2030-ra a kukoricatermés 76%-os növekedésére számítanak világszinten.
A mezőgazdaságban dolgozó emberek társadalmi felelőssége, hogy a jövő generáció igényeit ki tudja szolgálni. A termelésbe bevonható terület mennyisége drasztikusan már nem növelhető, így mindent meg kell tennünk, hogy az egységnyi területen a lehető legnagyobb termést tudjuk elérni.
Magyarország kukoricatermesztési területe a KSH adatai szerint 1990-től napjainkig átlagosan százezer hektárral növekedett, és átlagosan több mint 1,5 t/ha-ral tudtuk növelni a kukorica termésátlagot. Ez azt jelenti, hogy a hibridnemesítéssel elérhető évi 100 kg/ha terméstöbbletből a magyar termelők a technológiai fejlődéssel együtt évi 75 kg/ha-t tudnak realizálni.
A magyar kukoricatermelés reagál a világpiaci igényre. A kukoricakereslet bővülése az alternatív feldolgozási lehetőségeknek köszönhetően bővült az elmúlt időszakban, de az elkövetkezendő évtizedekben az afrikai keresletnövekedése is a termelés bővülését irányozza elő.
A termésnövelés korlátai:
Magyarországon a száraz évek komoly terméscsökkenést okoznak a kukoricatermesztésben.
Az időjárás, és a tágan értelmezett környezet olyan határok közé szorítja a kukoricatermesztést, melyen nem tudunk változtatni.
A szűken vett termesztési környezet, mely táblaszinten változik, olyan limitáló tényező, melyet hosszútávon, megfelelő talajműveléssel és termesztési technológiával tudunk befolyásolni és javítani.
A termesztési technológiát éves szinten tudjuk változtatni. Termésünket komoly mértékben változtatja, a gépesítettség szintje, hogy milyen vegyszert, mennyi műtrágyát használunk. Ezek a tényezők komoly költséget képviselnek, ám a befektetett érték megfelelő megtérülése érdekében jól kell alkalmaznunk ezeket a technológiákat.
A termelői gondosság, technológiai fegyelem olyan limitáló tényező, mely pénzben nehezen mérhető.
Az alkalmazott technológia megfelelő időzítése, a gépek gondos beállítása, és a precizitás olyan elemek, melyeket nem lehet pénzben kifejezni. Hatásuk sok esetben azonban nagyobb a realizálható termésünkre, mint a fenti elemeké.
A korlátozó tényezők megfelelő, és őszinte felmérése után minden termelőnek meg kell határozni a termesztési célt, amit realizálni szeretne, és ahhoz kidolgozni a megfelelő termesztési technológiát.
A +1 t/ha program elemei
Minden termelő termesztési céljának megfelelő hibrid, hibridspecifikus ajánlattétel a programban résztvevő termelőknek. Figyelembe vettük az általa alkalmazott technológiát, és a költségszintet. Minden termelő egyénre szabott ajánlatot kapott.
A hibridet minden esetben a DEKALB prémium termékei közül választottuk, a talaj adottságainak, és a termelési célnak megfelelően.
Az ajánlott DEKALB hibrid ismeretei alapján, és a termesztési célnak megfelelően hibridspecifikus ajánlatot tettünk a betakarításkori tőszámra, a hibridnek- és a tavaszi időjárásnak megfelelően az ideális vetési időre.
A tápanyag-utánpótlásban módosítást ajánlottunk, amennyiben a termelési cél, a talaj szükségletei azt megkövetelték.
A vetés minősége kulcskérdés volt a programban. A vetési sebességet minden esetben igyekeztünk az ideális 8 km/h-ra csökkenteni. Minden kísérletben részt vevő termelő, az általa használt vetőmag minőségi paramétereinek megfelelő vetésmélységre, és a kivetendő tőszámra kapott útmutatást.
A +1 t/ha program eredményei
A kísérletek közel 90%-ban sikerült magasabb termést elérni a +1 tonna/ha parcellákon, ami átlagosan 910 kg terméselőnyt jelentett, a nem DEKALB hibridet tartalmazó saját (üzemi) technológiához képest. Elmondhatjuk, hogy a kísérletek 46%-ában sikerült elérni a minimum 1 t/ha terméselőnyt.
A kísérletek eredményeit megvizsgáltuk mind földrajzi, mind termésszintek megoszlásában, és a DEKALB által ajánlott termesztési technológia minden viszonyításban legalább 72%-ban magasabb termést biztosított a résztvevők számára, mint a nem DEKALB hibrid a termelő technológiájával.
Miért érdemes a DEKALB-ot és a + 1 tonna/ha technológiát választani?
Magyarországon ha csak a legnagyobb területen termesztett hibrid helyett az alábbi diagramon szereplő valamely DEKALB hibridet választanák a termelők, és hozzá alkalmaznák a +1 tonna technológiát, azzal közel 2 milliárd forinttal növelhetnénk a mezőgazdaságban elérhető eredményt.
Az esetek 80%-ban az üzemi technológiához képest magasabb árbevételt tudtunk elérni a +1 t/ha ajánlással. Még egy relatív alacsony terményár mellett is átlagosan 17 400 Ft/ha többletjövedelmet biztosítottak a Dekalb hibridek, melyet az emelkedő terményárak már csak pozitívan befolyásolnak.
Azt gondoljuk, hogy a 2013-as évi eredmények magukért beszélnek, mindamellett a korai tapasztalatokból látjuk, hogy még számos lehetőség áll előttünk a termésátlagok és a kukoricatermesztés jövedelmezőségének emeléséhez.
Amennyiben kíváncsi a DEKALB +1t/ha ajánlására, és szeretne részt venni a programban, keresse DEKALB kereskedelmi képviselőjét, illetve jelentkezzen a www.pluszegytonna.hu honlapon!
Kívánunk hasznos tervezési időszakot!
A DEKALB fejlesztői csapata
