Ezen munkafolyamatok elvégzéséhez hatékony fertőtlenítőszerekre, és megfelelő célgépekre van szükség.
Ma már nemcsak a tenyészállat, hanem az árutermelő, vágóállat előállító telepeknek is szinte létérdeke, hogy telepük úgynevezett hármasmentes, SPF (Specific Pathogen Free) minősítést kapjon. Ez annyit jelent, hogy az állomány mentes az Aujeszky, brucelozis és leptospirozis nevû betegségek kórokozóitól. Sőt, újabban már a „négyes mentesség” követelménye is ismert. Ez az SPF mentességnek a PRRS-el való kiegészítését jelenti. (Porcine Reproductive and Respiratory Syndrome: a sertés szaporodási- és légzőszervi szindrómája.)
Az állattartó telepen belül, az egyes termelési ciklusok végén, a következő állomány ugyanazon istállótérbe telepítése előtt végzett tisztás és fertőtlenítés célja, hogy megakadályozza az állományban előforduló fertőző betegségek, valamint az esetlegesen behurcolt kórokozó mikroorganizmusok szétterjedését.
A preventív védelem sikerének feltételei:
- telepre szabott tisztítási-fertőtlenítési technológia,
- hatékony fertőtlenítőszer,
- a tisztítási mûveletek hatékony elvégzésére és a fertőtlenítőszer kijuttatására alkalmas célgép,
- szigorú munkafegyelem,
- lelkiismeretes munkavégzés, azaz tulajdonosi szemlélet.
Az FVM Mûszaki Intézete már a zárt konstrukciós program indulásának idején, az 1960-as évek végétől, megkezdte a tisztítás-fertőtlenítés munkafolyamatainak, gépeinek ellenőrző-fejlesztő vizsgálatait. A fertőtlenítés hatékonyság bakteriológiai oldalának elemzésében kiváló partnerre találtunk az akkori Állatorvostudományi Egyetem Állathigiéniai Tanszékének munkatársaiban.
A tisztítás-fertőtlenítés munkafolyamatai
Tisztítás
Az istálló határoló elemei (falszerkezetek, térelválasztó elemek, kutricarácsok, padozat, trágyarács), az etető-itató berendezésekben visszamaradt takarmány, valamint a trágyatapadék a betegséghordozó kórokozóknak kiváló életteret, búvóhelyet jelentenek.
Ahhoz, hogy a fertőtlenítőszer hatásmechanizmusa megfelelően érvényesülhessen, a szerkezeti elemek felületén, sarkaiban leülepedett por, takarmány- és trágyamaradványok fellazítása, eltávolítása alapvető fontosságú feladat.
A tisztítás fázisai a következők:
- száraz tisztítás: porolás, söprés, pókhálók eltávolítása, etető-berendezések kiürítése,
- áztató lemosás: a porral vegyes szerves tapadékok felpuhítása, fellazítása,
- tisztító lemosás: nagynyomású vízsugárral, vizes gőzzel, gőzsugárral és mechanikus eszközökkel (súrolókefe) végzett alapos tisztogatás.
Minden vízzel végzett tisztítási munkafolyamatnál ügyelni kell arra, hogy csak az okvetlenül szükséges vízmennyiséget használjuk fel (hígtrágya mennyiség növelésének elkerülése!).
Az áztató lemosást a vízhálózatra csatlakoztatott tömlő (slag) helyett is a tisztító-fertőtlenítő célgéppel kell elvégezni. Minden géphez rendszeresítettek széles sugarat adó porlasztót. Az ilyen porlasztóval felszerelt tisztítószárral közepes nyomáson
(2-3 MPa), kis vízfelhasználással (8-10 dm3/min), nagy felületnedvesítési teljesítmény (10-20 m2/min) érhető el.
Az áztató lemosást követően, az istálló méretétől, a berendezések bonyolultságától függően néhány óra, fél nap elteltével végezhető el a tisztító lemosás. A tisztító lemosást a célgép éles, ‘késpenge'-szerû vízsugarat adó fúvókájával, géptípustól függően 8-20 MPa nyomással kell végezni. A forróvíz-vizesgőz-gőzüzemû gépeknél a tisztítósugár nyomása alacsonyabb, 1-8 MPa, viszont a 80-100 °C hőmérsékletû sugárral hatékonyabb tisztítás érhető el. A célgépek tisztítási teljesítménye 1-2 m2/min között változik.
Fertőtlenítés
Fertőtlenítésen (dezinficiáláson) a kórokozó mikroorganizmusok vegetatív alakjainak elölését értjük.
A fertőtlenítés elvégezhető száraz, vagy nedves hővel; sugárzó energiával (250-260 nm-es hullámhosszúságú UV sugarak), valamint vegyszerekkel.
Az állattartásban a vegyszeres fertőtlenítés terjedt el. A fertőtlenítőszerek általában oxidatív alapon károsítják, szétroncsolják a sejteket. A fertőtlenítőszerekkel szemben támasztott néhány fontos követelmény:
- hatása legyen széles és gyors,
- ne legyen mérgező se emberre, se állatra,
- ne okozzon korróziót,
- gazdaságosan legyen alkalmazható.
A telepeken alkalmazott célgépekkel a hatóanyag kijuttatás vizes oldatban és aeroszol formájában végezhető el.
A tisztítás-fertőtlenítés gépei
A tisztítási-fertőtlenítési munkafolyamatok gépesítésének szükségessége hazánkban az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején jelentkezett. Kezdetben néhány külföldi gép érkezett az országba. (Gerni K-80 dán; Scia-Carpi olasz hidegvizes tisztító-fertőtlenítők; Super-Sioux forró vizes tisztító, angol).
Ezt követően indult meg a STERIMOB tisztító-fertőtlenítő gépcsalád hazai kifejlesztése, gyártása, illetve funkcionális fejlesztő vizsgálata. A hazai állattartó telepeken végül is a STERIMOB gépek közép- és magasnyomású, hideg- és melegvizes, illetve forróvíz-gőzüzemû változatai terjedtek el.
Az utóbbi 10-15 évben több külföldi cég is megjelent olyan tisztító-fertőtlenítő gépekkel, amelyek akárcsak a hazai gyártású STERIMOB gépcsalád, az állattartásban, élelmiszeriparban, és egyéb területeken (gépüzemelés, szerviz, autómosók) egyaránt használhatók. (K.E.W. Dánia; KÄRCHER Németország; Portotecnica, COMET, Olaszország stb.).
Fertőtlenítés hatékonysági vizsgálatok
Az Állathigiéniai Tanszék sok telepi mérővizsgálatot végeztünk. Az agar-agar táptalajjal a szerkezeti elemek felületeiről tisztítás előtt- és után, illetve a fertőtlenítőszer kijuttatása előtt- és után vett munkákat a Tanszék laboratóriumában vizsgálták, értékelték.
Néhány hatékonysági vizsgálat eredményei az 1. táblázatban közöljük. Meg kell jegyeznünk, hogy a technológiai mûveletek előírásait gondosan betartottuk és a fertőtlenítőszerek koncentrációját is az előírt értéken tartottuk. A vizsgálati eredményeknél szándékosan nem említjük az alkalmazott tisztító-fertőtlenítő gépek típusát.
Istállóhatároló elemek fertőtlenítési vizsgálatának eredményei
1987-ben, amikor a MAE Állatorvosok Társasága Állathigiéniai Szakosztálya és a MAE Gépesítési Társasága, Majorgépesítési Szakosztálya közös rendezésében gyakorló telepi állatorvosoknak tartottunk előadást a témakörről, megdöbbenést váltott ki az a kijelentésünk, hogy a telepen alkalmazott tisztító-fertőtlenítő gépek vegyszeradagolói korántsem teszik lehetővé a kívánt koncentráció egyszerû, egyértelmû beállítását. (1. és 2. ábrák)
A vegyszeradagolás kritikus része a gépeknek. A berendezések gyárilag nincsenek felszerelve megfelelő mérőskálával, melynek alapján be lehetne állítani a bekevert vegyszer koncentrációját. Mint ahogy az évek során végzett laboratóriumi mérővizsgálataink során felvett görbeseregből kiragadott két példa is mutatja, a gyári skála nem %-os kalibrációt jelent. Ez megtéveszti a gép használóját. Vagy túl sok vegyszert adagol ki (vegyszer ár!) vagy szinte semmit. Ez utóbbi „eredménye” lehet egy az egész telepek végigsöprő fertőzés.
Az újabb fertőtlenítőszerek már csak %o-es (ezrelékes) koncentrációban való kijuttatást igényelnek. A jelenleg alkalmazott tisztító-fertőtlenítő gépekkel ez közvetlenül nem valósítható meg.
Laborméréseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyártónak gyakorlatilag még az egyes típusokon belül is minden egyes gépre külön-külön mérőskálát kellene szerkeszteni. Ez azonban nem várható el a gyártótól. Az Intézetünkben végzett minősítő-fejlesztő vizsgálatok alkalmával a tesztelt tisztító-fertőtlenítő gépre általában megszerkesztjük a csak arra az adott darabra érvényes a vegyszeradagolóra felragasztható beállító skálát (3.ábra) és így adjuk ki a tartósüzemi telep vizsgálatokra.
Javaslat
Fenti okok miatt az állattartó telepnek jelenleg a következőket javasolni:
- készítse el a kijuttatandó koncentrációjú vegyszert egy 2-5 m3-es, vontatható tartályban;
- az esetleges leülepedések, koncentrációváltozások elkerülésére gyakorta keverje meg az oldatot,
- a tisztító-fertőtlenítő gépet, fertőtlenítő üzemmódban, erről az előre bekevert koncentrációjú vegyszert tartalmazó tartályról üzemeltesse.
(Mátyás László) (Dr.Fenyvesi László)
FVM Mûszaki Intézet
