A betárolt termésben – a tároló minőségétől függően- jelentős veszteséget tudnak előidézni a különféle betegségek. A gyök-gumós növényeket a tárolás során baktériumok és gombák egyaránt károsíthatják, 6-7 féle betegséget lehet megtalálni. Találhatók polifág károsítók melyek válogatás nélkül a legtöbb gumóst megtámadják, de vannak növényhez kötött károsítok is. Tárolással foglalkozók számára elég csak megemlíteni, így pl. a Baktériumos nedves gumórothadást ( Erwinia carotovora ), Sárgarépa szklerotiniás rothadását ( Sclerotinia sclerotiorum ) máris eszükbe jutnak azok az évek amikor ezek a károsítók tetemes veszteséget idéztek elő a betakarított termésben.
A tárolási károsítók közös jellemzője, hogy a termesztő helyen már jelen vannak és képesek megfertőzni a növényeket. Kritikus pont a betakarítás, mivel a növények gyökerén keletkező sérüléseken keresztül szinte akadály nélkül képesek fertőzni. A fertőzés az oldalgyökerek elszakadásának helyén is létrejöhet. A szállítás és raktározási munkák során még számtalan lehetőség nyílik a fertőzés bekövetkezésére.
A termények veszélyeztetése a betárolás után is folyamatosan fennáll. Legtöbb betegség, szaporító képleteivel továbbterjed, és a legveszélyesebbek „ robbanás „ szerû fertőzést létrehozva nagy károkat okoznak. A fertőzést terjeszthetik a tároláshoz használt konténerek is, ha azt a betakarítás előtt hatásosan nem fertőtlenítették.
A károsítok által okozott veszteségek, nagyban függenek a tárolók technikai felszereltségétől. Természetesen legnagyobbak a veszteségek a hûtés nélküli tárolókban, de a legmodernebb technikai felszereléssel ellátott hûtőkben is jelentős károk lehetnek. A korokozók többsége ugyanis alacsony hőmérsékleten is képes fejlődni és fertőzni.
A tárolási károsítók ellen hatékony védekezésre nem sok adat van. A javasolt kemikáliák meglehetősen gyenge eredményt adnak.
A troklosen Na hatóanyagú Fitosept új korszakot nyitott meg a mezőgazdaság területén a fertőtlenítésben. Az eddigi vizsgálatok alapján algák, vírusok, baktériumok, és gombák ellen igen hatékony felületi fertőtlenítést biztosit. Az eddigi vizsgálatok alapján mezőgazdasági eszközök, paradicsom, paprika magvak fertőtlenítésére engedélyezett.
Minden kórokozóra kiterjedő fertőtlenítő hatása miatt kísérletet állítottunk be hûtőházba betárolt burgonyában és sárgarépában. A kísérletet négy ismétlésben végeztük. A zsákonként kimért árut (rasel zsák) vízben leöblítettük, majd 15-20 másodpercig az elkészített fertőtlenítő oldatba helyeztük, majd száritás nélkül, fertőtlenített konténerbe raktuk. A kezelésekhez 300 és 500 ppm töménységû oldatot használtunk. A vizsgálat sorozatban még olyan variációkat is megvizsgáltunk, amikor a fertőtlenítő oldat előtt az árut mosószeres öblítő vízzel lemostuk, illetve olyan formulációt is kipróbáltunk ahol a Fitosept-hez gyárilag adtak detergenst. Az így kezelt árut hûtőházba helyeztük. A hûtőházban atomatikus szabályzású klímaberendezés üzemelt, amely a hőmérsékletet 4 CO, a páratartalmat 85-87%-on tartotta.
A kitárolást sárgarépánál 145, a burgonyánál 123 nap múlva végeztük el. A kitárolás folyamán a rothadt tömeget mértük. Az eredményeket %-ban kifejezve ábrázoljuk, gazdasági számítással együtt az 1. táblázatban.

1 köbméter Fitosept oldat 10 tonna burgonya vagy sárgarépa kezeléséhez elegendő.
Az adatok értékelésénél 80 Ft/kg áron számított vetőburgonya árral, és 30 Ft/kg áron számított sárgarépa árral számoltunk.