Többféle eszköz áll a rendelkezésünkre ezeknek a céloknak az eléréséhez. Az igazgatási, járványvédelmi rendszabályok betartása (Állategészségügyi Technológiában rögzítve) nagyon hatékony fegyver a kezünkben. Gondoljunk a Száj és Körömfájásra, ami a közelmúltban Európa nyugati felén okozott nagy gondot. A járványt, igazgatási eszközökkel sikerült megfékezni. A személy és jármûforgalom szabályozásával, vagy a takarmányozási technológiában leírtakkal(BSE), meg lehet előzni a betegségek behurcolását. A tenyésztési technológiában elő lehet írni a vásárolt tenyészanyag (állat, ondó) állategészségügyi feltételeit. A legolcsóbb és leghatékonyabb védekezés a megelőzés.
Kötelezően előírt szûrővizsgálatokkal ellenőrizzük a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségektől való mentességet. A nagy gazdasági kárt, és jelentős közegészségügyi veszélyt jelentő betegségek közül ki kell emelni a TBC-t. Igaz ugyan, hogy hazánk szarvasmarha állománya mentes a betegségtől, de a folyamatos ellenőrző szûrővizsgálatok továbbra is szükségesek. A TBC fertőzöttséget, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás által megszabott ütemterv szerint ellenőrizzük. Tuberkulinos bőrpróbával évente egyszer (indokolt esetben többször) szûrjük ki a pozitív állatokat, amelyeket a legjobb azonnal eltávolítani. Régen az ember fertőződött a beteg állatoktól, ma viszont, fordítva van. Abban a néhány esetben, ami szórványosan jelentkezik, általában a gondozókra, vagy más személyekre lehet visszavezetni, a fertőzés eredetét. Ezért nagyon fontos, hogy a dolgozók folyamatos egészségügyi ellenőrzése megtörténjen, (ernyőképszûrés). Ugyanilyen súlyos beszámítás alá esik a Brucellózis, ami szintén zoonózis, tehát az ember egészségét veszélyezteti. Az ellenőrzésére irányuló vizsgálatok kétirányúak. Egyrészt, minden vetélést ki kell vizsgáltatni, másrészt a tehénállomány 10 %-ára terjedő vérvizsgálatot évente el kell végeztetni. Ugyancsak vérvizsgálattal ellenőrizzük a Leukózis fertőzöttséget is. Erre vonatkozóan, háromévente kell a felnőtt állomány minden egyedétől vért venni.
Az állatvásárlásoknál a fenti betegségekre természetesen figyelemmel kell lenni, de egyéb betegségektől való mentességet is kiköthetünk a feltételekben. A vásárolt állatokat karanténban helyezzük el, és a karanténozási idő alatt van lehetőség esetleg kiegészítő, vagy ismétlő vizsgálatokra is. Javasolt a Paratuberkulózis, a Szarvasmarhák Fertőző Rhinotracheitise (IBR) és a Vírusos Hasmenés (VD) betegségek felderítésére elvégeztetni a vérvizsgálatokat még a vásárlás előtt, vagy kikötni a szerződésben a mentességet. Ez utóbbi két betegség manapság különös figyelmet igényel, mivel küszöbön áll az ország mentesítése. Az állományban lévő fertőzött állatoktól igyekezzünk megszabadulni, de ez nem ilyen egyszerû. A mentesítésre, programot kell kidolgozni, amelyben a vakcinás védekezést, a folyamatos ellenőrzéssel (vérvizsgálat) és a pozitív állatok kiemelésével, eltávolításával kombinálják.
A vakcinázás nagyon értékes módszer a fertőző betegségek megelőzésében, ill. az állományon belüli fertőződések megakadályozásában. Ilyenkor, legyengített, vagy elölt kórokozót juttatunk a testbe, és így a szervezetet ellenanyag termelésre késztetjük, amely majd a virulens (megbetegítésre képes) ágens ellen megvédi az állatot.
Az állományon belüli fertőződéseket nem csak vakcinákkal, hanem egyéb módszerekkel is megakadályozhatjuk, vagy legalább is gyengíthetjük. A fertőző keratokunjuktivitis kórokozóját a külső élősködők a legyek viszik egyik állatról a másikra. Tehát a következetes és hatékony légyirtás erős fegyver a kezünkben. Ugyanilyen hatékonyan lehet, pl. a fertőtlenítést használni a lábvégmegbetegedések kártételének mérséklésére, vagy a fejőberendezések fertőzésközvetítő szerepének kivédésére. A tőggyulladások jelentős részét baktériumok okozzák. A fejés során a fejőberendezés egyik állatról a másikra kerül és csak kevés üzemben tudják megoldani, hogy minden tehén fejése után fertőtlenítsék a gépet. Nem is feltétlenül szükséges ez, ha a beteg állatokat el tudjuk különíteni az egészségesektől. Sokszor ez sem kivitelezhető, ilyenkor legalább időben különítsük el a tőggyulladásosakat. Utolsónak fejjük őket. Néha, teljesen helytelenül, a tőggyulladásos állatoktól fejt tejet a borjak takarmányozására használják. Bebizonyított tény, hogy a borjúkorban megitatott Staphylococcus Aureus-al fertőzött tej itatása maradandóan megfertőzi a borjút, és nem kell csodálkozni, hogy az első ellésekor már rögtön tőggyulladással kezdi a laktációt.
Utoljára, de nem utolsó sorban említeném meg a iatrogen fertőzés lehetőségét. Az állatok kezelése során, vagy a szaporodásbiológiai, termékenyítési beavatkozásoknál, nagyon kell ügyelnünk, hogy ne kövessünk el azt a hibát, hogy egy betegség kezelése során, egy másik kórokozóval megfertőzzük, pusztán azért, mert nem figyeltünk a sterilitásra, vagy nem egyszer használatos eszközöket használunk.
Ebben a cikkben természetesen nem lehet minden betegséggel kapcsolatban részletekbe bocsátkozni, mindenre kitérni, de nem is ez volt a célom. Pusztán egy szemléletet szerettem volna érzékeltetni. Egy állomány egészségügyi állapotát nagyon sok minden befolyásolja, ezért a védekezés a megelőzés ugyanilyen sokrétû. Számos eszköz van a kezünkben, igazgatási rendszabályok, vakcinázás, fertőtlenítés stb. Az, hogy mikor melyiket, vagy milyen kombinációban használjuk azt mindig az adott helyzet, a helyi viszonyok illetve a hatályos jogszabályok határozzák meg.
Dr. Cseh Kálmán
Címlapkép: Getty Images
