Tenyészidejük, szemszínük, cukortartalmuk és felhasználási céljuk szerint csoportosíthatjuk őket. Tenyészidő alapján igen korai, korai, középkorai, középérésû, középkésői és késői éréscsoportokat különböztetünk meg. A fajták tenyészidejét megadhatjuk a vetéstől a betakarításig eltelt napok számával. A csemegekukorica fejlődése azonban erősen függ a hőmérséklettől. Ezt veszi figyelembe a hőösszeg-számítás módszere, ahol a fajta éréséhez szükséges hőösszeget adják meg. Elterjedt gyakorlat, hogy valamelyik közismert fajtához viszonyítják a hibridek tenyészidejét. A tenyészidő pontos ismerete különösen a feldolgozóipari termesztésnél a folyamatos betakarítást célzó szakaszoláshoz elengedhetetlen. A betakarítási időpont helyes megválasztása azonban a friss piaci célú csemegekukoricánál is lényeges, mert a szemek cukortartalma ekkor a legmagasabb és a héjvastagság a legkedvezőbb. A feldolgozóipar a szemek nedvességtartalma alapján kezdi a fajták betakarítását. Friss fogyasztásra történő szedésnél kis gyakorlattal a szemek kiteltségéből és színéből általában elég jól megítélhető az érettség. A korai fajták esetében általában kevesebb rezisztenciatulajdonsággal és kissé gyengébb minőséggel kell beérjük. A középérésû fajták már általában messzemenőkig kielégítik a minőséggel és a termésbiztonsággal kapcsolatos igényeket. A legkorábbi fajták a korai frisspiaci termesztésnél kedveltek. A csemegekukorica fajták szemei lehetnek sárgák (sötétebb illetve világosabb) és fehérek. Az ún. bicolor fajták csövein sárga és fehér szemek vegyesen találhatók. Hazánkban a sárga szemszínû fajták terjedtek el. A csemegekukorica táplálkozási értékét karotinoid valamint jelentős fehérje és szénhidráttartalma adja. Cukortartalmuk alapján a hagyományos normálédes típus mellett megkülönböztetünk cukortartalom-növelt és szuperédes fajtákat. Az előbbiek állománya a normálédesekhez hasonló, színük általában világosabb. A szuperédes fajták szemei inkább roppanó jellegûek, cukortartalmuk a legmagasabb. (A normálédesek 3-6%-os cukortartalmával szemben 9-12 % cukrot tartalmaznak.) Tövön és pultontartahatóság szempontjából kedvezőbbek. Korábban az ebbe a típusba tartozó fajtákat érzékenyebbnek és igényesebbnek tartották. Az új szuperédes hibridek között már találhatunk jó csírázási erélyû, stessztoleráns, betegségellenálló-képességgel rendelkezőket is. A szuperédes fajták vetőmagját 2-3 cm-nél ne vessük mélyebbre. A különböző típusokat -az átporzódás veszélye miatt- izolálni kell egymástól. Az izoláció lehet térbeli (legalább 100 m-es távolságra vetve) vagy időbeli (minimum 2 hét eltérés virágzási időben).
A friss fogyasztásra termelt csemegekukoricánál a fajtaválasztás legfontosabb szempontjai: sötétzöld, a csővégen túlnyúló csuhélevelek, a szabályos szemsorok és a jól kitelt csővég. Lényeges az élénk, fénylő szemszín, a jó íz, a vékony héj és a jó pultontarthatóság. Ezeket a tulajdonságokat azonban a fajta mellett a termesztési körülmények és a szedési időpont helyes megválasztása is nagymértékben befolyásolják. Frisspiaci termesztésnél a korai fajták kedveltek az értékesítési szezon elején elérhető magasabb árak miatt. A korai, hideg talajba történő vetés -különösen a kevés tartaléktápanyagot tartalmazó szuperédes fajtáknál- kockázatos lehet. A kockázat csökkentése érdekében válasszunk jó kezdeti fejlődésû fajtát és törekedjünk nagy ezermagtömegû, jó csírázási erélyû vetőmag beszerzésére. A talaj takarásával próbáljunk elérni magasabb talajhőmérsékletet. A feldolgozóipari célú termesztés alapvető követelménye a fajták gépi betakarításra való alkalmassága. Előnyös az egyenletes csőméret, a jó szemmélység, a magas szemsorszám (18-20 sor optimálisnak tekinthető), a viszonylag apró, gömbölyded szemek, a jó szín (általában a sötétebb sárga kedvelt) és a kellemes íz. Morzsolt termékek előállításánál a szemkihozatalt tartják alapvetőnek a fajták hozamának értékeléséhez.
A termesztő szempontjából a lendületes kezdeti fejlődés, a jó szárszilárdság alapvető. Lényeges szempont a fajták betegségellenálló-képessége (elsősorban vírusrezisztenciája) és a változó környezeti tényezőkkel szembeni stressztoleranciája. Ez utóbbi tulajdonságoknál számos közép- illetve késői érésû fajta esetében jelentős az előrelépés.
A csemegekukorica korai friss piaci termesztésénél a koraiság növeléséhez speciális termesztéstechnológiákat használnak. Ezeket az exportlehetőségek és a szezon kezdetén elérhető magasabb értékesítési árak hívták életre. A legkorábbi törést a palántás termesztés teszi lehetővé. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy így alacsonyabb termésátlagot érhetünk el és a betakarított csövek is gyengébb minőségûek. Sokkal jobban alkalmazhatók csemegekukoricánál a különböző síkfóliás módszerek. Erre a célra a vékony polietilén és fátyolfóliák egyaránt alkalmasak. A fólia eleinte a talajhőmérséklet emelésében, majd növénytakarásban játszik szerepet. Addig hagyjuk a fóliát a növényeken, amíg az nem akadályozza a növények fejlődését illetve ameddig nem alakul ki alatta túl magas hőmérséklet. A vetés általában április közepén történik. Erre a célra a legkorábbi fajták (a normálédes Spirit, a szuperédes Dessert 73, Sheba és a Honey Bantam) alkalmasak. Jelenleg a Nemzeti Fajtajegyzékben 62 csemegekukorica fajta található. A hazai nemesítés megtorpant. A vetőmag-forgalmazó világcégek révén ugyanakkor az amerikai nemesítőcégek széles választéka áll a termelők és a felhasználók rendelkezésére. Az utóbbi években a fajtaválaszték egyre inkább a szuperédes fajták irányába bővült. A tavalyi kísérletekben a normálédes és a szuperédes fajták aránya már 50-50 % körül alakult. A 2000. évben kísérletben szerepelt új és az összehasonlító fajtákról közöl áttekintő összeállítást a mellékelt táblázat. Az ott közöltek a debreceni, a szarvasi és a fertődi négy ismétléses kísérletek átlagadatai. Az érzékszervi értékelést a 2000 december 6-án tartott tordasi csemegekukorica bírálat eredményei alapján közöltük. Az adatok elemzésénél vegyük figyelembe az elmúlt év gyakran igen meleg, aszályos időjárását, melynek hatására néhány a környezeti tényezőkkel szemben igényesebb fajta rosszabbul szerepelt.
Kovács Ferenc
OMMI A 2000. évben az OMMI gazdasági értékvizsgálat
kísérleteiben vizsgált csemegekukorica fajták jellemzői táblázat
Címlapkép: Getty Images
