Dr. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a telt házas fővárosi rendezvényen örömmel állapította meg, hogy a magyar mezőgazdaság jövője humán erőforrásból is biztosított. Előadását kis visszatekintéssel kezdve elmondta, hogy az ágazat 2012-es évi GDP-hez való teljesítése némileg elmaradt a 2011-es év eredményeitől (amikor a GDP több mint 50%-át az agrárgazdaság teljesítette), de a 2012-es aszályos esztendőben is voltak kiváló eredmények: a mezőgazdaság kibocsátását annak ellenére, hogy a volumen 9%-kal csökkent, a termelői volumen bőven kompenzálta – a 13% meghaladta a 2011. évi rekordkibocsátást.
Örvendetes, hogy az állattenyésztés volumene is növekedett 2012-ben, és ez ígéretes elmozdulás a mélypontról. A termelői árak 10%-kal növekedtek, az exportteljesítményeinkre joggal lehetünk büszkék: annak 83%-a az európai unióba irányul, míg az import 92%-a származik az EU-ból. A külkereskedelem fordított aránya ugyan szerencsésebb lenne – tette hozzá az államtitkár, de az exportvolumen növekedési tendenciája jól látható, s az egyenleg rekordértéket mutat a csatlakozás utáni időszakot vizsgálva.
Az őszi vetésû növényeknél a jónak minősített vetésterület aránya mindenhol meghaladja a 60%-ot, ugyanakkor a gyenge minőségû vetésterületek aránya 6–10% körül van: ez egy évvel korábban éppen fordítva volt, ez tehát biztató az idei termésbiztonságot tekintve – és a csapadékellátottság tekintetében is ígéretesnek látszik az idei termés.
Az állattenyésztés adatai szerint a szarvasmarha-állomány növekedett, a sertésprogram megindult, a juhállomány stagnál, a tyúkféléknél viszont jelentősebb csökkenés látszik, ennek oka a magas takarmányárakon túl a tojótyúkketrecre vonatkozó szabályozás is.
A 2013-as agrár- és vidékfejlesztési támogatások összességében 691 Mrd Ft-ot tesznek ki, ennek több mint 80%-a uniós támogatási forrás. Jó néhány jogcímen emelkedéssel lehet számolni, több százmilliós növekmények szerepelnek az előző évhez képest. A támogatások legnagyobb része közvetlen támogatás, azon belül is a területalapú támogatások, s ebben az évben a saját nemzeti borítékunk 100%-át tudjuk kifizetni (a Magyarország számára annak idején odaítélt nemzeti keretet).
A támogatások alapvetően három részre oszthatók – tisztán uniós: I-es pillér, társfinanszírozott támogatások: II-es pillér, illetve csak hazai költségvetésből finanszírozott, vagyis nemzeti támogatások. Az I-es pillér a kalkulációk szerint 233 euró/ha területalapú támogatást tesz lehetővé, 283 Ft-os árfolyamon számolva ez mintegy 66 ezer forintos támogatási összeg. További közvetlen támogatások az ún. 68-as cikk szerintiek, amelyek a nemzeti közvetlen támogatások 10%-át tehetik ki. Ennek egyik fele a termeléshez kötött támogatás (ez max. 3,5% lehet), másik része (6,5%) a termeléstől elválasztott támogatásokat jelenti – itt alkalmazzák a kérődző szerkezetátalakítási programot, amelyet a kifutó TOP-UP támogatás kompenzálására vezettek be, és ebből az alapból finanszírozzák a biztosítási díj támogatást is, amelynek folyósítását az MVH már megkezdte.
A II-es pilléres támogatásokról elmondható, hogy az AKG-támogatások folytatódnak, ahogy a tejágazat szerkezetátalakítási támogatása is, évi 9 Mrd-os kerettel – ennek az előző évi kifizetése az első félévben történik meg, s az állattartó telepek korszerûsítésére mintegy 80 Mrd-os a megemelt keret (ez az igényelt támogatások nagyobb felére elegendő).
Az idén is folytatódó támogatási jogcímek (mint pl. az erdészeti) mellett új jogcímek jelentek meg: rövidesen megjelenik újra a LEADER kiírása, és február 15-étől megindult a diverzifikációs támogatás 7,8 Mrd forinttal (ez az alapvetően mezőgazdasági tevékenységet folytató agrárvállalkozások nem mezőgazdasági jellegû beruházásainak támogatását szolgálja, pl. turisztikai fejlesztés). Kidolgozás alatt áll a kertészeti géptámogatás, az elképzelés szerint főleg munkagépek és locsoló berendezések lesznek pályázhatók, esetleg kisebb erőgépek kerülhetnek még be a támogatotti körbe.
A fiatal gazdák számára eredetileg 4 Mrd-os keretû pályázatot kívántak meghirdetni, később átcsoportosítással 7 Mrd forintos növeléssel 11 Mrd-ot különítettek el. Több mint 3 ezer igény érkezett be, a támogatható keret duplájára jelentkezett igény – 906 pályázatot tudnak támogatni, ezek kifizetése folyamatosan történik, és ebben a ciklusban Fiatal Gazda pályázatot már nem tudnak kiírni. A Brüsszel által elfogadott támogatások jó része az állattenyésztést érinti, amelyből kiemelhető a sertés, baromfi állatjóléti, amelyet tavaly az előző évi csapadékhiányra vonatkozóan mintegy 20%-kal megemelt a kormányzat, és ezt a szintet szeretnék tartani idén is.
A finanszírozásról elmondta az államtitkár, hogy az Agrár Forgóeszköz Hitel Program konstrukcióját módosították, az Agrár Széchenyi Kártya elérhető, és két tervezett hitelkonstrukciójuk is van: az Élelmiszeripar Forgóeszköz Hitel Program kidolgozása mellett tárgyalásokat folytatnak az MFB-vel a TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram kibővítésére.
A fontosabb kormányzati intézkedések sorában szerepel az öntözéstervezés – az aszály- illetve vízgazdálkodási stratégia elkészítési határideje június 30. Az ágazati stratégiák közül a baromfi- és a zöldség-gyümölcs valamint a mezőgazdasági gépfejlesztés ágazaté már elkészült. Természetesen kiemelt és fontos feladat a kormányzat számára a feketegazdaság visszaszorítása. Ennek érdekében kiterjesztették a fordított áfát április 1-jétől a sertés és hasított félsertés tekintetében, illetve az inputoknál a takarmánykeverékeknél. A hazai gazdálkodókat érthető módon leginkább az áfacsökkentés izgatja, s ez fontos lépés lenne a feketegazdaság visszaszorítása szempontjából is.
Dr. Simon Attila, a VM helyettes államtitkára az új földtörvényről beszélt, amely már a nevében is más lesz: a föld fogalmára fókuszál, és új eleme, hogy a hatósági és a helyi földbizottságok közremûködése mellett – többek között – megszûnteti a korlátlan idejû haszonélvezeti jogot, és rendszerszervező elve a birtokméret lesz.
Papp Gergely az AKI képviseletében tartott előadásában arról is szólt, hogy a különböző támogatási rendszereket az EU egységes módon várja el minden tagállamtól, az alapja pedig az lesz, hogy csak azok kaphatnak támogatást, akiknek eddig is volt jogosultságuk: vagyis a támogatási jogosultság elválik a földtől. A fiatal gazdák támogatási rendszere természetesen ezen felül teremti meg a lehetőséget a kezdő agrárszakemberek indulásához.
Dr. Weisz Miklós, az Agrya társelnöke a 2014–2020 közötti időszak magyar vidékfejlesztési programjának tervezéséről tartott előadásában kiemelte a fiatal gazdákat érintő többlet- és különleges támogatásokat.
Újdonság a következő időszakra vonatkozóan, hogy az unióban nagy stratégiai irányokat jelölnek ki, amelyekhez igazodnunk kell: az Európa 2020 stratégia egy kidolgozott közösségi keretrendszer, vázlat a tagállamok számára ahhoz, milyen intézkedéseket kell meghozniuk ahhoz, hogy megfeleljenek ennek a stratégiai célkitûzésnek. Minden tagállammal készül majd egy partnerségi megállapodás – szerződés az unióval –, amiben vállalásokat kell tenni, amely tartalmazza az ahhoz szükséges összeget is, s azzal pontosan el kell számolni. Ha egy tagállam jól teljesít, akkor tud csak hozzáférni a rezervációs összegekhez.
A vidékfejlesztési alap – amely eddig tisztán finanszírozta a vidékfejlesztési programot – a partnerségi szerződés alapján kiegészülhet a többi kohéziós alappal is. A több forrásból való finanszírozás lehetővé teszi, hogy több alap is hozzájárulhasson egy célkitûzés megvalósításához. Nagy kihívás ez a magyar tervezés és végrehajtás számára, mert a cél érdekében együtt kell mûködniük a különböző minisztériumoknak és szerveknek.
Újdonság továbbá, hogy az eddigi négy tengely helyett ezentúl hat prioritásban kell majd gondolkodni: megjelenik a szaktanácsadás, képzés és tudásátadás a gazdálkodók körében, illetve ugyanígy külön válik a kockázatkezelés, az ökoszisztéma/környezetgazdálkodás és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás továbbá az éghajlatkezelés és szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos prioritás, de a vidéki szegénységfelzárkóztatás kérdése is.
A fiatal gazdákat érintő és várható új elemek 2014–2020 között: a közvetlen támogatások esetében a TOP-UP, és a II. pilléren a vidékfejlesztési program esetében a tematikus alprogram, amelyre a kommunikáción túl kormányzati elhatározás is van. Ez arról szól, hogy tagállamok választhatnak olyan speciális alprogram-kidolgozási módozatokat, amelyek a számukra különös jelentőséggel bírnak. Ezek keretében lehetőség lenne magasabb támogatási mérték alkalmazására. Az EB e területeket nevesítette is: elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők, kisüzemek, hegyvidéki területek és rövid előállítási láncok esetében jöhet ilyen alprogram létre. Ehhez kapcsolódóan az Agrya és a fiatal gazdák érdekeit szolgálnák, ha az I-es pillér esetében a közvetlen támogatást kiegészítő direkt kifizetés területi korlátait feloldanák. A magyar átlagos üzemméret kisebb, mint 25 ha, emiatt nálunk csak max. 25 ha-ig járna a kiegészítő támogatás. Az Agrya javaslata szerint ezt legalább 100 ha-ra kellene felemelni, és szerencsére a magyar agrárkormányzat is ugyanezt az álláspontot képviseli az egyeztetések során – így talán lesz e kérdésben némi előremozdulás, akár kompromisszum. Úgy tûnik azonban – és ebben szigorúbb a bizottság álláspontja –, hogy csak az öt éven belül indulók fogják ezt a támogatást megkapni, tehát nem lehet kiterjeszteni minden 40 év alattira.
A 2014–2020 közötti időszakra javasolt, fiatal gazdálkodóknak szóló Tematikus Alprogramban az AGRYA javaslatai szerint szerepelnie kell beruházási támogatásoknak, az innováció ösztönzésének, „Tudás Csekk”-nek, farmgyakornoki programnak, külföldi szakmai tapasztalatcserék támogatásának, a fiatal gazdálkodóknak szóló inkubációs programnak és természetesen az induló támogatásnak is.
Sasi Gábor, az Axiál Kft. marketingvezetője olyan fontos tendenciákra hívta fel a figyelmet, amelyeket mint gép- és alkatrész-kereskedők tapasztalnak meg munkájuk során. Miközben évről évre növekszik a megtermelt gabona, és a megtermelt élelmiszerek értéke, ezzel párhuzamosan egyre több befektetés érkezik az iparágba.
Lesznek olyan gazdálkodók, akik fejlesztenek, és olyanok is, akik kevesebbet fektetnek be a korszerûsítésbe. Az alkalmazott technika és technológia színvonala viszont jelentősen befolyásolja a termelési költségek alakulását: aki többet fejleszt, az olcsóbban tud termelni, és a megtakarításból ismét tud fejleszteni. Aki nem fektet be, az folyamatosan elveszíti a versenyelőnyét, vagy a versenyképességét. A GPS például 5 éven belül már alapfelszereltség lesz a gépek többségén, de hiába lesznek bent a traktorban, azt továbbra is a gép üzemeltetője vezeti. A jól képzett, korszerû tudással bíró emberre ezután is szükség lesz.
Az Axiál jelentős összegeket fektet kollégái képzésébe, keresik az új tehetségeket, és folyamatosan veszik át és alkalmazzák a technikai, technológiai megoldásokat. A gépek egyre bonyolultabbak lesznek, nem lehet azokat már a szántóföldön javítani! Ezért is hangsúlyozzák alkatrész- és szerviz-előrendelési akciójukat, mert a gyártók észlelték, hogy aratás előtt egyik napról a másikra nem tudják kiszolgálni világszerte a gazdálkodókat alkatrésszel. A forgalmazók 25–30%-kal olcsóbban kínálják a téli időszakban az alkatrészeket, hogy az előre gondolkodó gazdálkodó olcsóbban juthasson hozzá. Nem a gépvásárlás azonban az egyetlen lehetőség, mert a bérgépekkel a munkák nagy része sokkal gazdaságosabban oldható meg. Az Axiálnak egynapos, és éves bérlete is van, s egyre többen vannak azok ma már, akik ezt ki is használják.
Ugyanakkor meglepő adat, hogy – miközben folyamatosan tartanak képzéseket, és minden általuk értékesített traktorhoz vagy kombájnhoz ingyenes gépkezelői oktatást kínálnak – a vásárlók mindössze 40%-a él a lehetőséggel, miközben soktíz-milliós gépekről van szó! Az Axiál a jövő szakemberéért programban a maga módszereivel kíván hozzájárulni a mezőgazdaság presztízsének növeléséhez: céljuk az, hogy ne csak a saját kezelőiket oktassák, hanem a szakmában is betöltsék ezt a szerepet. Hiányoznak azok a szakemberek, akik a gépeket üzemeltetnék, és az ahhoz szükséges mûszaki szemlélettel is bírnak. A jövő szakembere programot a legjobban a következő gondolat jellemzi: aki úgy gondolja, hogy tanulni drága, próbálja ki, mennyibe kerül tudatlannak lenni!
Szabó István igazgató az OTP Bank finanszírozási kilátásairól tartott előadást, kiemelve, hogy az agrárium stratégiai ágazat lesz az elkövetkező időszakban, s ez a magyar politikai és kormányzati intézkedésekben illetve törvényekben is megjelenik.
Jól látható, hogy a növekvő népesség, és a csökkenő termőterület mellett az élelmiszerágazat felértékelődik, ennek jelei már világszerte tapasztalhatók. Az élelmiszeripart nézve a hazai gazdasági környezet legfontosabb befolyásoló tényezője a szemléletváltás, amely egyúttal a generációváltás alapja.
A külkereskedelmi forgalom 2005–2011 közötti időszakában 3 olyan év is volt, amikor másodlagos feldolgozott termékben nettó importőrök voltunk. Vannak olyan folyamatok, amelyeket meg lehetne állítani, de ahhoz szemléletváltásra van szükség: ha mi magunk, mint fogyasztók egyenként 15%-kal több hazai élelmiszert vásárolnánk, akkor éves szinten közel 100 Mrd forinttal növekedne a GDP, és 21 ezer munkahely teremtődne az elkövetkezendő időszakban. A mezőgazdaság hitelállománya jelentősen csökkent, és ez nagyban befolyásolta az elmúlt év hazai teljesítményét is, miközben az uniós országok nagy része elrobogott mellettünk. Sokszor merül fel a kérdés, hogy miért nem hiteleznek a bankok, s ennek oka részben az, hogy a hitelezési bumm időszakában a bankok a jelenleginél lényegesen könnyebb feltételek mellett hiteleztek.
Az agrár hitelállomány ez időben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A takarékszövetkezetek hitelállománya 10% körüli, a 90%-ot a kereskedelmi bankok finanszírozása teszi ki. Az OTP kínálati palettáján az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, és az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram egyaránt kiemelt lehetőséget jelent: előre tekintve érdemes az utóbbival tenyészállatot is vásárolni még 2015 előtt, s arra forgóeszközhitelt tudnak biztosítani. Ugyanez vonatkozik a termőföldvásárlásra is, ahol 15–20 ha-ra lesz lehetőség. A földtörvénnyel kapcsolatosan a bank álláspontja szerint csak és kizárólag a fennálló bérleti időszakon belüli finanszírozást tudnak elképzelni.
Az OTP is figyelembe veszi a KAP alakulását, s annak megfelelően lehet óriási segítség részükről a birtokfejlesztési és termőföld-vásárlási hitel, illetve a bevezetésre kerülő élelmiszeripari forgóeszközhitel. Érdemes tudni, hogy miket vizsgálnak a bankok a hitelbírálat során: nagyon fontos a pozitív hitelmúlt, a stabil pénzügyi háttér, és a leglényegesebb, hogy (a korábbi banki gyakorlattól eltérően) nem eszközalapú fedezetből szeretné a bank a megtérülést, hanem a cashflow-ból.
Daoda Zoltán, az AGRO.bio szakmai igazgatója a talajállapot javítását szolgáló innovatív termékeiket mutatta be, a legújabb talajbaktériumokat. Cégük megfogalmazott feladata a termőfölddel való törődés, annak tisztítása, és termőképességének visszaadása. Ahogy az előadó fogalmazott: nem a mának kell dönteni – a mai döntések a holnapra is hatással vannak. A Földről évről évre eltûnik 75 Mrd tonna termőföld az autópályák és a városok építése következtében, s emellett a nem okszerû kemizálás következményeként, amely nem engedi a talaj megújítását. Aki a szármaradványát eladja, segít hozzájárulni ehhez a folyamathoz.
A BactoFil termékcsaládra alapított AGRO.bio kezében egy olyan világszabadalom van, amelyre 42 országban jelentettek be szabadalmi oltalmat. Termékükkel komplex biológiai hatások érhetők el, jelentősen javítják a tápanyagok, és a drágán megvásárolt mûtrágya jobb hasznosulását. A talajépítő és talajképző baktériumok a futóhomokból is tudnak 2-3 év alatt vizet megtartó homokot „készíteni”. A termékek kijuttatásának hatékonyságánál a legfontosabb, hogy minél előbb kikerüljön a talajba, és a vetést megelőzően minél inkább kifejthesse a talaj minőségjavítás képességét, így várva a vetőmagot. Algakészítményeik mellett idén már a szőlő- és gyümölcstermesztésben is van komplett Bactofil technológiájuk, az Amalio termékcsaládjuk három tagjával pedig a talajfejlesztés, az egyszerû talajoltás és a talajvédelem valósítható meg.
Bíró János, a Syngenta marketingigazgatója szólt arról, hogy a mai fiatal gazdák alkotják majd 10 év múlva a gazdálkodóréteg gerincét. A magyar agrárgazdálkodások szerkezetváltozása, átrétegződése nem újkeletû, s az elkövetkező évtized érdekes, és kihívásokkal teli lesz. Globális pénzügyi instabilitással lehet kalkulálni, ez hatással van a mezőgazdaságra is, amely azonban egyértelmû nyertese lehet a globális folyamatoknak. A termelés és az értékesítés biztonsága felértékelődik, nagy kihívást jelent majd, hogyan lehet megtermelni biztonsággal a szerződés szerinti mennyiséget.
Soha ennyi kihívás nem volt még, a fiataloknak a saját gazdálkodásukat kell elindítani, mûködtetni, s ahhoz támogatásra van szükség: ahogy azt az Agrya is teszi, és ahogy azt a Syngenta is felismerte. A szerepvállalás három oldalról képzelhető el: fejlesztik és elmélyítik a fiatal gazdálkodók aktuális szakismeretét és tudását, ösztönzik őket, hogy a leginnovatívabb növényvédelmi technológiákat, biológiai fajtákat, hibrideket válasszák, és vannak olyan ajánlataik, amelyekkel kifejezetten „felszerelik” a fiatal gazdálkodókat (menedzsment, szoftver-rendszer, know-how).
Dedikált programokkal – mint a Fiatal szakemberek klubja – interaktív, konzultatív lehetőséget biztosítanak nemcsak a Syngenta érdekköréhez tartozó témákban, és vannak a fiatal gazdáknak szóló üzleti ajánlataik is. A Syngenta az a hely, ahol az innovatív technológia, a gyakorlati eszközök és a fiatal agrárvállalkozók, a magyar mezőgazdaság jövője megtestesül, illetve hasznosul.
Sebestyén Róbert NFA elnök a Nemzeti Földalap tevékenységéhez kapcsolódó információkkal szolgált. A meghatározó célok között szerepel a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyonnal való felelős gazdálkodás, a nyilvános haszonbérleti pályáztatásba bevonható termőföldek mennyiségének növelése, a termőföldvagyon nemzeti érdekkörben tartása, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet földpiaci szerepvállalásának kiterjesztése, valamint a felkészülés a jogszabályváltozásokra és földmoratórium megszûnésére. A megváltozott követelményekhez kell igazodnia a szervezetnek, és annak mûködésének is.
A haszonbérleti pályázatok folyamatos feladatot jelentenek majd az NFÁ-nak, a vagyonátvétellel és földvásárlással bővülő Nemzeti Földalapból több lesz a haszonbérbe adható terület. A program célja a tartós földhasználat biztosítása. Ennek eszköze a haszonbérletek lejárat előtti nyilvános pályáztatása változatlan preferenciákkal (kis- és közepes gazdaságok, illetve természetes személyek: családi gazda, egyéni mg. vállalkozó, őstermelő, fiatal gazda). Az állattenyésztési kötelezettség kiterjed a haszonbérlet teljes időtartamára.
A haszonbérleti pályázatokkal kapcsolatban az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy előfordultak érvénytelen pályázatok, amelyeknél a következő típushibák jelentek meg: késedelmes beadás, egységes formai és tartalmi követelmények figyelmen kívül hagyása (aláírások, hitelesítések, igazolások), érvénytelen őstermelői igazolvány, azonosíthatatlan ajánlati biztosíték, több pályázattal összevont gazdálkodási terv, köztartozás-mentesség nem megfelelő igazolása (nem elegendő csak az adónemekre vonatkozó igazolás, a vámtartozásra vonatkozó is kell!), egynél több pályázó jogcím megadása (el kell dönteni, milyen címen indul valaki a pályázaton!) – és sok helyen hiányzott a fiatal gazda megjelölés is. Alaposabban el kell olvasni tehát a pályázati anyagot!
-Keresztes-
