A változékony, gyakran tavaszi jellegű időjárás folytatódott a mögöttünk álló héten is. A múlt csütörtökön záporok, néhol zivatarok hoztak a legtöbb helyre kevés csapadékot, azonban egy-egy intenzív gócban 15-20 mm is lehullott. Pénteken egy átvonuló frontrendszerhez kötődően kiadós csapadék érkezett, az északi országrészben 20-40 mm, de délen is 7-15 mm esett. Szombaton a déli határvidéket érintő záporokból, zivatarokból hullott számottevő mennyiség, majd vasárnap és hétfőn száraz időben volt részünk. Kedden egy gyorsan mozgó hidegfront okozott több hullámban nyugatról kelet felé vonuló záporokat, zivatarokat, melyekből az Alföldön jellemzően 1-7 mm, míg máshol 5-20 mm esett. A zivatarokat illetve a front átvonulását többfelé viharos szél is kísérte. Az október utolsó dekádjában  országosan lehullott 15-80 mm közötti csapadékmennyiség (1. ábra) a szárazabb délkelet-alföldi tájakon is meghaladja a sokéves átlagot, hazánk északi harmadán azonban 30-70 mm a pozitív eltérés (2. ábra). Október egésze azonban csak északon és a Dunántúl déli részén volt esősebb az átlagosnál, az Alföld nagy részén, különösen déli felén csak fele, kétharmada esett az ilyenkor szokásos mennyiségnek (3. ábra) – olvasható Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A felszín közeli talajréteg az elmúlt két hétben egyre nagyobb területen nedvesedett át, a felső 20 cm a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében többfelé telítődött, de a Viharsarokban még mindig száraz. A középső talajréteg nedvességtartalma is növekedett, de az Alföldön még igen száraz (4. ábra), ahogy a fél méternél mélyebb rétegbe sem sok nedvesség jutott eddig az ország túlnyomó részén (5. ábra).

Több időjárási front is átvonult fölöttünk az elmúlt egy hét során, a hőmérséklet azonban továbbra is 5-6 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A legmelegebb hétfőn volt, amikor országszerte 20 fok fölé melegedett a levegő (6. ábra), de a többi napon is 17-20 fok közötti maximumok voltak jellemzőek, november első napja adódott ennél kissé hűvösebbnek. Éjszakánként sem hűlt le számottevően a levegő, a felhősebb hajnalokon 10 fok fölötti (7. ábra), míg a derültebb tájakon és reggeleken 6-9 fok közötti minimum értékeket mérhettünk.

A legtöbb helyen már befejeződtek az őszi betakarítási munkák, az elmúlt tíz nap gyakran csapadékos időjárása más csak rontott a termésminőségen. Az őszi vetéseknek azonban nagy szüksége volt az esőre. A repce igen jól fejlett, többnyire 6-8 leveles állományok a jellemzőek, a fejlődésében sokat jelentett már a szeptember végi eső is. Október első felében azonban sokfelé ismét kiszáradt a talaj, a búza vetéséhez valamint a csírázáshoz, keléshez igen jól jött a meleg mellett a csapadék. Az árpára már egyre többfelé jellemzőek a bokros állományok, a búza pedig 1-3 leveles, néhol 3-5 leveles állapotban van a vetés időpontjától függően.  

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az október közepére vonatkozó állapotot mutatják, ebben az időszakban intenzíven csökken az index értéke. A zöldülő őszi vetések nem tudják ellensúlyozni a természetes vegetáció zöldtömeg-vesztését, az erdők is színesedni kezdtek már ebben az időszakban. Október utolsó dekádjáig különösen az Alföldet jellemezte tartós csapadékhiány, arrafelé az index értéke jelentősen alacsonyabb volt a sokéves átlagnál. Az ország északi és nyugati tájain azonban magasabb volt a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] immár az új szezonra (8. és 9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett, majd az október utolsó dekádjában érkezett csapadék segítette a korai fejlődést. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben kissé meghaladja az optimális értéket, míg az Alföld túlnyomó részén kevéssel elmarad attól. A hőösszeg a tenyészidőszak első heteiben az ilyenkor szokásos értékek fölött alakul, a déli országrészben másfélszerese annak.

A folytatásban is csapadékos marad időjárásunk, és emellett lassú lehűlés veszi kezdetét. Már csütörtök estétől többfelé ered el az eső, majd pénteken egy kiterjedt ciklon hidegfrontja halad át fölöttünk nyugatról kelet felé, és szállít a Dunántúlra és a középső országrészbe 10-20 mm, a Tiszántúlra 2-8 mm csapadékot. Az intenzív záporokat zivatarok is kísérhetik, sokfelé a szél is megerősödik. Szombaton átmenetileg száraz időben lesz részünk több órás napsütéssel, majd vasárnap újabb frontrendszer okoz átlagosan 5-10 mm csapadékot eső, zápor, zivatar formájában. A jövő hét első felében csökken a csapadékhajlam, de helyenként ekkor is előfordulhat eső, zápor, a hét első napjaiban akár zivatar is. Összességében az előttünk álló héten 15-35 mm csapadékra számíthatunk, északon és nyugaton valószínű a nagyobb, délen és keleten a kisebb mennyiség. A legmelegebb órák hőmérséklete jellemzően 12 és 17 fok között alakul majd, ennél pár fokkal melegebb a déli, délkeleti országrészben lehet a hét második felében. Az éjszakák hőmérséklete a hét végéig nem változik számottevően, a felhős hajnalokon és tájakon 10 fok körül, a derült éjszakákon 4-7 fok között alakulnak a minimumok, de a jövő hét elejétől megjelennek a talajmenti fagyok is. 

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

[*] Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).