A házinyúl leggyakoribb hasmenéses bántalma a kokcidiózis

Agro Napló
S. József, kaposvári olvasónktól az alábbi levél érkezett az Agró Napló szerkesztõségébe: “Tisztelt Doktor Úr! Idõs kisnyugdíjasok vagyunk, és nyúltartással egészítjük ki kevéske nyugdíjunkat. Az utóbbi években azonban nagyon sok veszteséget és bosszúságot okoz, hogy a szép kisnyulak a leválasztás után hasmenést kapnak, több közülük felfúvódik, majd sok elpusztul. De amelyik meggyógyul, az is nagyon visszamarad a fejlõdésben.   Olvastam az Agro Naplóban, hogy a Doktor úr szokott válaszolni a gazdák kérdéseire, ezért kérem, ha lehetséges, akkor írja meg ebben az újságban, hogy mi okozhatja a nyulaim betegségét, és hogyan tudnék ettõl a bajtól megszabadulni...”

Tisztelt Olvasónk! A felnevelésük során bizony számos betegség leselkedik a kisnyulakra, de az is igaz, hogy a legtöbb veszteséget a hasmenés okozza, amit kiválthat ugyan számos kórokozó, vagy tartási-, takarmányozási hiányosság, de a leggyakoribb bántalom – ami rövidesen a kisnyulak elválasztása után lép fel – a bélkokcidiózis.

Mivel pedig egyéb bántalmak hátterében is ott lappanghat a kokcidiumos fertőzöttség, bizonyára közérdeklődésre tarthat számot – Olvasónk kérdésére válaszként is – e bántalom rövid ismertetése.

A házinyúl bélkokcidózisa

A bántalom elterjedtsége igen széles körû, hisz csaknem minden egészségesnek látszó állat bélcsatornájában is ott vannak a kokcidiumok és a kokcidiózis által okozott kár szinte felbecsülhetetlen. Már most felhívom a gazdatársaim figyelmét arra, hogy azokban az esetekben, amikor úgy látják, hogy a fogékony korban lévő nyulaik nem gyarapodnak, rosszul fejlődnek, mindig gondolni kell a kokcidiumos fertőzöttség lehetőségére is.

Hogyan történik a fertőzés?

A bántalmat a bélkokcidiumok, a vékony- és vastagbelek hámjában élősködő apró paraziták, spórás véglények okozzák.

A fertőzés úgy történik, hogy a kokcidium-hordozó nyulak bélsarával a külvilágra került és sporulálódott oociszták a bélsárral szennyezett takarmány, ivóvíz vagy alom útján az állatok emésztőcsövébe jutnak.

Ezek az oociszták a vékonybélben megnyílnak és a belőlük szabaddá vált ún. sporozoiták behatolnak a bél hámsejtjeibe, majd itt bonyolult szaporodási folyamatok következnek be, melyek folytán a hámsejtek nagyfokban roncsolódnak. Egyetlen oocisztából 500-800 ezer újabb oociszta is képződhet! E nagy számok beszédesen bizonyítják, hogy milyen nagy a fertőzés veszélye, lehetősége!

Vajon miért nem minden fertőzött
állat betegszik meg láthatóan?

Való igaz, hogy 4-6 hetes korra szinte minden nyúl bélsarában megtalálhatók oociszták, de ahhoz, hogy a betegség klinikai tünetekben is megjelenjen, vagy másként szólva fellobbanjon a bántalom, többféle tényező is szerepet játszik. Nézzük ezek közül a leggyakoribbakat:

1. Ahhoz, hogy a kokcidiózis jellemző képe kialakuljon megfelelő számú, mennyiségû oocisztát kell az állatnak felvennie, tehát masszív fertőzésnek kell történni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az erősen fertőző kokcidium-fajokból kb.15000 oociszta már nem csak hasmenést, de akár elhullást is elő tud idézni.

Ha pedig figyelembe vesszük a már előbb elmondottakat, miszerint egyetlen oocisztából akár 50-800 ezer újabb is keletkezhet, nem fogunk csodálkozni azon, hogy egyetlen bélsárgolyó is tartalmazhat a fertőző anyagból olyan mennyiséget, amelynek elfogyasztása már kiválthatja a bántalmat.

2. Tudni kell, hogy a különböző kokcidium-fajok (ezúttal Eimeria-fajok) megbetegítő képessége eltérő, következésképpen az is döntő tényező a betegség fellobbantása szempontjából, hogy milyen pathogenitású eimeria-fajjal történt a fertőzés.

Vannak tehát erősen fertőzőképes (Eimeria intestinalis), mérsékelten pathogen (E.piriformis, E. magna és az E. irresidua) és apathogen (=betegséget nem okozó) fajok, mint pl. az E.media, E.perforans, stb.

3. Az is lényeges, hogy milyen korban történt a fertőződés. Legfogékonyabbak az egy és négy hónapos kor közötti állatok, de a 16 napnál fiatalabb nyulak nem szoktak megbetegedni. Ugyanakkor az 5 hónaposnál idősebb nyulak már ellenállóbbak a fertőzéssel szemben.

4. Az állatok, melyek a fertőzést átvészelték,aktív immunitásra tesznek szert, következésképpen ugyancsak fontos az állomány immunbiológiai állapota.

5. A betegség fellépésében igen jelentős szerepet játszik az egyéb fertőző ágensekkel (baktériumok,vírusok stb.) történt egyidejû fertőződés. Megállapították, hogy nagyobb arányú elhullást okozott a vegyes (többféle) Eimeria-fajokkal és E.colival végzett egyidejû fertőződés, mint a kokcidiumos vagy baktériumos fertőzés külön-külön.

6. Ismételten hangsúlyozom, hogy a kokcidiózis mindenekelőtt a növendék nyulak betegsége – amint az Olvasónk esetében is történt – a bélkokcidiózisnak minősített elhullások túlnyomó többsége az elválasztást követő 1-2 hetes időszakra esik.

7. Egyesek a kokcidiózist – mint betegséget – tartási hibának is minősítik, ugyanis a tartási és takarmányozási viszonyok, valamint a higiéniai körülmények döntő módon befolyásolják a bántalom fellépését, annak lefolyását.

8. Az állatok ellenálló-képessége döntő módon meghatározza azt, hogy milyen mértékûvé lesz a megbetegedés aránya, mennyire súlyos lefolyású lesz a bántalom, és miként alakul az elhullási százalék.

A betegség tünetei

A fertőzöttség hajlamosító tényezők nélkül többnyire tünetmentes (VETÉSI). Általában a választási korban és ezt követően néhány héten belül jelentkező tünetek az alábbiak:

Étvágytalanság, csökkent takarmány- és vízfogyasztás, olykor nyálkás, máskor vízszerûen híg hasmenés. A testtömeg-gyarapodás elmarad, sőt nem egyszer az állatok kondíciója éppenséggel romlik, a bőr rugalmatlanná válik és gyakori a felfúvódás.

Némelykor bélsárrekedés vagy változóan puha bélsár ürítése észlelhető. A környezetük iránt nem érdeklődő, levert állatok csak gubbasztanak, máskor meg éppen görcsök, izomrángások mutatkoznak.

Gyakran 3-4 napon belül, ritkán e tünetek nélkül is lehet hirtelen elhullás.

Mi a teendő?

Minthogy a betegség kialakulása több hajlamosító tényezővel függ össze (tartási, takarmányozási anomáliák, higiéniás körülmények, egyéb kórokozók stb.), ezek kiiktatása nélkül a gyógyszeres beavatkozás legfeljebb átmeneti javulást hozhat. Minthogy az eddigi gyógyszerek csak az 5-6 napnál nem korábban fertőződött nyulakban fejtenek ki parazitaellenes hatást a régebben fertőződött nyulak elhullása folytatódik néhány napon át a kezelés után is. (VETÉSI)

A megbetegedések megelőzését szolgálhatja a választási korban végzett ismételt gyógyszeres kezelés az állatorvos által felírt valaminő kokcidium-ellenes szerrel.

Ezúttal két olyan készítményt ismertetek, amit magam is a leggyakrabban alkalmazok.

COCCIFORT:
mikroelemes és gyógyszeres takarmány-kiegészítő nyulak részére.

NEOPHYKOKCIN sol.konc:
Széles hatásspektrumú Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokra valamint egysejtûekre kiválóan ható baktericid tulajdonságú potenciált szulfonamid készítmény.

Nyulak kokcidiózisának kezelésére ivóvízben adagoljuk 3-5 napon át. Állatorvosi vényre kapható, a várakozási idő 10 nap.

Dr. Radnai István

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdaság...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!