A 2002. évi agrártámogatások igénybevételének általános feltételei kormányrendeletben meghatározottak szerint módosultak. Ezzel összefüggésben az alábbi kérdések foglalkoztatják leginkább a gazdálkodókat:
Kell-e és milyen módon igazolni a támogatásra való jogosultságot?
A támogatásra való jogosultság megállapítása, igazolása során szükségszerû a támogatási kérelemhez és/vagy a pályázathoz a szövetkezettől és gazdasági társaságtól a Cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozók és őstermelők esetében a tevékenységet TEÁOR számmal is feltüntető vállalkozói, illetve őstermelői igazolvány csatolása. A támogatási kérelem és a pályázat ezen igazolások nélkül nem fogadható be!
Szükség van-e 2002. évben regisztrációra?
A mezőgazdasági termelő a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által külön rendeletben meghatározott egyes, a központi költségvetésből a mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokat csak abban az esetben vehet igénybe, ha a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásról és nyilvántartásba vételről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint gazdálkodási tevékenységéről adatlap benyújtásával adatot szolgáltat, és ennek alapján nyilvántartásba veszik. Az ún. regisztrációs számot valamennyi támogatási kérelemben és pályázatban fel kell tüntetni.
A jogosultságot illetően a kritériumok között szerepel-e a nettó árbevétel és a saját forrás mértéke?
Támogatásra az igénylő csak akkor jogosult, ha az összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységéből és a mezőgazdasági termelésből származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az 50 %-ot, amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell kiszámítani. Kezdő vállalkozások esetében a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételt a tárgyévi várható árbevétel alapján is lehet számítani. Ebben az esetben a tárgyévi várható árbevételről az igénylőnek nyilatkoznia kell.
Fejlesztési támogatás esetében támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása (igazolása) esetén vehető igénybe.
A támogatási kérelem mielőbbi benyújtása előnyt jelent-e az igénylőnek?
A vonatkozó kormányrendelet szerint igen, amennyiben az megfelel a tartalmi és a formai követelményeknek. A támogatási kérelmek elbírálása – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – azok beérkezésének sorrendjében történik. A hiánypótlásra visszaadott kérelem beérkezési sorrendjét a hiánypótlás teljesítése határozza meg.
Köztartozás kizáró tényező e?
Támogatásban csőd-,felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély részesülhet, feltéve, ha – egyes eseteket (például utólagos befizetés) kivéve – köztartozással nem rendelkezik.
A köztartozás – a tartozásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belüli – kiegyenlítését követően a támogatás ismételten igényelhető.
Ingatlanon tervezett fejlesztéshez mikor nem vehető igénybe támogatás?
Jelzáloggal vagy egyéb módon megterhelt ingatlanok tervezett fejlesztéshez, ha az igényelt támogatás kétszerese, és a jelzálog együttes összege meghaladja az ingatlan forgalmi értékének és a tervezett beruházási költségnek az együttes összegét, ha a fejlesztés megvalósításának helyéül szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes. Bérelt ingatlanon tervezett fejlesztés esetén, ha a bérleti szerződés nem biztosítja kizárólagos joggal a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét, az üzemeltetési kötelezettség kétszeres idejére – ez esetekben a tervezett fejlesztéshez szubvenció nem vehető igénybe.
Forráshiány esetén milyen intézkedések meghozatala várható?
Pályázat alapján igényelhető támogatás esetében a pályázat befogadása felfüggeszthető, visszautasítható. A pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok versenyeztethetők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, illetve kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el. A versenyeztetés, rangsorolás során forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók.
Automatikus támogatás esetén a támogatás folyósítása felfüggeszthető, az igényléshez a jogszabályban előírt kérelmek ellenjegyzése és az igazolások kiadása megtagadható. A már benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek arányosan is teljesíthetők.
Egy fejlesztési cél megvalósításához több jogcímen igényelhető-e támogatás?
A támogatásban részesített célok megvalósításához – a jogszabály eltérően nem rendelkezik – az igénylő más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az igénylőnek a kérelem benyújtásával egyidejûleg azonban nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegû költségvetési támogatásban részesült. Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást, és ennek következtében az állami támogatások együttes összege – figyelemmel az előírt saját forrásra – meghaladja a cél megvalósításához szükséges mértéket, az igénybevett többlettámogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül.
Meddig kell megőrizni a különböző igazolásokat és okiratokat?
A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot, bizonylatot a támogatást igénybevevőnek az üzemeltetési kötelezettség előírása esetén annak végéig, de legalább a támogatás igénybevételét követő 5 évig meg kell őriznie.
Milyen szankcióval jár a rendeltetéstől eltérő támogatás-felhasználás?
A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása – egyes eseteket kivéve – jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül és azt a visszafizetés elrendelő jogerős határozat alapján a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. Indokolt esetben a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevételének feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben, illetve a támogatási okiratban meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét előírt vagy hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani.
A jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésének elrendeléséért felelős szervet a miniszter jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban határozza meg. Amennyiben a támogatást nem az állami adóhatóság folyósítja, úgy e rendelkezést az adóhatóságra vonatkozóan csak külön megállapodás esetén lehet alkalmazni.
Varga Gábor