A későbbi tejtermelés szempontjából a felnevelés során az egyik legfontosabb szempont, hogy a növendékállomány fejlődése törésmentes legyen. Az 1. ábra a helyesen felnevelt üszők ideális marmagassági és testtömeg-gyarapodási értéktartományait mutatja az életkor függvényében. Megfigyelhető, hogy a testtömeg egyenletesen növekszik, ennek esetleges ingadozásait az üsző a nevelés későbbi fázisában kompenzálni tudja. Ezzel szemben a marmagasság növekedése az élet első 12 hónapjában lényegesen intenzívebb, mint az ezt követő 12 hónapban. A marmagasság változásában bekövetkező töréseket a növendékállat nem képes a későbbiekben kompenzálni, az végérvényesen kihat a kifejlett kori magasságra és rámára, ezáltal a takarmányfelvevő képességre és a tejtermelésre.
Az életkor, marmagasság és testtömeg hármas egységének a megtartása szoros összefüggésben van a takarmányozással, ezért a költségtakarékosság szellemében nem szabad kizárólag gyenge minőségû tömegtakarmányokon, esetleg egy kevés gazdasági abrakon nevelni a növendék állományt. A borjúnevelést követő időszakban, hat hónapos kor után is ügyelni kell a mindenkori fehérjeszükséglet maradéktalan kielégítésére, ugyanis a magasság változását elsősorban ezzel befolyásolhatjuk. Ugyanakkor óvakodni kell a túlzott energia-beviteltől is, mert ez az állat elhízását, ezáltal alacsonyabb laktációs termelést és az ellés körüli anyagforgalmi megbetegedések nagyobb arányú előfordulását eredményezi.
A növendékek korukhoz képesti fejlettségét pontosan felbecsülni nagyon nehéz, ezért annak pontos nyomon követése, csak rendszeres mérlegeléssel valósítható meg. Legalább háromhavonta szükséges a növendékállomány mérlegelése és marmagasságának mérése. A mérési eredményeket grafikonon ábrázolva a fajta-standarddal kell összehasonlítani, így egyértelmû képet kapunk a növendékállomány felnevelése során elkövetett hibákról.
A helyes üszőnevelésre számtalan takarmányozási lehetőség kínálkozik, melyet mindig a helyi körülmények határoznak meg. A cél, hogy a holstein üszők testtömege és marmagassága vemhesítéskor 350-370 kg és 120-125 cm, elléskor 540-580 kg és 130-135 cm legyen. Általánosságban az üszőnevelés során a pillangós szálastakarmányokat, elegendő mennyiségû fûhozam esetén a legeltetést érdemes előnyben részesíteni. A korlátozás nélküli kukoricaszilázs etetése, különösen a vemhesülés után kóros mértékû elhízást eredményez, amely sajnos a hazai gyakorlatban az egyik legnagyobb hiba. A tömegtakarmányok fajtájától és minőségétől függően a táplálóanyagok, vitaminok, ásványi anyagok biztosításához hat hónapos kortól ellésig napi 2,0-2,5 kg üsző nevelő abrak etetése szükséges. Ennek összeállítására az AGROKOMPLEX C. S. Rt két termékét, a KE-6992-U000 üszőnevelő koncentrátumot és a KP-6991-U000 növendék üsző komplett premixet ajánlja, amelyek pontos felhasználási javaslatát szakemberei a helyi adottságok ismeretében adják meg.
Nevelési költségek minimalizálása
A felnevelés során az összes költség több mint 60 %-át a takarmányozási költség jelenti, ezért ennek csökkentése jelentős megtakarítást eredményez a gazdaság számára. Azt egyszerû belátni, hogy egy növendék állat felnevelési költsége annál alacsonyabb, minél rövidebb a nevelés ideje, ugyanis a nevelési idő rövidülésével arányosan csökken a létfenntartásra fordított takarmányozási költség. Figyelnünk kell arra is, hogy az intenzív nevelés nem hajtatott nevelést és hízlalást jelent, mindvégig szem előtt kell tartani a már említett fejlődési arányosságokat.
A kérdés az, hogy hol van a határ, mennyire lehet és mennyire érdemes az üszőnevelés idejét lerövidíteni, ezáltal a nevelés költségeit csökkenteni, amely még nem jár a laktációs és életteljesítmény romlásával. Az üszők a laktációs termelés szempontjából optimális elletési korának meghatározására az USA-ban több mint 110 ezer üsző teljesítményének értékelésével felmérést végeztek, amely eredményét a 2. ábra szemlélteti.
A 2. ábráról leolvasható, hogy az első laktációban a 25-26 hónapos korban ellő üszők tejtermelése a legnagyobb. Emellett megfigyelhető, hogy a 23 és 25 hónapos korban ellő üszők tejtermelése között mindössze 50 liter a különbség, aminek többlet árbevétele kb. 3700 Ft. Ez az összeg biztosan nem fedezi a két hónappal tovább tartó nevelés költségeit, ezért a felnevelés gazdaságossága és a laktációs teljesítmény fokozása érdekében a felmérés eredményei alapján az optimális ellési életkor 23-24 hónap, amihez a vemhesülés idejének 13.5-15 hónap között kell lenni. Ha feltételezzük, hogy egy üsző napi takarmányozási költsége 170-220 Ft között változik és ehhez hozzáadunk napi 110-150 Ft takarmányozáson kívüli költséget, akkor kiszámíthatjuk, hogy minden hónap csúszás az optimális vemhesítési időhöz képest 8.400-11.100 Ft többletköltséget eredményez, amelyből legjobb esetben is csak 3700 Ft térül meg!
Elek Péter
szarvasmarha termékmenedzser
Címlapkép: Getty Images
