· A népi gyógyászatban mindegyik nagyon régi gyógyító növény.
· A gyógyhatást elôidézô összetevôk és a mechanizmus meghatározása napjainkban történik.
· Egyre nagyobb az igény a természetes anyagok iránt; különbözô színezékek (antocianin, karotinoid, xszantofill ), pektin, stb.
· Beltartalmi összetevôik különösen értékesek, egyes elemeket, vegyületeket a “hagyományos” gyümölcsfélékhez képest többszörös mennyiségben tartalmaznak.
· A “vadgyümölcsökben” meghökkentô mennyiségû antioxidáns (elsôsorban C- vitamin és különbözô színanyagok) található amelyek az immunrendszert erôsítik, fokozzák a szervezet ellenállóképességét.
Hazánkban is gazdaságosan termeszthetô fontosabb vadgyümölcsök
Fekete bodza (Sambucus nigra): Magas vastartalom, kiemelkedô mennyiségû színanyag és fehérjetartalom jellemzi. A bogyók C-vitamin tartalma -megfelelô idôben (!) szedve -a 260 mg/100g-ot is eléri. Szinte nincs olyan része amely ne lenne jó valamilyen gyógyászati célra. Egy 1682-es kiadású angol könyv 70 betegségre ajánlja különbözô formákban, de a napjainkban megjelenô szakirodal-makban is közel ennyi recept található az influenzás megbetegedéstôl a vakond-riasztásig.
A feketebodzára tényleg ráillik az ôsi jelzô. Egyes hagyományok szerint Júdás Jézus elárulása után bodzára akasztotta fel magát, valószínû, hogy ezért kapta a rajta növô -szintén gyógyhatású gomba- a Júdásfül (Hirneola auricula Judae) elnevezést. Portugáliában 1747-ben betiltották termesztését, mert nagy mennyi-ségben keverték a vörös borokhoz színjavítására. Irodalmi források szerint ott erre a célra ma is használják.
Régen ismert, hogy virágteája vagy a bogyóból készült ivólé, lekvár, bor, szörp, kiváló hatású a vírusos megbetegedések gyógyítására. A hatásmechanizmust 1992-93-ban tisztázták Izraelben a hebroni egyetemen.
Termékpalettája igen gazdag, a kapszulázott színanyagtól kezdve a pálinkáig, de mint kitûnô és olcsó színanyagforrás fô felhasználási területe az élelmiszeripar. Viszonylag fiatal kultúrnövény, hisz USA Ohió államában 1890 körül kezdték termeszteni, Európában viszont csak az 1970-es évek vége felé karolták fel.
A legnagyobb európai termesztô ország jelenleg Ausztria 1500-1800 hektárral, kisebb felületen található Németországban, Dániában, Svájcban és Szlovákiában . Nálunk ôshonos növény, termesztésbevonása szinte robbanásszerûen történt, 1997 óta 2001-ig közel 1000 ha feketebodzát telepítettünk!
Kedveli a szervesanyagban gazdag, levegôs, üde talajokat. Gyökérzete nagyon levegôigényes, 1-2 napos vízborítás elegendô ahhoz, hogy a növény elpusztuljon. Nitrogén és fényigényes. A vadon termô típusok július végétôl augusztus végéig, a jelenleg egyetlen államilag minôsített Haschberg fajta szeptember közepén érik. Az ültetvények termésátlaga a telepítést követô 5.-6. évben -termôhelytôl és a techno-lógia szinvonalától függôen- 10-15 t/ha között változik, de elérheti a 20t/ha-t is.
Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) É-amerika keleti részén ôshonos. Európába mint dísznövény terjedt el, ültevényekben viszont csak nemesített fajtákat termesztenek. Gyümölcse magas antociántartalmú, természetes festékszolgáltató. Ásványanyag-tartalma és szervessavtartalma jelentôs. Vérnyomáscsökkentô hatású diabetikus ivólé, gyümölcstea, lekvár, bor, és likôr készül belôle.
Jó téltûrô, fényigényes, az enyhén savanyú vagy semleges talajt kedveli. Ribiszke-betakarítógéppel szedhetô, nagy termôképességû (8-11 t/ha). Sajnos a meszet, a szárazságot, valamint a nyári hôséget nem nagyon viseli el. Jelenlegi területe hazánkban 40 ha körülire tehetô.
Rózsák (Rosa canina, rugosa, pomifera stb.). Beltartalmi értékeit tekintve az egyik legértékesebb gyümölcs. Vitaminok, illóolajok, zsíros olajok, pektin, ásványi anyagok kincsesháza. Erôsíti az immunrendszert, enyhe vizelet és hashajtó hatású. Termesztése üzemszerûen Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában folyik. Több országban nagy mennyiségben gyûjtik, nálunk 900-1000 t/év kerül feldolgozásra. Ôshonos, a száraz laza talajú területeken gyakoribb. Az egyes fajok között ökológiai szempontból nagyok az eltérések.
Több fajtája ismeretes, a legjobbak C-vitamin tartalma megközelíti a 3000 mg/100g-ot is.
Homoktövis (Hippophaë rhamnoides) A gyümölcsbôl készült termékek immunjavító, vérnyomáscsökkentô hatásúak. Olaja rendkívül hasznos égési sebek gyógyítására, nehezen gyógyuló sebek kezelésére. Hatásos a röntgen és a radioaktív sugárzás által okozott károsodások ellen is. Sok C-vitamint, kimagasló mennyiségû karotint tartalmaz.
A FÁK államokban 10.000 hektárnyi területen, kisebb felületen Németországban (a volt NDK részen), a skandináv országokban és Romániában, illetve kísérleti jelleggel majdnem minden európai országban termesztik. A legtöbb homoktövis Kínában található (több mint 300.000 hektár!). Kanadában is jelentôs felületen kívánják ültetni. Nálunk a 80-as években létesült az elsô ültetvény Dánszent-miklóson, jelenleg 30 ha körüli terület van az országban.
Az enyhén savanyú, jó vízgazdálkodású laza talajokat kedveli, de nagy sótûrése miatt elviseli a mostohább talajokat is. Nagyon fényigényes. A téli fagyokat kiválóan tûri, a tavaszi fagyok sem károsítják.
Eredetileg kétlaki növény. A korábbi fajták tövisesek voltak, ma már tövismentes sôt egylakiak is vannak. Termése augusztus-szeptemberben érik, de a fagyokig is a növényen maradhat. A bogyók nehezen válnak le, kézi betakarítása szaporátlan.
Húsos som (Cornus mas): Ôshonos, régi kultúrnövény amit a helység és családnevek is igazolnak (Somló, Somlyó, Som, Somos). C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót készíthetô belôle. Termesztése Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában jelentôsebb. Forma és színgazdag gyümölcsû (kerek, ovális, elliptikus, körte, bordó, viola, sárga, fehér, csíkos). Nagy gyümölcsû fajtái a szlovák Devin és Titus, valamint az osztrák Jolico. Nálunk korábban a házikertekben gyakori növény volt, ma már háttérbe szorult. Lassan nô, szaporítása kissé nehézkes. Törzses formára is nevelhetô, ültetvényekben géppel is betakarítható lenne.
Galagonyafélék (Crataegus monogyna, oxyacantha, orientalis, lavallei, stb.). Nálunk vadon az Egybibés galagonya (C. monogyna) a legelterjedtebb. Szárazság és mésztûrô, talajban nem válogat, de inkább vályog és agyagos talajokon érzi magát jól. A galagonyákban kiemelkedôen sok a pektin, emellett flavonok, aminok is nagy mennyiségben tartalmaznak. A virágokból és a termésbôl készített tea szíverôsítô, szívritmus zavarok, szívasztma ellen javallott. Enyhe vérnyomás-szabályozó. A teán kívül lekvár, zselé készítésére is alkalmas, pektinszegény alapanyagokhoz kiváló adalék.
Termesztési szempontból az orientalis, lavallei és a kínai galagonya lehet érdekes. A C. orientalis nagy gyümölcsû, édes, rázható. A kínai “hatalmas“ gyümölcsû átmérôje 2-3 cm, érdemes lenne vele foglalkozni. Sajnos a C. monogyna a tûzelhalás köztesgazdája, ezért termesztésbevonása nagy körültekintést igényel.
Kökény (Prunus spinosa). Ôshonos, jól tûri a meszet és a szárazságot, nagy az alakgazdagsága. Sajnos a késôtavaszi fagyok idején virágzik, emiatt termesztésbe-vonása kétséges lehet. Virága és termése is gyógyhatású. A belôlük készített termékek általános immunerôsítôk, víz és hashajtók. Magas pektintartalmú termé-sébôl lekvár, dzsem, zselé és pálinka készül.
A ma még vadgyümölcsök termesztésbevonása csak nagy körültekintéssel kezdôdhet meg, megbízható kutatási és kísérleti adatok nélkül nem szabad elkezdeni a telepítéseket. A termesztés megkezdésével párhuzamosan a lehetô legteljesebb körû szervezést kell elvégezni a termelés, a szaktanácsadás, a termék-elôállítás és az értékesítés területén.
A kultúrába vonandó új gyümölcsféléknél sem nélkülözhetôk a folyamatos termesztéstechnológiai, gyártmányfejlesztési vizsgálatok, mert ezek eredményei alapozzák meg a termesztés és feldolgozás gazdaságosságát.
Dr. Sipos Béla Zoltán
Címlapkép: Getty Images
