A telítettség százalékban kifejezett értéke a relatív légnedvesség vagy páratartalom. Ez a számérték azt fejezik ki, hogy a tényleges páratartalom hány százaléka a mért léghőmérsékleten lehetséges maximális páratartalomnak. Értékei jól mutatják a levegő telítési hiányát (páraéhséget)- (1 sz. ábra) és a párologtató képességet. A légnedvesség mérése – a gyakorlatban is – csak mûszerrel oldható meg.

A levegő nedvessége, vagy páratartalma a legváltozékonyabb meteorológiai tényező, mert időben és térben állandóan módosul. Az 1m3 levegő korlátozott mennyiségû vízpárát tartalmazhat. A maximális mennyiség a levegő hőmérsékletétől függ, és általában minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízpárát képes felvenni.

A permetezéstechnikában használt párolgás szó azt a folyamatot jelenti, amikor a cél felé haladó, vagy a célfelületre lecsapódott permetcseppekből a vízmolekulák légnemû halmazállapotba mennek át.

A permetcseppek elpárolgási folyamatából itt csak az alábbiakat említjük meg: Az időegység alatti egységnyi felszínből elpárolgó víz mennyisége a szélsebességtől, a levegő hőmérsékletétől, nyomásától és páratartalmától függ. A párolgás meggyorsul a levegő hőmérsékletének növekedésével, páratartalmának csökkenésével, és a szél erősödésével.

A permetezéstechnikában a hőmérős nedvességmérőket, vagy pszichrométereket alkalmazzuk. Ezen eszközöknél a párolgás következtében történő lehûlés mértéke szolgál a légnedvesség mérésére. Ezek az un. abszolút mûszerek (1sz. fotó). Mutatójuk a száraz-nedves hőmérőpár közti különbség, ami alapján a relatív páratartalom kiszámítható, és a permetezésre alkalmas idő intervalluma megadható (2 sz. ábra).

A permetfelhő mozgása során, a levegőben a cseppek térfogata csökken a párolgás miatt. Következésképpen csökken azok átmérője, és a cseppek mozgáspályája jobban függ a levegő mozgásától (szélsebességmérő 2 sz. fotó). A permetcseppek térfogatának relatív veszteségei – azonos körülmények között – növekszik a felület: térfogat arányának növekedésével, vagyis a párolgási veszteség fordítottan arányos a cseppek méretével.

A permetcseppek életképességét a teljes elpárolgásig – a cseppek méretétől függően - a páratartalom mérő száraz-nedves hőmérőpár közötti különbség értékei alapján mutatjuk be (3 sz. ábra).

A párolgási veszteség és ebből eredően az elsodródási veszély csökkentése érdekében elsődleges a permet minősége (4 sz. ábra), és az ehhez igazított porlasztólapkák típusának és méretének helyes megválasztása.

A növényvédelmi permetezések során az eltérő feladatok eredményes megvalósítása érdekében különböző, a célnak megfelelő paraméterek biztosítása szükséges.