, amely a jogvita előtti kötelező egyeztetést ír elő. Emellett egy megállapodás értelmében a Kormánnyal vállalta, hogy a 2014–2020-as KAP reformmal összefüggő kormányzati állásfoglaláspontokat a Kamara egyetértésével alakítja ki. De előrehaladott egyeztetés folyik a gabonapiac résztvevőivel és kereskedőivel is. A kereskedőcégek igénye, hogy lehessen fix mennyiségre is szerződést kötni a jövőben. Most óriási a termésamplitúdó, és nem lehet kizárólag egy érdekcsoport, a termelők nyakába varrni ennek a kockázatát.
Az előadásokat követően élénk vita alakult ki az új Kamara tevékenységének jelenéről és jövőjéről. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvény estéje szórakoztató programokkal zárult.
-Keresztes-
A cikk szerzője: Keresztes
