Felmerülhet a kérdés, mivel magyarázható ezen szervezetek ill. anyagok felhasználásának tilalma?
A géntechnológia során egy élőlény génállományába bevisznek vagy onnan eltávolítanak egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák. A géntechnológia nem egyszerû folytatása a hagyományos növénynemesítésnek, amelynek során szelekcióval egymáshoz közel álló fajokat kereszteznek, hiszen a géntechnológia alkalmazásakor egymástól törzsfejlődésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be egy másik szervezetbe, ezzel olyan kombinációkat alakítanak ki, amelyek természetes úton soha nem jöhetnének létre. A kutatások során sikerült ugyan az állati és növényi szervezetek génjeinek kis százalékát feltérképezni, azonban igen keveset tudunk a gének egészének együttes mûködéséről, azok bonyolult kölcsönhatásairól. Márpedig ha egy állatfaj/növényfaj génállományában megjelenik egy idegen gén, annak a kívánt hatáson kívül egyéb, a régi környezetben nem ismert új hatása is lehet.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari géntechnológia jelenleg négy fő területen folyik:
- a növény ellenálló képességének fokozása (klíma- és egyéb ökológiai tényezőkkel, betegségekkel, illetve kártevőkkel és vegyszerekkel szemben);
- a termék tulajdonságainak megváltoztatása (hosszabb tárolhatóság, más íz, bizonyos anyagok termelése);
- a növény terméshozamának fokozása;
- génmódosított mikroorganizmusok segítségével enzimek és adalékanyagok előállítása.
Az első csoportba tartozó herbicid rezisztens növények (pl. Roundup Ready szója) különösen nagy veszélyt jelenthetnek a környezetre. A rezisztencia lehetővé teszi, hogy a génmódosított haszonnövények olyan herbicidekkel is kezelhetők legyenek, amelyek hatására korábban elpusztultak volna. Ez azt jelenti, hogy a növényekben még több és eddig nem jellemző vegyszer halmozódik fel, amely a táplálkozási láncon keresztül bekerül az emberi szervezetbe is. Az is elképzelhető, hogy a genetikailag megváltoztatott szervezetek nem módosított szervezetekkel kereszteződnek a természetben, így a herbicid rezisztens növények átadhatják ezt a tulajdonságot a gyomoknak is, amivel gyomirtószer-tûrő gyomokat hozhatnak létre.
Van példa olyan GMO növényre is (pl. Bt kukorica), amely olyan mikroorganikus toxint termel, amely rovarölő hatású, és nem csak a kukoricamolyt, hanem a vele kapcsolatba kerülő hasznos szervezeteket is elpusztítja.
Számos közlemény jelent meg arról, hogy a gének nemcsak szaporodással (vertikálisan), hanem baktériumok, vírusok vagy úgynevezett mozgó genetikai elemek révén horizontális úton is átvihetők egyik egyedből a másikba és egyik fajból a másikba. A génmódosított szervezet a természetbe kiszabadulva szelektív előnye miatt elterjedhet és kiszoríthat más fajokat, hozzájárulva a biológiai sokféleség és a genetikai állomány elszegényedéséhez.
A GMO növények emberi egészségre tett nemkívánatos hatásait, mint például az allergiakeltést, az antibiotikumok hatásosságának csökkentését kísérletek igazolják, de az idő múlásával még számos eddig nem ismert táplálkozás-élettani hatásuk is felbukkanhat.
Az ökológiai gazdálkodás alapelveivel a GMO használat összeegyezhetetlen, annak természetellenes volta és a környezetre gyakorolt beláthatatlan hatásai miatt.
Az ökológiai gazdálkodásban a GMOk és származékaik használatának tilalma a következő területekre terjed ki:
− vetőmagokra, vegetatív szaporítóanyagra,
− tenyészállatokra,
− növényvédő szerekre,
− trágyákra, talajjavító-anyagokra,
− technológiai segédanyagokra, (beleértve az oldószereket),
− takarmányokra, (összetett takarmányokra, takarmány alapanyagokra, takarmány adalékokra, takarmány gyártás technológiai segédanyagaira).
Az ökológiai termékek teljes termelési folyamata –kezdve a mezőgazdasági termeléstől a végtermék előállításáig - gondos megfigyelés alatt áll az ellenőrzés, minősítés során. A termelési lánc minden egyes pontján tiltott a GMOk és származékaik használata.
Így nagy figyelmet elsősorban azokra a területekre kell fordítani, ahol az ökológiai termék-előállítás kapcsolatba kerül a konvencionális termeléssel. Ez azt jelenti, hogy a 2/2000 FVM-KöM együttes rendeletben, illetve az EU 2092/91sz. rendeletben megengedett konvencionális összetevőkre, segédanyagokra és adalékanyagokra kell fokozottan ügyelni.
A korábbi meghatározás értelmében a GMO egy reprodukcióra képes szervezet, amely képes a genetikai anyagának átörökítésére. Amint a szervezetet képtelenné teszik a reprodukcióra, pl. aprítás, szárítás vagy hevítés által, akkor az GMO származékká válik.
Ahhoz, hogy eldönthessük, vajon egy anyag (mezőgazdasági alapanyag, adalékanyag, technológiai segédanyag) GMO származék vagy nem, az előállítási folyamatot kell ellenőrizni a végterméktől kezdve visszafelé az első szaporodásra képes szervezet meghatározásáig, amelyből a vizsgált anyag származik. Ha ez nem GMO szervezet, akkor a származék felhasználható az ökológiai gazdálkodás során. Az egyéb anyagokat, mint a takarmány, növényvédelemben használatos anyagok, technológiai segédanyagok, amelyek segítségével a vizsgált konvencionális terméket előállították, nem kell figyelembe venni.
A továbbiakban felsorolt példák bemutatják, hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban a fenti irányelvet.
- konvencionális növényi olaj: csak azt a szervezetet kell figyelembe venni, amelyből az olaj származik. Azokat a peszticideket, tápanyagutánpótló és talajkondícionáló anyagokat stb., amelyeket a konvencionális gazdálkodás során felhasználtak, nem kell vizsgálni.
- konvencionális pektin: A vizsgálat tárgya az alma – melyből a pektin ered-, a termesztése során használt peszticideket, tápanyagutánpótló és talajkondícionáló anyagokat nem kell figyelembe venni.
- bio pektin: Itt az alma termesztése bio körülmények között történik, így a szabályok értelmében a vizsgálat kiterjed a növényvédőszerekre és a trágyákra, szaporítóanyagra is.
- konvencionális rennit: A borjak- amelyek összetett gyomrából a rennit származik- képezik a vizsgálat célját, azok takarmányát nem kell vizsgálni.
A génmódosított szervezetek és származékaik használatára vonatkozó tilalom betartatását az ellenőrző szervezetek biztosítják. Az ellenőrzés során a gazdálkodónak rendelkeznie kell minden génmanipuláció feltételezésére okot adó anyag és termék (1. táblázat) GMO mentességet igazoló nyilatkozatával.
További információ nyerhető az interneten www.infoxgen.com honlapon.
Szemanik Enikő
okl. agrármérnök
Hungária Öko Garancia Kft.
Címlapkép: Getty Images
