Közvetlenül a kelés után sok változás megy végbe a napos csirkében. A frissen kelt csirkék testtömegének majd 20 %-os sziktartalma folyamatos energiaforrást jelent a kelés utáni napokban. Ebben az időszakban a csirkéknek át kell állni a szik emésztésről a szilárd takarmány emésztésére. Az első élethétben intenzíven a bélcsatorna és a máj fejlődik a többi szervhez viszonyítva (csontos váz és izomzat). Fontos megemlíteni, hogy a csirkének az első napokban fejlődik ki a bél mikroflórája és immunrendszere. Az első élethét után a csont és izomszövetek fejlődnek erőteljesen.
A prestarter fontossága
A fentiek alapján kijelenthetjük: az első pár napban a csirkék takarmányozására nem csak külön figyelmet kell fordítani, de speciális összetételû tápot is kell használni. Mielőtt azonban rátérnénk a prestarter tárgyalására feltétlenül ejteni kell néhány szót az ivóvízről. A naposkori elhullás csökkentése érdekében a kelés után első és legfontosabb dolog az, hogy a csirkék ivóvízhez jussanak még a szilárd takarmány felvétele előtt. Amerikai gyakorlati tapasztalatok alapján a naposkori elhullás egy százalékkal csökkenthető ilyen módon. Miután a csirkék ittak megkezdhetik a szilárd takarmány felvételét. Milyen legyen ez a szilárd takarmány ? A prestarter fontosságának meghatározására kutatási program indult a holland Provimi cégnél. A legfontosabb kérdések a következők voltak: Kelés után mikor kell megkezdeni a broilercsirkék takarmányozását ? Milyen legyen a táp fizikai formája ? Miben különbözzön a prestarter összetétele a szokásos broiler indító táptól ? Mennyi prestartert kell adni ahhoz, hogy a jobb termelési eredmények ökonómiailag is kifizetődők legyenek ?
Kezdjük a takarmányozást 2 mm-es granulátummal amilyen korán csak lehetséges
A gyakorlatban a csirkék általában 24-30 órával a kelés után kapnak takarmányt. Fontos kérdés, hogy a tápot a csirkéknek korábban vagy esetleg később kell-e adni a jobb fejlődés érdekében. A holland kísérleti farmon ezt vizsgálták először. A kísérleti farmra 6 órával a kelés után érkeztek a csirkék. Az első csoport azonnal kapott tápot, a többi pedig folyamatosan mindig 12 órával később kapott, mint az előző. Az utolsó csoport 66 órával a kelés után kapott takarmányt. Az 1. számú táblázatban látható a csirkék 7 és 21 napos súlya.
A kelés után eltelt idő és a testtömeggyarapodás kapcsolata 1.számú táblázat A számokból látható, hogy ha a kelés után 30 órával vagy annál később adunk csak takarmányt, a növekedési ütem kisebb lesz. A 21 napos korban végzett mérésnél a különbség még markánsabb. A kísérletből megállapíthatjuk, hogy a takarmányt a kelés után a csirkéknek a lehető legrövidebb időn belül oda kell adni, de 30 órán belül feltétlenül. Természetesen nem csak ez adja a súlybeli különbséget. A kísérlet során azt figyelték meg, hogy a szilárd takarmány jelenléte a bélcsatornában segíti a szik emésztését is, sőt a szilárd takarmány felvétele serkenti a bélhámsejtek fejlődését. Ennek hatására a táplálóanyagok felvétele jobb lesz a hizlalási periódusban. Arra is rámutattak a kutatók, hogy nemcsak a kelés után eltelt idő, hanem a takarmány fizikai formája is nagyon fontos. Négy fajta takarmányt teszteltek: dercés, 2 mm-es granulált, 3 mm-es granulált és morzsázott (3 mm-es granulátumból) takarmányt.
A takarmány fizikai formájának hatása a testtömeg-gyarapodásra és a takarmányértékesítésre 7 napos korban
2. táblázat
A 2 mm-es granulátum és a morzsázott forma növelte a testtömeg-gyarapodást 15-20 %-kal az első hét után a 3 mm-es granulátumhoz és a dercéshez viszonyítva. A morzsázott forma etetése esetén az első héten kb. 10 % takarmánypazarlást tapasztaltak. A fentiek alapján a 2 mm-es forma tûnik a legjobbnak.
Speciálisan összeállított takarmányok előnyei
A fentiek vizsgálata után egy speciálisan összeállított takarmányt hasonlítottak a gyakorlatban használt szokásos broiler indító táphoz. A prestarter összeállításának érdekessége, hogy nagyon sok alkotóból tevődik össze: minden olyan alapanyagból van benne, ami bármilyen előnyt is adhat a termelési eredmények és az egészségi állapot területén. A prestarter hatására intenzívebben fejlődik a bél mikroflórája, ezáltal nő a táplálóanyagok felszívódása és stimulálja a bélbolyhok fejlődését is. Miután kialakult az összetétel meg kellett határozni az ökonómiailag hatásos dózist. Egy kísérletben különböző dózisban ( 100 illetve 150 g/csirke) adott prestarter hatékonyságát vizsgálták a kontrollhoz képest.
A grafikon adataiból látható, hogy 150 g BroMax (az első héten etetve) alkalmazásával jobb hizlalásvégi testtömeg érhető el. A kísérletben a takarmányhasznosítás tekintetében nem volt különbség.
Ökonómiai értékelés
A hizlalás végére - 42 napos korban - a BroMax-szal etetett állomány 4 dkg-mal jobb végsúlyt ér el azonos takarmány-felhasználás mellett, ami a jobb immunstátuszból eredő kevesebb elhullással és egyenletesebb állománnyal magyarázható. Jelenleg a nagyüzemi vágóhidak 185+17,9 (állami támogatás) Ft/kg-os árat fizetnek a broilerért. A többlet hozam 2 kg-os átlagsúlyt feltételezve (202,9x0,04) csirkénként 8,12 Ft. A BroMax ára kilónként 31,05 Ft-tal több, mint az indító tápé (99,9-68,85). Egy csirke takarmányozása a BroMax-szal 4,66 Ft-tal (31,05x0,15) kerül többe. A számításból látható, hogy 1,74-szeres a megtérülés.
A fentiek alapján mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi broilertartásban javasoljuk a BroMax használatát, hiszen a jobb végsúly és az elhullás csökkentése mindenhol alapvető érdek.
Gyenis József
AGROKOMPLEX C.S. RT.
baromfi product manager