A tartósan tárolt termények állagmegóvását környezeti, vagy kondicionált (hûtött) levegővel történő átszellőztetésével lehet megoldani, de a szellőztetés alkalmas lehet néhány % nedvességelvonásra, szellőztetéses szárításra is (környezeti vagy előmelegített levegővel).
A cikk terjedelme miatt most csak a környezeti levegővel végzett állagmegóvó szellőztetés helyes alkalmazási feltételeivel foglalkozunk.
Az egyensúlyi nedvességtartalmú, vagy addig leszárított szemesterményeknél a tárolás ideje alatt időszakonként szellőztetni kell a szemek közti magas relatív páratartalmú levegő kicserélése érdekében.
A szellőztetés időköze a termény hőmérsékletétől, nedvességtartalmától és a sérült magok százalékától függ. Átlagos körülményeket figyelembe véve a szellőztetéseket 25-40 naponta el kell végezni. Az állagmegóvó szellőztetésnél az átforgatással járó hátrányok (energia-igényesség, porlási veszteség, törtszem tartalom növekedés, a tárolási kapacitás bizonyos részének kihasználatlansága a forgathatóság érdekében különösen vízszintes tárolóknál) elmaradnak.
Az egyszeri átszellőztetés ideje az átszellőztető levegő sebességétől és az átszellőztetendő termény halommagasságától függ. A gyakorlatban meglévő szellőztető berendezéseknél, 0,05-0,1 m/sec levegősebességeknél, 3 m-es halommagasságnál 10-20 óra, 10 m-es halom magasságnál 35-70 óra az egyszeri átszellőztetés ideje.
A szellőztetés időpontját a külső levegő hőmérséklete és relatív páratartalma és a termény hőmérséklete határozza meg. A termény és a külső levegő hőmérséklete közötti különbség miatt a befúvott levegő páratartalma megváltozik. Az előbb említett jellemzők meghatározzák a szellőztetésre alkalmas levegő maximális relatív páratartalmát.
táblázat
Általában szellőztetni akkor lehet, ha a szellőztető levegő relatív páratartalma a következő határértéknél alacsonyabb: búza, rozs árpa és kukorica tárolása esetén 70 %, vagy akkor, ha a szellőztető levegő hőmérséklete legalább 4…5 oC-kal alacsonyabb a gabona hőmérsékleténél.
A szellőztetés során a következőket kell betartani
- 14-15 % nedvességtartalmú, gabonát a betárolást követően 2…3 héten belül szellőztetni kell,
- lehetőség szerint a gabona hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletû levegővel szellőztessünk,
- ha a gabona minősége szükségessé teszi a szellőztetést, a levegő relatív nedvességtartalma és a gabona nedvességtartalma közötti egyensúlyi állapot a mérvadó,
- ha a szellőztetésre használt levegő relatív nedvességtartalma alacsonyabb, mint a szellőztetendő gabona nedvességtartalmából számított egyensúlyi állapot, akkor a szellőztető levegő hőmérséklete magasabb is lehet, mint a gabona hőmérséklete,
- ha a szellőztetésre használt levegő relatív nedvességtartalma azonos vagy nagyobb mint a szellőztetésre kerülő gabona nedvességtartalmának egyensúlyi állapota, úgy a levegő hőmérsékletének a gabonáénál alacsonyabbnak kell lennie,
- a szellőztetésekkel el kell érni, hogy a tárolt gabona hőmérséklete a mindenkori szellőztető levegő hőmérsékletét megközelítse.
Az állagmegóvó szellőztetési technológia helyes alkalmazásához feltétlen szükséges a termény hőmérsékletének, ill. a szellőztető levegő hőmérsékletének és relatív páratartalmának mérése. Ehhez viszonylag olcsó mérőmûszerek beszerezhetők.
Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a szellőztetést nem megfelelő paraméterû levegővel végzik – és sokszor erre van példa – akkor több kárt okozhatunk mint hasznot. Éppen az emberi szubjektivitásból adódó hiányosságokat küszöbölik ki az automatikus szellőztetésvezérlők, amelyek a beállított értékek mellett a szellőztetést automatikusan végzik.
A szellőztetési technológia helyes alkalmazásával, ill. a szellőztető automatikák használatával a tárolt termények jobb minőségéből adódóan a szükséges plusz ráfordítások költségei rövid időn belül megtérülnek.
Komka Gyula
FVM Mûszaki Intézet
Címlapkép: Getty Images
