A fajta fogalma
A fajta azonos genetikai alakból azonos módon keletkezett vagy előállított olyan egyöntetû növénypopuláció, amelynek egyedei azonos típusúak, állományuk kiegyenlített, alaktani bélyegeik és élettani tulajdonságaik állandósultak, illetve megfelelő körülmények között öröklődnek, a fajon belül minden más fajtától, populációtól legalább egy morfológiai bélyeg, vagy lényeges élettani tulajdonság tekintetében eltérnek, illetve megkülönböztethetők, gazdaságilag értékes tulajdonságaik megtartása mellett folyamatosan fenntarthatók és gazdaságosan szaporíthatóak.
A fajtamegválasztás
általános szempontjai
A fajták kiválasztása a termesztő egyik legfontosabb stratégiai döntése, amelynek hatása a termesztés folyamatára, kimenetelére és eredményességére meghatározó hatással van.
A termesztőnek jól kell ismernie a rendelkezésre álló területek ökológiai adottságait, vagyis a talaj tulajdoságait, a szántóföldi termőhely minőségét, a talaj kémhatását, tápanyag és vízszolgáltató képességét, a jellegzetes csapadékeloszlást és a hőmérséklet alakulásának trendjeit. A fenálló természeti viszonyok alapvetően meghatározzák a termesztés lehetőségeit.
A növénytermesztőnek világosan ismernie kell a termesztés célját, vagyis azt, hogy milyen minőségû terméket kíván előállítani. Ehhez kell ugyanis kiválasztania az adott növényfaj fajtái közül a számára legmegfelelőbbet.
A termesztési cél meghatározása után a legfontosabb általános szempont a termőképesség. Ez a tulajdonság önmagában eldöntheti a tevékenység sikerességét.Természetesen törekedni kell arra, hogy az adott termőhelyen a legnagyobb terméseket biztosító fajtákat használjuk. A helyes döntés meghozatalához ismerni kell azt, hogy a termesztésbe vont államilag minősített fajták (amelyeknek fémzárolt vetőmagja is rendelkezésre áll) közül melyek termeszthetők sikeresen az adott térség agroökológiai viszonyai között. Honnan ismerhető mindez?
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Magyarország minden térségében folytat fajtakísérleteket, ahol folyamatosan vizsgálják a fajták termőképességét és termésminőségét. Az eredményeket rendszeresen közzé teszik, amelyek gyakorlatilag minden termesztő számára hozzáférhetők. Ezen túl a fajták előállításával foglalkozó cégek is széles körben terjesztik a fajtáikról szóló információkat. A termesztő ha odafigyel, van lehetősége tájékozódni.
A termésmennyiség mellett nagyon fontos kérdés a termés biztonsága, amely számos tényező együttes hatásának eredményeként alakul ki. Ezt a tulajdonságot befolyásolja a környezeti hatásokkal szemben mutatott rezisztencia és tolerancia, a szárazságtûrő-képesség, a hidegtûrő-képesség a kórokozókkal szembeni rezisztencia és tolerancia, valamint számos egyéb tényező.
A minőség egy nagyon komplex fogalom, amely a termesztő szempontjából leredukálható az átvételkor vizsgált minőségi jellemzők paramétereire. Ezek elérését döntő mértékben a fajta genetikailag rögzített tulajdonságai teszik lehetővé. Amennyiben alkalmasak erre az ökológiai feltételek, valamint az alkalmazott agrotechnika, akkor ezen tulajdonságok meg is nyilvánulnak és a termesztés eredményeként realizálódnak.
Fontos tehát, hogy ismerjük az adott növény minőséggel kapcsolatos elvárásait, mert enélkül a fajták közötti ésszerû választásra képtelenek vagyunk. A minőség növényfajtól függően jelenthet egy elvárt beltartalmi tulajdonságot, külső megjelenési formát, jelentheti a terméselemek méretének egy jól meghatározott tartományba esését, a szín és a forma megfelelő alakulását, de jelentheti a szár vagy más növényi rész jellegzetes tulajdonságait, stb.
Magyarország területe a kontinentális éghajlatra jellemzően szárazságra hajló. A nálunk termesztett növények szárazságtûrő-képességének ezért jelentősége van. A szárazságtûrés a fajták egyik legfontosabb tulajdonsága.
A hidegtûrő-képesség az őszi, de a tavaszi vetésû növényeknél is fontos tulajdonság. A vegetáció kezdetén a hideg ugyanis gyakran próbára teszi növényeinket. A hidegtûrés is értékes tulajdonság.
A télállóság egy komplex összetett fogalom, amely számos tényező együttállásaként nyilvánul meg. Őszi vetésû növényeinknél ezen tulajdonság mértéke meghatározó jelentőségû.
A kártevőkkel és kórokozókkal szemben meglévő rezisztencia és tolerancia szintén meghatározó jelentőséggel bír. A rezisztencia léte, illetve mértéke alapvetően fontos a termesztő szempontjából. A rezisztens fajták mással ki nem fejezhető értéket jelentenek a termesztő számára. Ezek a növények ugyanis a fertőző hatás ellenére sem betegednek meg, nem károsodnak a fertőző, illetve a kártevő hatásoktól.
A tolerancia az az értékes tulajdonság, amely során a növény ugyan megfertőződik, de a betegség hatásai csak redukáltan jelentkeznek, úgymond jól elviseli, jól tolerálja a káros hatásokat.
A termesztés sikerét gyakran az időtényező határozza meg. A termés koraisága, vagy késői volta az árak alakulásában, a termesztés költségeiben, a szárítás szükségességének mértékében nagyon nagy jelentőséggel bír. A tenyészidő hosszúsága a fajták egyik legfontosabb tulajdonsága. A rövid tenyész- idő egyes növényeknél koraiságot tesz lehetővé, amely biztosítja a korai termés magasabb árának elérhetőségét, más esetben a koraiság egy biztonságos betakarítást tesz lehetővé, míg megint más esetben a korai érés csökkenti a szárítási igényt és nagy költségmegtakarítással jár. Olyan eset is létezhet, hogy korábbi érés egyszerûen magát a biztonságos beérést teszi lehetővé.
A szélesebb körben elterjedet növények fajtamegválasztásának szempontjait az alábbiak szerint részletezzük.
Az őszi búza fajtameg
választásának szempontjai
A fajta lehetőséget nyújt a nagyobb és a jobb minőségû termés elérésére, de hangsúlyozzuk ez csak lehetőség. Ennek megvalósulására csak akkor van lehetőség, ha a környezeti és az agrotechnikai feltételek fennállnak.
A termőképességen és a minőségen túl nagyon fontos a fajták alkalmazkodóképessége. Ez az a tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy egy fajta nemcsak a kedvező adottságok között képes nagy termések elérésére, hanem eltérő termőhelyi adottságok között is kiegyenlített termést biztosít.
A jó alkalmazkodóképességû fajták használata esetén a kedvezőtlen évjárati hatások sem módosítják számottevő mértékben a termés kilátásokat. Természetesen ezen alkalmazkodóképességnek megvannak a korlátai. Ezért kell olyan fajtákat választani, amelyek egy adott térségben elfogadhatóan, illetve jól szerepelnek.
A termésbiztonság elsősorban a fajtáknak a betegségekkel szembeni ellenállóságát befolyásolja. Ezzel összefüggésben szerepet kap a fajták állóképessége, télállósága és koraisága is.
A koraiság is fontos tényező a búzatermesztésben hisz a korai fajták a nyári szárazságot könnyebben viselik, korábban megérnek és a gombabetegségekkel is kevésbé fertőződnek. A korai fajtáknak az is előnye, hogy korábban kisebb veszteséggel, jobb minőségben takaríthatók be. Érdemes olyan fajtákat termeszteni, amelyek érése szorosan követi egymást, így a betakarítás gyors, veszteségmentes és jó minőségû.
A búzatermesztés esetén nagyon nagy jelentősége van a télállóságnak, mert kontinentális klímánkon gyakori a hó nélküli kemény tél, vagy vastag hótakaró. Ilyen körülmények között legfontosabb búzafajtáink kiváló télállósága. A termesztendő fajták körének meghatározásánál mindenekelőtt a fajtáknak ezt a tulajdonságát kell előtérbe helyezni.
A búzafajták értékmérő tulajdonságai az alábbiak:
- Termőképesség
- Termésbiztonság
- Szárszilárdság
- Tenyészidő hosszúság
- Harvest-index (HI)
(szem–szár arány) - Alkalmazkodóképesség
- Szárazságtûrés(vízigény)
- Rezisztencia tulajdonság
- Tolerancia tulajdonság
(beltartalom, fehérjetartalom, sikértartalom, sikérminőség, stb.)
A kukorica fajtamegválasztásának szempontjai
A kukorica-termesztésben rendkívûl nagy jelentősége van a fajtáknak (hibrideknek), mint a biológiai alapokat hordozó tényezőknek.
A kukoricaszem jellegzetességei alapján az alábbi kukorica típusokat termesztjük:
- Sima keményszemû
- Sima puhaszemû
- Lófogú
- Csemege
- Pattogatni való
- Viaszos, stb.
Napjainkban kizárólagosan beltenyésztéses hibrideket termesztünk.
A használt hibridtípusok az alábbiak:
- Két vonalas SC
- Három vonalas TC
- Négy vonalas DC
A legnagyobb termőképességgel (tendencia jelleggel) az SC hibridek rendelkeznek és minél nagyobb a vonalszám annál kisebb a termőképesség. A vetőmag előállítás költsége az SC hibrideknél a legnagyobb, amely a vetőmag árában is tükröződik, a fajta értéke mellett. A vetőmag előállítás nehézségét úgynevezett módosított hibridek előállításával mérsékelték. Az így előállított hibridek jelzései a következők: MSC, MTC, MDC.
A kukoricahibridek értékmérő tulajdonságai az alábbiak:
- Termőképeség
- Termésbiztonság
- Szárszilárdság
- Tőszám sûríthetőség
- Vízleadó képesség
- Tenyészidő hosszúság (FAO szám, nagyobb FAO szám hosszabb tenyészidőt jelent)
- Harvest-index (HI)
(szem szár arány) - Alkalmazkodóképesség
- Szárazságtûrés (vízigény)
- Rezisztencia tulajdonság
- Tolerancia tulajdonság
(beltartalom, fehérjetartalom, keményítőtartalom, olajtartalom)
A napraforgó fajtamegválasztásának szempontjai
A napraforgó-termesztésben főként hibrideket használunk, de bizonyos termelési célok szabadon elvirágzó fajtákkal is elérhetők.
A napraforgófajták legfontosabb tulajdonságai az alábbiak:
- Termőképesség
- Termésbiztonság
- Kaszat olajtartalom
- Tányér alak és -állás
- Szárszilárdság
- Nektártermelés
és pollenprodukció - Olajminőség
és fehérjetartalom - Tenyészidő hosszúság
- Harvest-index (HI)
(kaszat–szár arány) - Alkalmazkodóképesség
- Szárazságtûrés
- Rezisztencia tulajdonság
- Tolerancia tulajdonság
(beltartalom, olajtartalom, fehérjetartalom, olajminőség)
A cukorrépa fajtamegválasztásának szempontjai
Az ipari cukorrépa-termesztés gyakorlatilag kizárólag hibridek termesztésére épül. A cukorrépa-fajták legfontosabb tulajdonságai:
- Termőképesség
- Termésbiztonság
- Cukortartalom
- Tenyészidő hosszúság
- Alkalmazkodóképesség
- Szárazságtûrés (vízigény)
- Rezisztencia tulajdonság
- Tolerancia tulajdonság
A cukortermést a gyökértermő-képesség és a cukortartalom együttesen határozza meg. Tekintettel arra, hogy a nálunk termesztett cukorrépafajták többsége külföldről származik ismertetem a nemzetközi fajta- osztályozási rendszert.
E (Ertragreich):
bő termő típus,
(kis cukortartalom)
N (Normal):
normál típus
(kisebb terméssel,
nagyobb cukortartalommal)
Z ( Zuckerreich):
cukordús (kis termés,
nagy cukortartalom)
ZZ (Besonders Zuckerreich):
nagyon cukordús (igen kicsi
termés, nagyon nagy
cukortartalommal)
dr. Nyárai Horváth Ferenc