A pneumatikus magtovábbítási rendszerû vetőgépek felépítése főbb elemeikben és konstrukciós kialakításaikban lényegében azonosnak tekinthető. Ezek közül a fejlesztésben meghatározó szerepû, s az üzemekben is széles körben elterjedt Accord-rendszer egy tagját, illetve annak főbb vizsgálati eredményeit mutatjuk be.
A Pneumatic DT típus pneumatikus magtovábbítási rendszerû, kis- közepes- és nagymagvak sorbavetésére alkalmas vetőgép. A függesztett kialakítású, s az erőgéphez gyors kapcsolóval csatlakozó vetőgép vázsszerkezetét idomacélból állították össze, melyhez az acéllemezből készült két magtartály kapcsolódik, amelynek felső része közös magtér kialakítású. A lejtős oldalfalakkal rendelkező, lefelé szûkülő építési keresztmetszetû magtartályok alján található a celláskerekes magadagoló berendezés, E fölött helyezkedik el a keverő tengely, melynek feladata a magboltozódás megakadályozása és a folyamatos, egyenletes magáram biztosítása az adagolószerkezet felé.
A géppel közepes-, nagy-, valamint aprómagvak esetén a kiadagolható magmennyiségek szélső értékei a következők:
Magfajta Minimum Maximum
(kg/ha)
- búza 23,1 395,3
- árpa 20,0 341,4
- borsó 7,4 327,5
- lucerna 1,4 22,6
- mustár 1,4 27,4
Az előbbi számadatokból megállapítható, hogy búza és árpa vetésben a gép megfelelő határok közötti adagolásra képes, ugyanakkor a minimumnak előírt (adagolási tartományok: búza 60-350; árpa 90-220 kg/ha) értéknél jóval kevesebbet is ki tud vetni, míg árpa esetén 50 %-kal több mag kiadagolásra képes. A borsó esetében az előírt 80-400 kg/ha dózissal szemben maximum 327,5 kg/ha mennyiséget juttathat ki a gép. Az aprómagvak - lucerna és mustár - esetében a minimálisan kiadagolható magmennyiség alatta van az előírt követelményszintnek (lucerna 8-25 kg/ha; mustár 8-25 kg/ha), míg a maximálisan kivethető mennyiség értékek a gyakorlati igényeknek is megfelelnek és kielégítik a szabvány előírta követelményeket.
A gép vízszintes helyzetében, négy különféle haladási sebesség és különböző magvak esetében meghatároztuk a keresztirányú adagolásegyenletességet jelző mérőszámokat, és a variációs együttható értékeit.
táblázat A számadatokból megállapítható, hogy a vetőgép közepes-, nagy- és aprómagvak kiadagolása esetén megfelel a keresztirányú adagolásegyenletességre előírt követelményeknek. A variációs együttható nagysága búza és árpa kiadagolásakor minden esetben alatta marad a megengedett értéknek (Vxmeg = 4,0 %) és egyértelmûen kimutatható, hogy az a haladási sebesség növelésével arányosan csökken. A borsó kiadagolása esetén a variációs együttható minden esetben kisebb a megengedett értéknél (Vxmeg = 5,0 %), ám ebben az esetben nem mutatható ki csökkenő, vagy növekvő tendenciájú összefüggés a szórás és a haladási sebesség viszonylatában.
Megemlítjük, hogy a legtöbb géphez hasonlóan a magadagolás szabályozása a celláskerekes magadagoló aktív hosszának változtatásával történik. A közepes- és nagymagvak esetén 0-110 a skálaosztás, míg az aprómagvak esetén egy nyelv 180o-os elfordításával 0-25 a skálaosztás értéke. A szükséges levegő mennyiséget a két tartály között telepített ventilátor biztosítja, ami a traktor erőleadó tengelyéről kapja hajtását kardántengelyen keresztül. A ventilátor által termelt levegő nyomóága kétfelé ágazik. A magtovábbítás úgy történik, hogy a celláskerekes magadagoló a levegőáram útjába adagolja a vetőmagvakat, amelyek a nagy átmérőjû csövön keresztül jutnak el az elosztóházba (diffuzor), ahol a vetőelem számával azonos számú furat található, melyekhez a magvezető csövek csatlakoznak; ezeken keresztül a csoroszlyaszárba, majd onnan a nyitótárcsa által kialakított talajsávba hullanak a magvak.
A celláskerekes magadagoló szerkezet tengelye a hajtást a vetőgép bal oldalán elhelyezett járókerékről kapja láncáttételen és kardántengelyen keresztül. A baloldali magadagoló szerkezet merev, merev zárt szelvényû csőtengellyel továbbítja a hajtást a jobb oldali magadagoló tengelyhez.
Az aprómagvak esetében szintén megfelelő a gép keresztirányú adagolásegyenletessége: a variációs együttható értéke lucerna kiadagolásakor alatta van a megengedett értéknek (Vxmeg = 8,0 %), sőt minden esetben annak 50 %-a alatti, 4 % körüli szórással jellemezhető. A mustármag kiadagolásakor már nem ilyen kedvező a kép, de a variációs együttható értéke még ez esetben is a megengedett értékhatár alatt van.
Az utóbbi évek laboratóriumi vizsgálatainak eredményei alapján megállapítható, hogy a pneumatikus magtovábbítási rendszerû vetőgépek - különböző méretû vetőmagvak vizsgálatánál mért - keresztirányú adagolás egyenletességet jellemző variációs együtthatói közel azonosak mind a soronkénti tolóhengeres, mind pedig a bütykös-hengeres magadagolóval rendelkező gabona vetőgépek esetében.
A vetések egyre jobb minőségben történő elvégzésére való törekvéseknek köszönhetően ma már mezőgazdaságunkban is nagyon sok fajta pneumatikus magtovábbítású vetőgép található (a teljesség igénye nélkül: Amazone; Gaspardo; Horsch, John Deere, Kverneland, Lely-Polymat, Simba, Väderstad, Vogel-Noot, stb.), amelyek többségét már - eltérő szakmai mélységû boncolgatással - az FVMMI GM Kht. vizsgálta hazai viszonyaink között is. A lista tovább bővül, hiszen tavaly ősszel elkezdtük a Lemken Smaragd-Solitair magágykészítő-vetőgép komplex szántóföldi vizsgálatát. E gépkombináció újszerû mûvelőelem megoldásai révén, valamint az egyes géprészek önálló használhatóságának köszönhetően méltán lehet gazdaságaink számára is figyelem felkeltő gépesítési megoldás. Fentiekhez kapcsolódóan megállapíthatjuk, hogy a pneumatikus magtovábbítású gabona-vetőgépek alkalmazásának növekvő létjogosultsága arányban áll a minőségi munkavégzésekre való gyártói-kutatói-gazdálkodói igényekkel is. Ezen eszközök nemcsak ősszel, hanem tavasszal is jól használhatók tavaszi árpa, borsó stb. magvak vetésére az üzemeltetők általános megelégedésére.
Gödöllő, 2001. március 19.
Komlódi István - Dr. Soós Sándor
FMMI GM Kht., Gödöllő
Címlapkép: Getty Images
