Már a vetésidőt egy elhúzódó, hűvös és borongós tavasz övezte. A lassan felmelegedő talajnak köszönhetően az ország számos részén vontatott és heterogén fejlődés volt megfigyelhető, ez kedvezett a rágó kártevőknek, a kukorica lassan „nőtt ki a foguk alól”. Rontotta a gyomokkal szembeni versenyképességet a víz és tápanyagok után folytatott harc. A hűvös idő miatt a foszfor felvétele gyengébb volt, így több helyen találhattunk liluló kukoricaállományokat (a korai lilulás 3-4 leveles állapotban még nincs kedvezőtlen hatással a későbbi termésmennyiségre).
A júniusi melegebb időjárás hatására a növények lilulása hamar eltűnt, de a kevés lehulló csapadék miatt sokkal alacsonyabbak maradtak, mint a megszokott átlag. A rendkívül száraz hónap helyenként extrém módon is hátráltatta a fejlődést. A kukorica ilyen tájt, 6 leveles kortól 3 naponként új levelet is fejleszthet, amihez elengedhetetlen a kellő mennyiségű víz- és tápanyag-utánpótlás. A virágok fejlődése és csőkezdemények differenciálódása szintén ekkor történik, valamint eldől a szemsorok száma, ami alapvetően a genetikai tulajdonságtól függ, de kedvezőtlen környezeti hatások csökkenthetik.
Az aszályos júniust forró időszak követte: az idei július országunkban a legmelegebb, június és július együttes átlagában pedig a legforróbb nyárnak számított 1901 óta, előrevetítve a várható termésátlagok csökkenését. A forró, száraz levegő és felvehető víz hiánya próbára tette a növények aszálytűrő képességét. Szárazság és hőstressz hatására a növényi sztómák zárnak, ilyen esetben a fotoszintézis gátolt, CO2-megkötése lassul, így ez terméscsökkenést idézhet elő. „Furulyázó” kukoricatáblák országszerte megfigyelhetők voltak, mely állapot néhol hetekig is eltartott. Virágzás idején a termékenyülést jelentősen rontotta a magas UV-sugárzás, extrém magas hőmérséklet és száraz levegő: a pollenek elégtek mire eljutottak volna a bibeszálig.
Augusztusra már jól látszódott a különböző hibridek stresszre adott válaszai közti eltérés. Néhány esetén hiányosan termékenyültek a csövek vagy akár a szárazság miatt fel is sültek a növények, nagy különbségek jelentkeztek egymáshoz közel eső táblák között is. Kedvezett ez a nyár a melegigényes kártevőknek is, országszerte észlelhető volt erős atka kártétel és nagy volt a Helicoverpa armigera kártétele is. Igazi veszélyt a kukoricatáblákat tömegesen ellepő rágó szájszervű hernyók károsítása mentén megtelepedő másodlagos kórokozók jelentették, közülük is a toxintermelésért felelős Fusarium fajok.
A szeptemberi határszemlék során szerzett tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy az idei évben nagy volt a Fusarium nyomás, sok a fertőzött kukoricacső.
A Bayer a DEKALB vetőmagok nemesítése során mindig is külön figyelmet fordított a hibridek kiemelkedő aszály- és stressztűrő képességére. A Field Shield egy új minősítése azon hibrideknek, melyek ötvözik a magas terméspotenciált a jó agronómiával, valamint magas stressz- és aszálytűrő képességgel. A Field Shield jelöléssel ellátott hibridek termesztésével fokozható a termésbiztonság, kedvezőtlenebb évben is akár átlagon felüli termésszint érhető el. Field Shield minősítéssel ellátott, kiemelkedő stressztűrő képességekkel rendelkező hibridjeink: DKC4098, DKC4109, DKC4391, DKC4611, DKC4709, DKC5092, DKC4897, DKC4917, DKC5206.
Ahogy minden évben, úgy 2022-ben is lehetetlen lesz megjósolni, hogy a tavasszal elvetett kukoricák milyen szezont zárnak majd, hiszen a betakarításig sok éjszakát töltenek el kint a határban. Azon termelők számára, akik az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási körülmények ellenére is szeretnének jövedelmező hozamot elérni, a DEKALB Field Shield jelöléssel ellátott hibridek kiváló megoldást nyújthatnak. A jó termés elérésének első lépése a megfelelő hibrid kiválasztása!
Tanka IstvánBayer Crop Science
fejlesztőmérnök
A cikk szerzője: Tanka István
