Az emberben, mivel a vándorló trichinella lárvák a szervezet minden részébe eljutnak, a betegségek egész sorát képesek utánozni.
A trichinellosis lefolyása emberben.
A trichinellosis kizárólag fertőzött hús fogyasztásával terjed. Kezdetben hányinger, hasi görcsök, hasmenés jelentkezik, majd 1-2 hét múlva a szem környékének duzzanata, láz, fejfájás, szempanaszok, és izomfájdalmak észlelhetők. Súlyos esetben szív-, ideg- és légzőszervi szövődmények mutatkoznak. A halál oka rendszerint szívizomgyulladás. Gyógyulás esetén a panaszok enyhülnek és 3. hónap múlva eltûnnek.
A tünetek helyes értékeléséhez a vérképvizsgálattal megállapítható eozinofilia (a vérben található un. eozinofil fehérvérsejtek számának jelentős megnövekedése), és az izomból vett szövetminta mikroszkópos vizsgálata (izombiopszia) nyújt segítséget.
Ha emberben az izomszövet egy grammjára 10 lárva jut enyhe, 100-ig mérsékelt, 500-ig súlyos kimenetellel számolnak. A trichinellás fertőzések nagy része olyan enyhe lefolyású, hogy a beteg nem kerül orvoshoz. Hazánkban, 1987-ben 32, 1989-ben 21, 1991-ben 6, 1998-ban 3 emberi megbetegedést jelentettek. Valamennyinek vaddisznó húsból készült kolbász volt a fertőzési forrása.
Védekezés, megelőzés
A sertések fertőzése megelőzhető, ha a hulladékkal történő hízlalást teljesen beszüntetik, vagy csak alaposan megfőzött moslékkal etetik az állatokat.
Az ember fertőzése az ételek legalább 55 °C-on való főzésével elkerülhető. A lárvák 3 napig tartó, -15°C-os, vagy 1 napig tartó - 18 °C-os fagyasztással elpusztíthatók, pácolás, füstölés illetve sózás után azonban életben maradhatnak.
A házi- és vadsertés, valamint a ló húsának mikroszkópos vizsgálata - a házivágások kivételével - kötelező. A vizsgálat jelentős költséggel és munkával jár. Számos vágóhídon állatok millióit vizsgálva sem találtak trichinellát, ennek ellenére továbbra is szükségesnek tartják a vizsgálatot. A hagyományos módszerrel egy állatból 6-7 mintát ellenőriznek mikroszkóppal. Nagy vágóhidakon 40-100 sertés rekeszizom mintáit összesítve homogenizálják, majd sósavból és pepszinből készített folyadék segítségével megemésztik, és ülepítés után mikroszkóppal vizsgálják. A hatósági állatorvos export szállítás esetén a trichinella-vizsgálat elvégzését és negatív eredményét köteles igazolni.
A trichinellosis jelentősége napjainkban Az elmúlt évek során Európában lezajlott élelmiszerbotrányok megingatták a fogyasztók élelmiszer-biztonságba vetett bizalmát. Mivel a sertés féregfertőzéseivel kapcsolatosan számos előítélettel találkozunk, a trichinellosisra továbbiakban is fokozott figyelmet kell fordítani.
Lengyelországban, 1969-ben tíznél több emberi megbetegedés fordult elő vaddisznó és nutriahúsból származó pástétom fogyasztása után. Ezt megelőzően Svájcban öt embert fertőzött meg a sertés- és nutriahús keverékéből készült kolbász.
Francia- és Olaszországban 1974-óta a lóhúsfogyasztást követően több mint 2600 emberi trichinella fertőzésről számoltak be. Ezért az EU 1985-ben előírta a lóhús kötelező trichinella-vizsgálatát. Feltételezik, hogy a lovak takarmánya fertőzött húslisztet tartalmazott, vagy rágcsálóktól lett szennyezett. 1993-ban, Franciaországban több száz személyt fertőzött meg egy, az USA-ból származó ló húsa, 1994-ben pedig uruguayi eredetû lóhús volt a fertőzés forrása.
Németországban, 1998-1999-ben 50 ember betegedett meg egy húsfeldolgozó üzemben előállított füstölt kolbász fogyasztása miatt. A vizsgálat során megállapították, hogy az egyik esetben spanyol eredetû húshoz kevertek belga és német mélyhûtött sertéshúst, a másiknál nyers kolbászhús volt a fertőzés forrása, utóbbi alapanyaga belga, német és holland vágóhidakról származott.
A szomszédos, horvátországi Eszék-Baranya megyében a trichinellosis a házi disznóvágások idején évek óta rendszeresen közegészségügyi problémákat okoz. 2000-ben 128 emberi megbetegedést észleltek, közülük 39 beteg szorult kórházi ápolásra, és feltételezik, hogy csak az esetek felét ismerték fel.
Mivel a kóstoló adásának nagy hagyományai vannak, a probléma évről-évre újra jelentkezik.
Százados Imre dr.