2024. december 27. péntek János

Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben I.

Agro Napló
A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen közé) beiktatunk viszonylag rövid tenyészidejû kultúrát. A másodvetéseket mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat fokozottan kockázatos termesztési módként tartja nyilván. A XX. században sokszor túlhajszolt, túlértékelt, de nem egyszer lebecsült módja volt a növénytermesztésnek, mivel a sikerek és a kudarcok ugyancsak váltogatták egymást. Volt olyan idõszak, amikor úgy vélték, hogy a közel 5 millió hektár szántóterületünk 10 %-án is megvalósítható, de voltak évek, amelyekben a statisztikák csak 15 ezer hektár másodvetést regisztráltak.
A másodvetések létjogosultságáról, mértékükről véleményt nyilvánítani, tanácsot adni csak az ökológiai feltételek és a növények biológiai sajátosságai, valamint a megvalósítás helyén rendelkezésre álló agrokemotechnika, ökonómiai pozíció együttes mérlegelésével lehet. Persze kivételek mindig vannak. A növénytermesztésben sajnos számolni kell ökológiai katasztrófákkal is (árvíz, belvíz, tavaszi fagykár, kártevő gradáció). Ilyen esetekben mindenképpen kárenyhítés szükséges és ezt a másodvetések agrotechnikájának ismeretében érhetjük el.
Nézzük meg tehát, milyen mozgatórugói vannak a másodvetéseknek, mely ismeretek szükségesek ahhoz, hogy több legyen a siker, mint a kudarc. Mivel a sikeres másodnövény termesztéssel növekszik az egy gazdasági évben előállított produktum, ezért a terület kihasználás, annak intenzifikálása javul. A másodnövények fő vegetációs periódusában a IV-X. hó között a hő- és fényviszonyok rendkívül kedvezőek. A másodnövények termesztésével javul a gazdaság mûszaki kapacitásának kihasználtsága.
A másodnövények termesztésével hozzájárulunk az „értékmegőrző gazdálkodási stratégiák” (Sustainable Agriculture) célkitûzéseinek megvalósításához és a biodiverzitás megőrzéséhez. Mivel a másodvetésre alkalmas növények száma több tucat, ezért találunk közöttük áru-, takarmány- és zöldtrágyázásra egyaránt alkalmasakat. A felsorolt előnyök után nézzük meg, hogy milyen problémákat vet fel a kettőstermesztésnek ez a módja, mire intenek az elmúlt század kudarcai. A másodnövények termesztése jelentős forrásigényû, kapacitás-, forgóeszköz lekötéssel jár. Nálunk a VI-VIII. hónapok közötti időszak, az esetek többségében száraz.
A másodvetésû növények nagyobb arányú termesztésének gátat szabhat az őszi vetésû főnövények elővetemény igényének kielégítése. A sokféle másodvetésre alkalmas faj szélesebb körû ismereteket igényel a növénytermesztőtől. A katasztrófa helyzeteket leszámítva a másodvetések létesítésére legkevesebb egyéves „előregondolkodást” igényel (elhatározás - döntéselőkészítés- felkészülés). Ugyanazon faj produktuma másodvetésben kisebb, mint fővetésben.
A másodvetésben termesztett növények esetében jelentősége van gyomirtás megoldásának. A fő növények betakarítását követő talajmunkákkal kedvező feltételeket biztosítunk az elfekvő gyommagvak kicsírázásához. Számolni kell a fogyatékos betakarítást követő árvakeléssel is. A másodvetésként elvetett kultúrnövényeknek így - életrevalóságuk miatt - versenytársai lehetnek a nemkívánatos egy- és kétszikû növények. Figyelemmel a gyomviszonyokra, az előveteményre, a másodvetésbe vont növényre, a csapadékviszonyok alakulására és az esetlegesen alkalmazott öntözésre, meg kell tervezni a gyomirtást a gazdaságosan és hatékonyan alkalmazható gyomirtó szerekkel. A talajban élő, polifág táplálkozású rovarok lárváinak (drótférgek, pajorok) kártételére ebben az időszakban (június, július) csak akkor kell számítani, ha csapadékos az időjárás. Ilyen esetben táplálék lehet a felpuhult vetőmag és a csíranövény. Ugyanezt a helyzetet eredményezheti az intenzív öntözés is. Kiszáradt talajokban a talajlakó kártevők nem veszélyeztetnek, mert kényszerûségből - a kiszáradás elkerülése végett - a mélyebb nyirkos talajrétegekbe menekülnek. Kedvező ökológiai feltételek között felvételezéssel (térfogati kvadrátmódszer) kell meggyőződni a kártevők egyedsûrûségéről. Szükség esetén ajánlatos a talajfertőtlenítés elvégzése.
A mezei pocok gradációja esetén előfordulhat, hogy - túlszaporodás következtében - a depresszor területek növényzetét is táplálékforrásként veszik igénybe a populáció egyedei. Ebben az esetben ajánlható a pockok elleni védekezés elvégzése, az engedélyezett készítmények igénybevételével.
Az energiaátadás-átvétel rendszerében az egyes kultúrnövényekhez más és más kórokozó és kártevő szervek kapcsolódnak. Az érintett fajok tárgyalására ezért a tápnövényhez kapcsoltan kerül sor. A másodvetések utcájának napos és árnyékos oldalait bejárva, mely területekre és milyen feltételek megléte esetén javasolható megvalósításuk? Ahol az éves csapadék rendszeresen meghaladja a 600 mm-t és ebből az V-VIII. hónapok között 300 mm-nél többre számíthatunk, ahol a gazdaság részben vagy a teljes területe öntözhető, ahol a talaj szerves-anyag készlete, a talajvédelem indokolja, ahol biztosítottak a szakmai-, mûszaki- és ökonómiai feltételek. A másodvetések sikere nagymértékben függ a főnövény lekerülésének idejétől. Korai, májusi másodvetésben sokkal szabadabban választhatjuk meg a termesztendő fajt, annak hasznosítási módját, mint pl. a júliusi tarlóvetések esetében.
A másodvetések általános kérdései után a következő számokban megismertetjük olvasóinkat a fontosabb növényfajok beillesztésével, termesztéstechnológiájuk főbb szempontjaival, a hasznosítás lehetőségeivel.
Késmárki I. - Kuroli G.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?