A múlt hét második felében csak elszórtan, a hét elején azonban többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. Az ország nagy részén hullott némi csapadék, de ez többfelé az 5 mm-t sem érte el, a felhőszakadások által érintett foltokban azonban 20-40 mm is lehullott. A nyugati, északnyugati tájakon, és az északkeleti országrész jelentős területein viszont nem esett semmi (1. ábra). Május utolsó dekádja az ország nagy részén a sokéves átlagnál szárazabb lett (2. ábra), de a megelőző csapadékos időszak miatt az egész hónapban csak a Felső-Tisza-vidékén és Szolnok térségében esett számottevően kevesebb eső az ilyenkor szokásosnál, az ország jelentős részén 10-30, néhol 40-70 mm-es többlet hullott a májusi aranyból (3. ábra). A tavasz során a szárazabb alföldi területeken 100-150 mm, míg az Északi középhegységben és a Dunántúl nagy részén 160-230 mm esett (4. ábra), szemben a tavalyi 50-140 mm-es tavaszi csapadékkal. Így az idén a tél után az ország nagy részén a tavasz is csapadékosabbnak bizonyult a sokéves átlagnál – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
3. ábra: A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 31-ig (mm)
A talajok felszín közeli néhány centiméteres rétege az elmúlt napok záporaiból kimaradt területeken elég száraz, a középső talajréteg viszont a Tiszántúl északi felének kivételével a legtöbb helyen jó vízellátottságú (5. ábra), a fél-egy méter közötti réteg pedig közel telített állapotban van. Ez jó nedvességtartalékot jelent a nyári növények számára egy esetleges nyári aszály során. A hőmérséklet a mögöttünk álló héten 1-2 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A legmelegebb órákban többnyire 23 és 27 fok közötti értékeket mérhettünk, és éjszakánként sem hűlt 10 fok alá a levegő.
Az őszi vetések jellemzően igen jó állapotban vannak, az őszi búza a virágzás, a repce a magképződés fenológiai fázisában jár. Ez egy kritikus időszak, a növényeknek ilyenkor van legnagyobb szüksége a bőséges nedvességellátásra. Idén országszerte kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, helyenként több is esett az optimális mennyiségnél. A hőmérséklet is megfelelő, a túl nagy meleg nem lenne ideális, mert lerövidülne ez a fenológiai fázis, ami termésveszteséget okozna. Ugyanakkor a sűrű állományokban a május közepi tartós levélnedvesség miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak. A kukorica és a napraforgó is szépen fejlődik, de a gyomok számára is kedvezőek a körülmények. A múlt héten már Miskolc térségében is megkezdődött az akác virágzása, de ebben a térségben idén nagyon kevés a virág a fákon.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban többnyire a zöld tömeg lassú növekedése volt a jellemző, kivéve az Alföldön, ahol csökkenést találunk. Ez a május közepéig még arrafelé kialakult kissé csapadékhiányos időszaknak köszönhető. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál országszerte magasabb az index értéke, kivéve a középhegységeink erdeiben, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt még mindig lemaradásban van a vegetáció (6. ábra).
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 220 és 320 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az elmúlt tíz nap melegebb időjárása ellenére a jelenlegi értékek még mindig 10-80 foknappal elmaradnak a tavalyiaktól. A sokéves átlaghoz képest is van egy 30-80 foknapos elmaradás, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai szűk egy héttel később következnek be a szokásosnál.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (7. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából, majd a hónap közepén mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot a kritikus kalászhányás – virágzás fenofázisra. Május utolsó dekádjában szárazabb, mérsékelten meleg idő volt a jellemző, csak elszórt záporok fordultak elő az országban. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban és májusban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj.
A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, és május első fele is hűvösebben alakult az optimálisnál. Május 20-tól érkezett meg a meleg, ami a növények fejlődését felgyorsította. Jelenleg az összegzett hőösszeg elmarad az optimálistól.
A hét további részében folytatódik a nagyrészt napos, a legtöbb helyen száraz időjárás magas UV sugárzással. Pénteken a nap második felében egy hidegfront súrolja térségünket, ehhez kötődően elszórt záporok is előfordulhatnak. Szombaton többfelé lesz élénk a szél, és néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet is, de vasárnaptól ismét melegszik az idő. A jövő hét első napjaiban egy mediterrán ciklon határozza meg időjárásunkat. Hétfőn délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső, majd kedden a keleti országrészre tevődik át a csapadék súlypontja. Az eső mellett záporok is várhatók, és az ég is megdörrenhet. Így a talajok a legtöbb helyen a hét végéig tovább száradnak, a jövő hét első felében azonban a nedvességbevétel lesz a jellemző. A hőmérséklet a csapadék hatására csak átmeneti jelleggel esik vissza, továbbra is 23-28 fok közötti értékeket mérhetünk a legmelegebb órákban.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.
