Jövőkép és megoldás
A sleafordi gyárban Simon Revell, a Simba Great Plains Nyugat-Európáért felelős export igazgatója mutatta be röviden vállalatukat. Előadásában kitért a szántás elhagyására, mint előnyös lehetőségre, amit a manapság is tapasztalható szélsőséges időjárással indokolt. A jövő kihívásának elsősorban a talajnedvesség megőrzését, a víz- és foszforgazdálkodást tekinti. Elmondta, hogy a világ folyamatosan növekvő népességének jövőbeni élelmezésigényén túl jelentősen befolyásoló tényező az elöregedő társadalom, és a társadalmi szerkezetbe való beavatkozás.
Az EU27 tagállamainak népessége ma csaknem 500 M ember, s megközelítőleg 10%-uk dolgozik az élelmiszeriparban. A tagállamokban foglalkoztatottak mintegy 5,3%-a közvetlenül a mezőgazdaságban végez munkát, és tevékenységükkel nagymértékû környezeti terhelést jelentenek – éppen ezért fontos figyelni és javítani a hatékony munkavégzést. A világ lakossága nagyjából 7 Mrd főt számlál, és a becslések szerint 2025–2035-re elérheti a 9 Mrd-ot. Mivel a vásárlói oldal elvárása az olcsó, megfizethető élelmiszer, így a hatékonyság még fontosabb kérdéssé válik. A Simba Great Plains célja: megmutatni a gazdálkodóknak, hogy miként tudják növelni termésátlagukat, hogyan lehetnek nyereségesek, és a nyereségüket hogyan tudják visszaforgatni a gazdaságukba.
Nem véletlenül választotta szlogenjéül a Great Plains a „Harvest starts here” (A betakarítás itt kezdődik) gondolatot – azt vallják, hogy már az aratás utáni első talajmunka hatással van a következő évi betakarításra. A szántás elhagyásával előtérbe helyezik az egymenetes mûvelést, így elkerülhető a többszöri mûvelés eredményezte víz-, foszfor-, nitrogén- és szénveszteség, illetve a talaj komplex rendszerének megbolygatása. Kombinált gépeik segítségével megfelelő feltételek mellett egy munkamenettel elvégezhető a talajmûvelés. Azoknak pedig, akik még nem rendelkeznek ilyen technikai feltételekkel, gépkínálatukból kínálják a szükséges eszközöket.
A Great Plains technológia alkalmazásával, az egy munkamenetes talaj-előkészítés– permetezés–vetéssel elérhető:
- 30%-os költségcsökkenés,
- 40%-os időmegtakarítás,
- 30%-os termésátlag növekedés (területfüggő, és talajélet-változással folyamatosan növekszik),
- környezeti hatáscsökkentés,
- talajszerkezet- és talajélet-javulás,
- könnyebb mûvelés,
- nedvességmegtartás,
- csökkentett CO2 kibocsátás,
- nitrogén kimosódásának csökkentése, időjárásálló magágy (nagyobb esőzéseknél elvezeti, szárazságnál nem szárad ki).
KÉZZELFOGHATÓ SIKEREK
A témában kísérleteket végeztek olajrepce és kukoricaállományokban. A sajtótájékoztatón részt vevők az esemény első napján látogatást tettek Norfolkba, ahol Mark Hemmant mûszaki igazgató betekintést engedett az Agrovista UK Ltd. által végzett repcekísérletekbe. Elmondta, hogy vállalatuk teljes mértékben elkötelezett a tekintetben, hogy páratlan értékû, és innovatív megoldásokat kínáljanak a brit gazdák számára. Ez az elkötelezettség az ügyfélszolgálati rendszerben, a kutatással megalapozott tanácsadásban és mûszaki innovációkban nyilvánul meg. Az angol cég kísérleteket végez szerte az országban, hogy segítse a termelők olajrepcehozamának javítását: precíziós vetőgépek alkalmazásával különböző sortávra és magmennyiséggel juttatnak ki repcefajtákat.
Nagyon jó eredménnyel vettek részt a kísérletben a SIMBA vetőgépek. Az idei csapadékmentes, száraz időszakban kedvező tapasztalatokkal szolgáltak, mivel a DD-henger képes a mélyebb talajrétegeket is elrendezni. Kialakulnak a kapillárisok, s ez segíti a száraz időszakban a mélyebb rétegekben lévő víz elérését a gyökerek számára. A DD-henger mögötti kijuttatással nagyobb termésátlag volt elérhető.
Az igazgató a bemutatón elmondta, hogy a környéken látható a legszebb repce, nincsenek vízállásos területek, és jól kifejlődött a növény. Fontos, hogy ne legyenek túl tömöttek a sorok, mert akkor a növények egymással versenyeznek. Számukra cél, hogy 10 növény keljen ki folyóméterenként, ehhez 15 mag/folyómétert (28 mag/m2) vetettek el. Úgy tapasztalták, hogy ez a vetés hozza a legjobb termésátlagot.
Érdekesség, hogy az egyik kísérletben a repcével együtt juttattak ki bükkönyt 20 kg/ha mennyiségben. Véleményük szerint ezzel a módszerrel védik a sorközöket, a növény összegyûjti a nitrogént, télen kifagy és visszaadja a repcének. A vegyszerek talajvízbe való bemosódása miatt meghatároztak egy permetezési maximumot. Ezért csak a sorokat permetezik, így a környezeti terhelés csökken, amihez fontos a GPS alapú traktorvezérlés.
A szántás nélküli talajmûvelés gyakorlatába Andrew Ward, sleafordi gazdálkodó vezette be a magyar sajtógárdát. Gazdaságának bemutatása mellett kitért továbbá annak pénzügyi oldalára is, pontos adatokkal alátámasztva mondandóját. Andrew Ward – aki nem mellesleg az angol repcetermesztő tanács elnöke is – összesen 720 hektár területet mûvel. Gazdaságára a nehéz, középkötött és agyagos talajok jellemzőek, amelyeken (a 25 ha füves terület mellett) 272 ha búzát, 218 ha olajrepcét, 65 ha cukorrépát és 140 ha tavaszi árpát termel. Gépparkjára jellemzőek a nagy teljesítményû erőgépek, amelyek fenntartása és üzemeltetése költségei java részét teszik ki. Ezek mellett további jelentős kiadás a traktoros és permetezőmunkából adódó emberi erőforrás igény, a kombájn értékcsökkenése, és az évenkénti altalajlazításból származó üzemanyagköltség – ugyanis, mint kiderült, Ward úr közel 11 éve nem szánt.
Előadásában a hagyományos és a szántás nélküli talajmûvelési technológia összehasonlítására végzett kalkulációt ismertette. Ennek alapján a korábbi rendszer alkalmazásával (szántás–kultivátorozás–altalajlazítás–kultivátorozás hengerrel–permetezés–vetés) a nehezen mûvelhető talajon a hektáronkénti 159 perces/ha munkaidőre £109/ha költség jutott olajrepce esetében – s ugyanazon feltételek mellett, az új technológia bevezetésével, azaz egy Simba Flatliner altalajlazító és aprómagvető-egység, valamint egy kések nélkül szerelt Simba Cultipress henger alkalmazásával a munkaidő 49 perc/ha-ra, míg a hektáronkénti költség £69-ra redukálódott. Hasonló tapasztalok születtek a középkötött talajba vetett cukorrépa esetén is, ahol a befektetett munkaidő 189 perc/ha-ról 84-re, a hektáronkénti költség pedig £148-ról 119-re csökkent.
Míg tíz éve mindösszesen 364 ha-t 7 traktorral, 2 fő- és 1 részmunkaidős dolgozó alkalmazásával mûvelt meg, addig napjainkra mintegy dupla akkorára bővített területének mûvelését 3 traktor használatával és 1 főállású, 1 részmunkaidős valamint 2 alkalmi munkavállalóval oldja meg. A szántás elhagyásával nem csak a kiadási csökkentek, de a vetett területek hozama is nőtt.
Repcében és kukoricában egyaránt további gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik Pete és June White. A Leyfieldsben található 101 éves családi gazdaság összesen 800 ha területen végez termelést, amelyből 550 ha a saját terület. Pete White előadásából kiderült, hogy 20 évvel ezelőtt minden évben legalább egyszer megszántották területeiket. Azonban felismerték az időjárási viszontagságok által okozott problémákat és a szántással keletkező talajnedvesség-csökkenést, s nem utolsósorban a rögös földeken a repcebolha megjelenése is gyakoribb volt. E tapasztalatokra alapozva kerestek kiutat egy hatékonyabb, gyorsabb és egyszerûbb technológia bevezetésére.
A talaj-előkészítéshez kezdetekben egy könnyû rövidtárcsát használtak, amivel a szármaradványokat, és az akkor még nem megfelelő hosszúságú szalmaszecskát két menetben forgatták vissza. A vetésre is kerestek alternatívát, amelyre egy Simba Freeflow lett a megoldás, így egy menetben tudták a forgatást és a vetést megoldani. A könnyûtárcsát 2–3 évvel később felváltotta egy nehéztárcsa és egy Simba Cultipress. Ezekkel a szármaradványok és a szalma bedolgozását jól megoldották, s az eredményeket tovább javította egy már csak 3 cm-es hosszú szecskát terítő Claas Lexion 480 típusú kombájn megvétele.
Az igazi áttörést azonban a Simba Solo megjelenése jelentette. A kombinált eszközzel két menetet tudnak egy időben elvégezni. A tárcsatagokkal, kapákkal és hengerrel szerelt talajmûvelőt 10 éve használják és ettől az időponttól számítják a szántás teljes elhagyását.
Konklúzióképp Pete White elmondta: ezzel a teljes metódussal a talajélet 2–3 év után felpezsdül, jobb lesz a talaj nedvességtartalma, porhanyós rögök képződnek, szellősebbé válik és könnyebben mûvelhető. Hozzátette, hogy a Simba Great Plains-sel történő közös együttmûködésből mindkét vállalkozás sokat profitált, sokat tanultak egymástól, ám meglátása szerint egy gazdaságban már jól mûködő példát nem lehet egy az egyben áthelyezni egy másikba. Figyelembe kell venni az összes befolyásoló tényezőt (időjárás, talajadottság stb.) és azokhoz kell kialakítani a technológiát. Mindezek mellett azt tanácsolja, hogy a gazdák legyenek nyitottak az újra. Próbálják ki, hiszen ha ezt nem teszik meg, akkor nem is látják, melyek azok az új dolgok, amelyek előremozdítják őket a jobb gazdálkodás felé.
-sm-
