A kezdeti fejlődéshez a nitrogén- és a foszforellátottság a legfontosabb. A foszfor a növény fejlődésének kezdetén a gyökérnövekedést később a virágzást és a termésképzést segíti, részt vesz az energiatermelő folyamatokban is. Nem egyszerű a növény táplálása főleg szélsőséges időjárás esetén, mikor jelentősen gátolttá válik a tápanyagfelvétel. A foszfor felvételét befolyásolja a talajban lévő felvehető foszfor mennyisége és a talaj pH-ja (lásd az ábrán).

Nagyon sok esetben, még a jó foszfor ellátottságú talajokban is (7,0 pH fölött) csak kötött formában (kalciumfoszfát) van jelen a foszfor. Savas talajokban (4,0 pH) a foszfor ellátottság igen alacsony, 5,5 pH alatt vasfoszfát vagy alumíniumfoszfát kötött formájában van jelen. Meszes talajokon 7,0 pH fölött fontos a foszfor vízoldható formában történő pótlása. Az utóbbi években jellemzően takarékossági okokból jelentősen csökkent a foszfor pótlása, trágyázásra főként csak nitrogént használnak. Az egyoldalú nitrogén kijuttatással többet ártunk, mint használunk, mert Leather szerint kétszer annyi lesz a búza fajlagos vízfelhasználása, mint a komplex (NPK) műtrágyák alkalmazása esetén. Az évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szilárd állapotban kijuttatott műtrágyáknak csak körülbelül 15 százaléka hasznosul a szórás évében. Az időjárási szélsőségek megnehezítik a foszforfelvételt, mert a túlzott hideg vagy meleg is gátolja annak forgalmát a talaj és a gyökér között. A foszforfelvétel szempontjából megfelelő talajnedvesség esetén 21°C-os talajhőmérséklet az optimális. A 13°C-ú talajból a növény a felvehető érték közel 1/3-át tudja csak felvenni, mint a 21°C-ú talajból. Ugyanazon talajhőmérsékleten a 6-os pH-jú talajból kétszer, az 5-ös pH-júból pedig négyszer kevesebb foszfort képes felvenni a növény, mint a 6,5-es pH-júból. A növénynek segítséget kell nyújtani, hogy a hátráltató körülmények ellenére hozzájusson a fejlődéséhez szükséges tápelemekhez. Ebben az évben az Anthera Kft. új folyékony talajtrágyákat fejlesztett ki, melyet „N” Terra FOCuS néven forgalmaz. Ez a készítmény egy tiszta üledékmentes oldat, 18 kg P2O5/t foszfor oldott formában található benne, ezenkívül ként és magnéziumot, vagy rezet is tartalmaz attól függően, hogy a gabonák melyik fejlődési szakaszában kívánjuk alkalmazni.

 Anthera Kft. által forgalmazott új
„N” oldatok, 2013/2014 (www.anthera.hu)

Ősztől még kiegészült a paletta vízben oldódó káliummal is, amely jelentősen javítja a talaj és a növény vízháztartását. Az oldat egy részét a növény levélen keresztül is képes felvenni, így rövid idő eltelte után szemmel is érzékelhető látványos hatása van. Kijuttatásához célszerű speciális folyékony műtrágyázáshoz kifejlesztett, nagy cseppet képző szórófejek használata. Ebben az évben őszi búzában az áprilisi aszálykor, a bokrosodás végén 150–200 l/ha (180–240 kg/ha) rezes, majd egy hét múlva, a szárbaszökkenés kezdetén ugyanennyi magnéziumos oldat trágyát juttattam ki.

A kalászhányás kezdetén ajánlott a magnéziumos oldat ismételt használata is. Részben ennek is köszönhettem 2013-ban a jó termést és az extra minőséget. A készítményt kipróbáltam egyéb intenzív kultúrákban is: vetés előtti kijuttatással cukorrépában, napraforgóban, kukoricában és növényre permetezve pedig mákban is. Az oldatban található még 16 százalék nitrogén karbamid-ammóniumnitrát formában. A fent említett dózisban kijuttatva a fejlettebb növényeket sem perzselte meg és jelentősen felgyorsította az asszimilációt. A kálium és a magnézium jelentősen fokozza még a növény szárszilárdságát és erősíti a sejtfalakat is. A kéntartalom hatására az őszi búza, napraforgó, mák és repce esetében lényegesen javul a termés beltartalma. Termesztett növényeink többsége nitrogénhiányra reagál a legintenzívebben. A búza őszi tápanyagfelvételét az őszi tenyészidőszak hossza határozza meg. Fontos a bokrosodáshoz és a kalászka differenciálódásához a megfelelő mennyiségű nitrogén felvétele.

Nehezen kiszámítható előre a szükséges mennyiség, mert az akár 50–60 kg is lehet az előveteménytől függően. Az őszi túl sok csapadék fagymentes időben a gabona gyökérzónája alá moshatja a szilárd nitrogént. A növényre permetezett oldat műtrágya jobban hasznosul és a növény gyökérzónájában marad. Az intenzív nitrogénfelvétel a tavasz indulásával a bokrosodástól a szárbaszökkenésig majd a kalászoláskor jelentkezik és az érés időszakában folyamatosan csökken. Jó terméshez 160–180 kg/ha nitrogén szükséges nálunk, amelyet több alkalommal juttatunk ki. A jó tápanyagellátás növeli a vegetáció hosszát. Nitrogén-foszfor arány 2,3:1 optimális az őszi búzában. Az őszi búza a foszfor 1/3-át ősszel, 1/3-át tavasszal és 1/3-át pedig kora nyáron, termésképzéskor igényli. A kálium 1/4-ét ősszel, kora tavaszra pedig 3/4-ét veszi fel. A kálium talajban található mennyiségét a rétegek agyagtartalma befolyásolja. Lazább, kevésbé kötött talajba jelentősebb pótlás szükséges. Az elmúlt két évben a káliummal jól feltöltött talajok sem szolgáltattak elegendő káliumot a növény számára a vízhiány miatt. Prevencióval kijuttatott folyékony talajtrágyával megelőzhetjük a növény hiányos tápanyagellátását.

Pájtli József, gazdálkodó

A cikk szerzője: Pájtli József