A nitrogénmûtrágya levéltrágyakénti alkalmazhatóságát indokolja a nitrogén tápelem felvehetősége is. Levélen keresztül a makrotápelemek közül ugyanis ezt tudja felvenni megfelelő arányban a növény.
A nitrogénnek jelentős szerepe van a búza fehérjéinek, az enzimeknek és a vitaminoknak a felépítésében, döntő szerepe van a búza minőségének kialakításában. Hiánya esetén a búza levelei a levelek csúcsától sárgulnak, majd megbarnulnak. A növény vékony és rövid szárat fejleszt, a bokrosodás gyenge, de el is maradhat, kicsi kalász képződik. Nitrogéntöbblet esetén a növény sötétzöld, a levelek szélesek, nedvdúsak. Laza szövetek alakulnak ki, a betegségellenállóság csökken, a megdőlési hajlam nő.
A nitrogénfelvétel a kezdeti fejlődésben megindul, de a bokrosodási szakaszok elején (Feekes 2-3) csak kismértékû. A bokrosodási időszakban és a szárbainduláskor nagyon intenzív, arányaiban megelőzi a szárazanyag felhalmozódását. A nitrogénfelvétel kisebb mértékben gyakorlatilag a vegetáció végéig tart.
A búzanövény földfeletti részeinek nitrogéntartalma a szárazanyag-tartalomhoz hasonló jelleget mutat. Alapvető különbség azonban, hogy a felhalmozódás üteme a szárbainduláskor erőteljesebb, az érés során viszont mérsékeltebb, de szintén a teljesérés végéig tart. Kifejezettebb a szemtermésbe történő áthelyeződés a többi növényi részekből, mint a szárazanyag esetében. Teljeséréskor a szemtermésben található a földfeletti növények nitrogéntartalmának kb. 65-70%-a.
A vizsgálatok eredményei bebizonyították, hogy a nitrogénmûtrágya nagyobb adagjai lényegesen megnövelik a fehérjetartalmat, és az egyes fehérjefrakciók arányát. Az albumin, globulin és a nem oldható fehérjék tartalma gyakorlatilag nem változik, de a sütőipari szempontból fontos gliadin és glutenin (rezervfehérjék) mennyisége lényegesen növekszik. Ezen frakciók növekedése reológiai szempontból rendkívül előnyös, de a táplálkozási értéket nem javítja (ezért pl. a takarmánygabonáknál nem célszerû alkalmazni).
A különböző adagú nitrogénmûtrágya tehát nagymértékben befolyásolja a búza fehérjetartalmát és aminosavösszetételét. A szemtermés fehérjetartalmának és a terméseredményének növekedése miatt mintegy másfélszeresére nőhet a területegységenként megtermelt fehérjemennyiség. Az esszenciális aminosavtartalom részaránya a fehérjén belül csökken. A szemtermés fehérjetartalmának növekedése és a termésnövekedés ennek ellenére jelentősen növeli az egységnyi területen megtermelt esszenciális aminosavmennyiséget.
Minőségjavítás szempontjából számos szakirodalom javasolja a tavaszi nitrogénadag megosztását. A nitrogénmûtrágya tavaszi adagjának megosztása gyakorlatilag nem módosítja a termést, de a minőségre kedvező hatással van. A késői (Feekes 11-15) nitrogéntrágyázás növeli a fehérje- és sikértartalmat. Javítja a farinográf értékszámot és összességében a sütőipari értéket.
A levéltrágyázás termésmennyiségre gyakorolt hatása nem számottevő. Alkalmazásának időpontjában a terméselemek -döntő része- (területegységenkénti kalászszám, kalászonkénti szemszám) az ezerszemtömeg kivételével már kialakultak. Általánosan ismert, hogy az ezerszemtömegre döntő mértékben az időjárási és termőhelyi viszonyok vannak befolyással, a tápanyagok közül a nitrogén viszont csökkenti azt, de levéltrágyaként más tápelem sem növeli. Különösen óvatosan kell bánni a különböző, irreálisan sokat igérő készítmények csodahatásával.
A nitrogénmûtrágya szükséges mennyiségének meghatározása a fentiek alapján csak közelítő jellegû. A növények a talajból ásványi formában veszik fel a nitrogént és annak mennyisége, a szaktanácsadásnál alkalmazott humusztartalom mellett azonos talajon is több tényezőtől függ. Befolyásolja az elővetemény által a talajban hagyott ásványi nitrogén mennyisége, illetve döntő mértékben az őszi és a téli időjárás csapadék és hőmérséleti viszonyai. A sok csapadék az ásványi nitrogén kimosódását eredményezi. A megfelelő nedvesség és hőmérsékleti viszonyok viszont kedvezőek a mineralizációra.
A nitrogénmûtrágya mennyiségének pontos meghatározását segíti a talaj ásványi nitrogéntartalmának vizsgálata. A vegetáció megindulása előtt (a talaj hőmérséklete 5 oC-ot nem haladta meg) 0-60 cm mélységben mintát kell venni. A mintából meghatározzák a talaj ammonia (NH4) és nitrát (NO3) tartalmát. Az értékek ismeretében csökkenteni, illetve növelni lehet a tavaszi nitrogénmûtrágya tervezett mennyiségét.
A levéltrágya alkalmazását tehát alapvetően a termesztési cél határozza meg. Levétrágyázni csak minőségjavítás céljából érdemes. A levéltrágyaként célszerû karbamidot, hiánya esetén pétisót alkalmazni. A területre kijuttatott levéltrágya szokásos mennyisége 15-25 kg/ha nitrogén. A munkamûvelet költsége a mûtrágya árán kívül jelentős kijuttatási kiadást is tartalmaz, ezért célszerû a területen végzett növényvédelmi munkával összekapcsolni. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kijuttatott sók (ásványi anyag) mennyisége így nem okoz-e levélperzselést.
Dr. Ragasits István