A közigazgatás is teljesen új keretek között kezdett mûködni, így jelentős területek kerültek az önkormányzatok kezelésébe is.
Ezek a változások nagyon sok új problémát vetettek fel, melyek közé sorolható a nem mûvelt parlagterületek megjelenése, illetve a közterületek vonalas létesítményeinek gondos ápolásának illetve gyommentesítésének az elhanyagolása. A parlagon hagyott szántóföldek aránya ma már nem olyan nagyságrendû mint a rendszerváltozás kezdeti éveiben. Napjainkra az új törvények hatására nem utolsósorban a termelési kedv fokozódásával csökken az elhanyagolt kultúrterületek, gyomos vonalas létesítmények és közetrületek aránya is.
Mindezek ellenére a nem kellően gondozott elhanyagolt mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek jelentős problémát jelentenek mind gazdasági , mind esztétikai , mind pedig humánegészségügyi vonatkozásban. A gazdasági károkozáson túl legjelentősebbek a humánegészségügyi következmények.
Ebben a problémacsoportban a parlagfû allergiát kiváltó tulajdonságát emelik ki elsősorban.
Kétségtelen tény, hogy a parlagfû minden talajtípuson megtalálható és rohamosan terjed mindenhol kivéve Heves megye magasabb hegyes vidékét.
Az is tény, hogy az allergiás megbetegedések gyakorisága egybeesik a parlagfû virágzásával amely júliustól – októberig tart.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy rajta kívül még számos hazánkban honos egyéves és évelő növény képes allergiás tüneteket kiváltani. pl.: utifû, csalán, libatop stb.
Az allergiát okozó gyomnövények előfordulása azonban nem szükíthető le a parlagterületekre illetve a közterületekre vagy romos, esetleg építési telkekre.
Felszaporodhatnak tömegesen ezek a nehezen irtható veszélyes gyomok a kultúrterületeken is még akkor is ha a gazda a legnagyobb gondossággal járt el. Nagyon jó példa erre az idei esztendő, amikor az ország szárazabb területein az alapkezelések kevésnek bizonyultak, ami következtében nagy egyedszámban kikeltek és fejlődhettek a különböző gyomnövények.
Ezeken a táblákon, ahol elsősorban napraforgóban és kukoricában történt – a preemergens kezeléseket követően – fokozott mértékû gyomosodás. A fejlettségében visszamaradt kultúrnövény fölé nőttek az agresszív parlagfû egyedek, és megszámlálhatatlan maghozammal biztosították saját számukra a jövőbeni fertőzéseket.
A növénytermesztés során egy kevésbé emlegetett területen is gondot jelent a humánegészségügyi szempontból felszaporodó gyomtömeg megjelenése. Ezek a területek a tarlók. A gabona betakarítását követően tapasztalható az a jelenség, hogy a gabona alsó szintjében már kicsírázott illetve kikelt parlagfûvek az aratást követően kellő életteret kapnak és hihetetlen gyors ütemben fejlődnek és növekednek. A tarló ezek a gyomnövények elegendő tápanyaghoz jutnak az optimális fejlődéshez és gyorsan, néhány héten belül virágot fejlesztenek, majd termést hoznak.
A gyomok tömeges megjelenésének megakadályozása céljából nagyon fontos, hogy a tarlók időben megfelelő talajmunkában részesüljenek. Ez a mûvelet természetesen termesztéstechnológiai szempontból is fontos.
A közterületek vonalas létesítmények gyomirtására legjobb módszer továbbra is a mechanikai gyommentesítés. Sajnos egy alkalommal történő kaszálás kevés. Utak mellett, árokpartokon, közterületeken a folyamatos, illetve a körülmények megszabta gyakorisággal el kell távolítani mechanikai úton az agresszív, többnyire a kétszikûek osztályába tartozó gyomnövényeket.
Ennek következtében a kaszálást, nyírást jól tûrő egyszikû fûféle gyomnövények szaporodnak fel, amelyek ellen már könnyebben alkalmazhatók a mechanikai eszközök, továbbá esztétikai szempontból is előnyösebb környezetet alakíthatnak ki.
A mezőgazdaságilag nem mûvelt parlag területeken természetesen vegyszeres úton is védekezhetünk. Állományban – a már kikelt gyomtömeg – kijuttatható a glifozát hatóanyagú szerek bármelyike. Ezek nem szelektív készítmények így valamennyi növény ellen hatékonyan alkalmazhatók.
A 2000. évi XXXV. tv. illetve annak végrehajtása tárgyában kiadott 5/2001. (I.16.) FVM rendelet előírja, hogy a földhasználó és a termelő hatékonyan köteles védekezni a gyomnövények ellen. Ha ennek nem tesznek eleget, szankciókkal a védekezés kikényszeríthető.
A parlagterületek gyommentesítése kizárólag hatósági úton nem oldható meg. Az allergiát okozó és nagy gazdasági kárt okozó gyomnövények irtása, gyérítés, össztársadalmi érdek, valamennyiünk feladata.
Ha a földtulajdonok közterületek kezelői megteszik a rendelkezésükre álló eszközökkel a védekezéseket, nagy lépést teszünk előre a probléma megoldásában.
Parlagterületeken alkalmazható totális gyomirtó szerek
Zalaegerszeg, 2001.09.14.
Dr. Karamán József
igazgató
Címlapkép: Getty Images
