Ismét bebizonyosodott, hogy a kórokozó váratlanul támad, vagyis minden évben számítani kell fellépésére. A legsúlyosabb következményei a virágzáskori fertőzésnek voltak, annak tüneteit azonban gyakran jóval később észlelték, így a gazda számára nem volt világos, hogy a június elején észlelhetővé vált tünetek a virágzáskori fertőzésre vezethetők vissza. Mint számos esetben, itt is a gazdanövény fogékonysági periódusainak és az időjárási tényezőknek van döntő szerepük a betegség fellépésében. A virágzás a legfogékonyabb fenofázis. Ha ebben az időben a hőmérséklet megfelelően magas és csapadék, vagy harmat is van, úgy adott minden feltétel a baktérium fertőzéséhez, már persze akkor, ha a baktérium jelen van a gyümölcsökben, vagy azok környékén. Márpedig az elmúlt évek terjedésének következtében a kórokozó mind több helyen jelen van az általában nehezen észrevehető fekélyes sebekben áttelelve és felszaporodva a virágzás időszakára fertőzésre készen áll. A tavalyi év tavaszi időszakában az átlagosnál magasabb hőmérsékletek kedveztek a baktérium felszaporodásának, eső viszont nem volt. Ez a tény sok termelőt és szakembert is megnyugtatott. Ha nincs eső, nincs fertőzés sem. Csak sajnos elfelejtették, hogy az éjszakai pár órás harmat elegendő vizet biztosít ahhoz, hogy a bibén felszaporodott kórokozó a bibeszálon keresztül a nektériumokba hatoljon, kiváltva a betegséget. Ez a tévedés előfordult azokon a helyeken is, ahol a csapadék és hőmérséklet mûszeres mérését nem egészítették ki a helyi harmatképződésre vonatkozó megfigyelésekkel. Ezt a hibát az idén nem szabad elkövetni. Nagyobb gondot kell fordítani a lombkorona szintjén képződő harmat észlelésére, ahol lehetséges célszerû felszerelni a nagyobb gyümölcsösöket hőmérséklet, csapadék és levélnedvesség mérésére alkalmas meteorológiai mérőállomásokkal. Ahol erre nincs lehetőség, ott megteszi egy minimum-maximum hőmérő és egyszerû csapadékmérő is. A mért időjárási adatok és megfigyelések alapján a megyei növényegészségügyi állomásokon alkalmazott számítógépes program segítségével behatárolhatók azok az időpontok, amikor fertőzéssel kell számolni, így lehetőség van a megelőző vegyszeres kezelések elvégzésére.
A betegség elleni védekezés stratégiájában jelentősebb változások az elmúlt években nem következtek be, a rendelkezésre álló vegyszerek választéka szûk. A fekélyes sebek eltávolításával egybekötött metszést követő rügypattanáskori rezes lemosó permetezések után a megfigyelések alapján számított fertőzésveszély esetén a virágzáskori megelőző permetezés leghatékonyabb szere továbbra is a sztreptomicin, amely az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is rendelkezésre áll a regisztrált árutermelő gyümölcsösök számára. Ennek kiutalására és a kötelező védekezések elrendelésére a megyei növényegészségügyi állomások az illetékesek. A vegyszeres védekezéseknél fontos tudni, hogy azok csak a fertőzés előtt vagy közvetlenül (24 órán belül) elvégezve eredményesek. Minden egyéb véleménnyel ellentétben sem a sztreptomicin, sem a növényvédelmi gyakorlat számára hozzáférhető - bár a virágzáskori permetezésre almatermésûekben nem engedélyezett - Kasumin 2L nem felszívódó készítmények, hatásukat gyakorlatilag kontakt módon fejtik ki. Nagyon fontos, hogy a kezelésre nagy permetlémennyiség (termő állományban 1000 liter/ha) kijuttatásával kerüljön sor. A 20 % hatóanyagtartalmú Streptomycin 20 WP készítmény esetében a hektáronkénti dózis ne haladja meg a 0,5 kg-ot. Az 5 nap időeltolással két alkalommal kijuttatott fél-fél kg szer hatékonyabb, mintha egyszerre juttatnánk ki az egy kg-ot. Az eddigi gyakorlattól eltérően ajánlatos lenne a készítmények kijuttatott mennyiségét nem területegységre megadni, hanem a permetlé töménységét meghatározni.
Az utóbbi pár évben a tûzelhalás ellen is kipróbálásra kerültek és hatékonynak bizonyultak olyan hatóanyagok, amelyek nem a kórokozót pusztítják el, hanem a növény ellenállóságát növelik. E vegyszerek a virágzáskori védekezésre azonban kevésbé alkalmasak, hatásukat a hajtásfertőzések ellen fejtik ki, ha a fertőzés előtt időben kijuttatják. E kemikáliák gyakorlati felhasználásra még nem engedélyezettek.
Dr.Németh József
laborvezető
Baranya megyei Növényegészségügyi és
Talajvédelmi Állomás, Bakteriológiai laboratórium