- a helyszínen jelenlévő károsítók köre és a védekezési küszöbértékek;
- agrotechnikai és a biológiai védekezés lehetőségei;
- a növényvédő szerek engedélyezett felhasználásának feltételei;
- a hatóanyagok és formulációk kiválasztása;
- az alkalmazandó dózis és permetlémennyiség kiválasztása;
- a kijuttatások száma, időzítése és gyakorisága;
- a kijuttatás eszköze és módja.
A jó növényvédelmi gyakorlat koncepciója átalakítható egy növényvédelmi technológia átfogó tervére, amelyet részben a naptár, részben a növény fenológiája, részben pedig az egyedi károsító - előrejelzési rendszerek alapján időzíthetők, és amelybe a védekezés más megfelelő módjai is beépíthetők.
Az alkalmazástechnika a növényvédelmi technológia szerves része. A technológiai folyamat utolsó lépése, melyet még befolyásolni tudunk, és ezért meghatározó szereppel bír a védekezés eredményességére.
A növénytermelésben és a kertészetben fellépő károsítókat különböző növényvédelmi eljárásokkal lehet visszaszorítani.
A növényvédelmi eljárások akkor eredményesek és gazdaságosak, ha
- időben
- térben
jól illeszkednek a védendő növény és visszaszorításra kerülő károsító együtteséhez.
Az - időbeni illesztés - a helyszíni növényvédelmi előrejelzés - a térbeli illesztés - a növényvédelmi alkalmazástechnika feladata.
A növényvédő szerek szilárd, folyékony és gáz halmazállapotban juttathatók ki a védendő felületre (növény, talaj, levegőréteg, stb.)
A leggyakrabban használt forma a folyékony, melyet az alkalmazástechnika permetezéssel old meg.
A permetlevek lehetnek:
- oldatok;
- emulziók;
- szuszpenziók amelyeket:
UULV - rendkívül kis mennyiségû - < 0,5 l/ha
ULV - igen kis mennyiségû - 0,5 - 5,0 l/ha
LV - kis mennyiségû - 5 - 50 l/ha
MV - közepes mennyiségû - 50 - 150 l/ha
HV - nagy mennyiségû - 150 - 500 l/ha
UHV - igen nagy mennyiségû - 500 - 2000 l/ha
UUHV - rendkívül nagy mennyiségû - >2000 l/ha
Permetlével lehet kijuttatni a védendő területre.
A permetlé térfogatának/tömegének nagy darabszámú cseppekből álló nagy felületté váló átalakítását porlasztással végezzük. A létrejött cseppek száma/felülete fordítottan arányos a cseppek átmérőjével, vagyis minél jobb a porlasztás hatásfoka, annál nagyobb a létrehozott permetcseppek száma/felülete.
Az előbbiek alapján érthető, hogy a permetezéstechnikának két alapvető paramétere van, mégpedig - elsődlegesen a - permet minősége (cseppméret spektruma);
- másodlagosan a - permetlé mennyisége (l/ha).
A permetek minősége a cseppméret spektrum térfogati közép átmérőjével (VMD) jellemezhető:
- nagyon finom permet : VMD = 400 mikron
Az okszerûen és célszerûen megválasztott növényvédő szer csak akkor tud az elvárásoknak maradéktalanul megfelelni, ha
- megfelelő helyre;
- megfelelő mennyiségben;
- megfelelő elosztásban
kerül kijuttatásra.
Ez a három szempont a - 5/2001. (1.16.) FVM rendelettel mûszaki minőségbiztosításra kötelezett - permetezőgépekkel szemben támasztott alapvető agronómiai követelmény, mivel ez a gépcsoport minőségének, megfelelőségének és az alkalmazás módjának függvénye.
A most induló rovatunkban - mivel a hazai gyakorlatban a növényvédelmi védekezések több mint 90 %-át permetezéssel oldják meg - ezért a sorozatban a jó növényvédelmi gyakorlat permetezéstechnikai lehetőségeit tekintjük át a folyamatábra alapján.
Címlapkép: Getty Images
