Korábbi tudásunkhoz képest valójában csak egy új jelenséget tapasztalhattunk meg. Lehetséges, hogy a tavaszi kalászosok tenyészideje alatt hasznosítható mennyiségû csapadék nem hullik. Az ilyen évek gyakoriságát előre nem tudjuk, tehát kisebb kockázatot vállalva a termesztéstechnológia elemeit a lehető legjobban megvalósítva - akár kisebb területen - termesszünk tavaszi kalászosokat.

Közülük területileg legnagyobb és legjövedelmezőbb a tavaszi sörárpa. A sörárpa termesztés módja alapjában nem különbözik a számításba vehető egyéb tavaszi gabonáktól, de van néhány feltétele a sikeres termesztésnek, ezért a továbbiakban a sörárpára nem gondolunk.

Lehetőségként marad tehát a tavaszi takarmányárpa, zab és új lehetőség a tavaszi tritikálé - mint takarmánynövény, a tavaszi búza és tavaszi durum búza pedig árunövény lehet.

Bármelyiket is választjuk, tudni kell, hogy az őszi változathoz képest kevesebb termésre számíthatunk. (Azonos területen az ősziek termésének 70-85 %-ára)

A sikertelenséget leggyakrabban a megkésett vetés és a növényvédelem (gyom, de főleg a vetésfehérítő elleni) elmaradása okozza.

A vetésidőre a naptár és a hőmérő állása alapján készüljünk. Bármelyik lehetővé teszi ne késlekedjünk.

A fajtahasználatot illetően bátran választhatók a legbőtermőbb fajták, melyeknek vetőmagja elérhető.

Tavaszi árpák közül a 33, fajtából 20 szerepelt a leíró fajtajegyzékben. Takarmánytermesztésre a Michka, KH Szofi fajták neve már ismerős. Átlagon fölüli termésmennyiséget adtak a Celirika és a GK Ivó fajták, melyek sörgyártásra is alkalmasak.

A legújabbak közül az Annabell és Tactic fajtákra érdemes figyelni, míg a szerényebb termőképességû Madonna a sörárpa fajták között versenyezhet.

Zab fajtákkal is jól el vagyunk látva. 13 államilag elismert fajtából 9 fajta szerepelt a kísérletekben újdonságértéke vagy jó termőképessége miatt. Az ismert és elterjedt Lota (pehely alapanyag), GK Pillangó és Bakonyalja fajták mellett az Expander, Kwant és Tikal fajták újabbak és néhány %-kal többet teremhetnek. A csupasz zabok között korábban egyedülálló GK Zalán fajta mellett megjelent a Cacko fajta.

A tavaszi tritikálé termesztésének nincsen hagyománya az elmúlt évben azonos helyen a zaboknál kicsit többet, a tavaszi árpánál kicsit kevesebbet teremtek, jellemzően a tavaszi búzához hasonló termésszint volt a jellemző.

A GK Gabo és GK Wanad honosított fajták vetőmagjának szaporítása már megkezdődött.

A tavaszi búzák között két hazai nemesítésû és három honosított fajtával rendelkezünk. Termőképességben és minőségben a fajták egyaránt különböznek.

A GK Tavasz fajta hosszú szünet után az első hazai nemesítésû tavaszi búza, majd követte a Castrum 1, mely jelenleg a legkorábban érő tavaszi búzánk. Ausztriában nemesítették az Ervin fajtát, a svájci nemesítésû Lona kiemelkedően jó minőségû, míg a két évvel ezelőtt állami elismerést kapott Salona fajta (Csehországból honosítva) termőképességével tûnik ki. A térség nálunk legeredményesebb fajtái tehát rendelkezésünkre állnak. A búza felvásárlási árak csábítóak, az őszi-téli csapadék ismét kevés volt, és még további érvek és ellenérvek sorakoztathatók.

A tavaszi durum búza is kényszer szülte alternatíva lehet. A fajtaoldalon két régebben és két újabban elismert fajtával rendelkezünk.

1991-től az évek többségében inkább csak papíron szerepelt a Lajtadur és a Multidur. Az utóbbi években ismét előtérbe került a tavaszi durum fajták kérdése, így állami elismerést kapott 1998-ban a Semperdur és 2000-ben a Topdur, mely utóbbi a legbőtermőbbnek mutatkozik, míg a régebbi fajták közül a Lajtadur fajta terméseredménye messze elmaradt az átlagostól.

Kovács Sándor

OMMI

Tavaszi zab fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 2000

Tavaszi árpa fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 1998-2000 (kivonat)

Tavaszi búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 2000

Tavaszi durum búza kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei 2000