Antal (2000) szerint Magyarország éghajlata megfelel a cukorrépa termesztéséhez. Jó terméséhez a vegetáció alatt 500-550 mm-nek megfelelő csapadékra és a kapillárosokon keresztül felvett talajvízre van szükség. A középkötött, mély rétegû, 6,9-7,2 pH-értékû és jó kultúrállapotú talajokon hozza a legjobb termést, főleg ott, ahol a talaj jó vízbefogadó, az altalaj pedig jó kapilláris vízemelő képességû.

Ilyen talajok a mezőségi és erdőtalajok között találhatók leggyakrabban. Termeszthető jobb szerkezetû réti és középkötött öntéstalajokon is. Alkalmatlan talajok az igen kötött réti talajok, a szikesek, az erodált, heterogén, sekély termőrétegû, vagy laza erdőtalajok, a gyengén humuszos és futóhomok, a láp és köves talajok.

A Növénytermesztők Zsebkönyve tanácsai alapján látható, hogy nem a talajtulajdonságok jelentik a sikeres termesztés korlátjait. A kudarcok oka nem is a vetés és a betakarítás háza táján keresendő, hiszen a cukorgyárak alvállalkozói speciális és modern technikával állnak a termelők rendelkezésére. A technológia gyenge pontja a talajmûvelés.

A közhiedelemmel ellentétben a cukorrépa nem a mélyebb mûvelést igényli, hanem a talaj mélyebb rétegeinek is kedvező lazultságát. Birkás (2001) megfogalmazása szerint, ha a talaj a termesztés eredményességét befolyásoló szelvényben tömör, a szükséges mélységig a mûveléssel lehet a megfelelő lazultságot megteremteni. Ha a talajállapot-javítás nem teljesíthető, a tûrés kerülhet előtérbe a növény termesztésekor.

A cukorrépa számára kedvezőtlen az olyan állapot, amelyben a talaj ellenállása meghaladja a 2,8 MPa, vagy térfogattömege az 1,5 gcm-3 értékeket. Megfelelőnek minősül a 2,2-2,6 MPa, illetve az 1,35-1,45 gcm-3 értéket mutató talajállapot. Az 1,8-2,0 MPa talajellenállás, valamint az 1,25-1,30 gcm-3 térfogattömeg tartomány kedvezőnek minősül.

Lényeges, hogy méréskor száraz, legfeljebb nyirkos legyen a talaj, mert a nagy nedvességtartalomnál kapott értékek nem adnak biztos minősítési szempontot.

A cukorrépa mûvelési rendszere – környezetkímélő megoldások (Birkás nyomán)

1. Tarlómûvelés – hántás és ápolás, valamint mindkettő lezárása

Eszközei: tárcsa – gyakori használata a talajra hátrányos. Előnye, hogy gyors a nagy területteljesítmény.

Kombinált kultivátor – mulcsot hagy a felszínen egyre népszerûbb a talajkímélő mûvelési rendszerekben.

2. Alapmûvelés és elmunkálás

Eszközei középmély lazító és váltvaforgató eke.

Fontos, hogy az alapmûvelés mélysége igazodjon a cukorrépa igényéhez, valamint vegye figyelembe az utónövény igényeit is. Az őszi alapmûvelés elmunkálásának minőségénél ügyelni kell, hogy az a magágykészítés menetszámát ne növelje.

3. Magágykészítés

Az alapmûvelés minősége befolyásolja a menetszámot. Ügyelni kell arra, hogy a mélyebb rétegekben kialakított jó talajállapotot a feleslegesen sok menetszámmal ne rontsák le. Kedvezőnek minősül a magágy, ha

· egyenletes vetési mélységet tesz lehetővé,

· kellően tömör a magágyalap, amelyre a mag kerül,

· a mag fölötti rétegben e talaj aprómorzsás, de nem poros,

· vetés után a vetősor visszatömörített,

· a vetősorok között érdes (védő), de túlzottan nem rögös,

· nyirkos és gyommentes.

4. Vetés és védőfelszín kialakítása

Általában egy menetben, magas színvonalú precíziós vetőgépekkel végzik a magok földbejuttatását. A talaj nedvességtartalma szabhat határt a mûvelet sikerének.

Az előző négy pont gondos szem előtt tartásával egyértelmûen állítható, hogy a cukorrépa termesztése tartós közvetett gazdasági előnyökkel párosul.

1. Objektív talajértékelésre és igényességre készteti, magas fokú szakmai ismeretet, alkalmazkodóképességet kíván a gazdálkodótól.

2. Talajállapot javulás várható a gazdaság cukorrépával bevetett területein.

3. Az utónövények talajállapotán észrevehető változások.

4. A korszerû géprendszerek beszerzésével a gépesítettség színvonalának javulása a gazdaságban.

5. A trágyázás következtében tápanyag-mérleg javulás következhet be.

6. A gyomosodás csökkenésének lehetősége igen jó.

7. Amennyiben lehetséges az istállótrágyázás, közvetett előnyei kihasználhatók a talaj szerkezetének és a talaj biológiai tevékenységének javulásában.

A magyarországi cukorgyárak számának csökkenése magával vonta a cukorrépa termőterületének fogyását is. A közeljövő célja, hogy a megmaradt cukorrépatermő területek előnyeiből minél hosszabb időn keresztül profitálhassunk.

Gecse Mónika