Alapvető társadalmi érdek tehát, hogy minden termőföldön megvalósuló tevékenység úgy valósuljon meg, hogy az a talaj termékenységét kedvezőtlenül ne változtassa. A talajpusztulás ütemének világméretû felgyorsulása vezetett ahhoz, hogy az agrártudományokon belül külön szakterület kezdett foglalkozni a talajvédelem kérdéseivel. A probléma jelentőségét felismerve hazánkban 2007-től törvény szabályozza a termőföld védelmét.

 

(2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről)

Talajvédelem

A talajvédelem összetett fogalom, amely magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelynek célja a termőföld fizikai, kémiai és biológiai károsodása elleni védelme. A talajvédelem elsődleges feladata a talaj termőképességének megőrzése, hiszen a talaj termékenységének elvesztése egy adott területen a mezőgazdasági termelés megszûnését vonja maga után.

A következő felsorolás a talaj termékenységét veszélyeztető legfontosabb tényezőket ismerteti:



- erózió, defláció,

- káros talajtömörödés,

- talajsavanyodás,

- másodlagos szikesedés,

- belvíz,

- toxikus vegyületek: mezőgazdasági eredetû (pl. peszticidek, mûtrágyák); ipari eredetû (pl. nehézfémekkel szennyezett ipari hulladék, ipari szennyvizek); kommunális eredetû (pl. kommunális hulladék, szennyvíziszap).

A talajvédelem során a termőföldet a felsorolt tényezők káros hatása ellen meg kell védeni. Itt is érvényes a környezetvédelem általános érvényû alapelve, miszerint a leghatékonyabb védekezés a megelőzés.



A talajvédelem az állam és a földhasználó közös feladata, kötelezettsége. Az állam a talajvédelmi feladatait elsősorban a hatósági intézményrendszer fenntartása és mûködtetése révén látja el, míg a földhasználó a mezőgazdasági tevékenysége során köteles a talajvédelmi szempontokat érvényesíteni.

A földhasználó talajvédelmi kötelezettségei a mezőgazdasági termelés során

Lehet, hogy a mezőgazdasági termelők többsége nem is tud arról, hogy a földhasználat nem csak mûvelési kötelezettséget von maga után, de talajvédelmi kötelezettségekkel is jár. A termőföld védelméről szóló törvény a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó kötelező érvényû előírásokat tartalmaz, melyek a következők:



A földhasználó a mezőgazdasági tevékenysége során köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazoló talajvédő gazdálkodást folytatni – különösen, az:



- erózióra hajlamos területeken,

- savanyodásra hajlamos talajokon,

- szikes vagy szikesedére hajlamos talajokon.

A földhasználat során tilos a talaj humuszos rétegének engedély nélküli eltávolítása. A talajmûvelés során törekedni kell a talajtömörödés megelőzésére vagy megszüntetésére. A mezőgazdasági termelő köteles a termőföldet a talaj minőségét rontó minden idegen anyagtól megóvni. A földhasználat során környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni.



A 2007. évi CXXIX. törvény meghatározza azoknak a tevékenységeknek a körét, amely csak talajvédelmi hatósági engedély birtokában végezhetők. Ezek a következők.

A talajvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységek



- Talajjavítás,

- mezőgazdasági célú tereprendezés,

- hígtrágya termőföldön történő felhasználása,

- szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása,

- nem mezőgazdasági eredetû nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása,

- mezőgazdasági eredetû nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása.

A talajvédelmi engedély megszerzése a közigazgatási eljárás szabályai szerint lefolytatott hatósági engedélyezési eljárás során történik. Az engedélyezési eljárást első fokon a területileg illetékes talajvédelmi hatóság, a megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága folytatja le.



Engedély nélkül végzett tevékenység (pl. hígtrágya-kijuttatás) esetén a talajvédelmi hatóság a földhasználó ellen hatósági eljárást indít. A megállapított jogszabálysértés esetén a földhasználó talajvédelmi bírsággal sújtható.



Más esetekben a talajvédelmi hatóság, mint szakhatóság mûködik közre a hatósági engedélyezési eljárásban. Ennek során a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalást fogalmaz meg az eljárás során. A 2007. évi CXXIX. törvény előírása alapján a következő tevékenységek tartoznak ebbe a csoportba.





A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásához kötött tevékenységek

 

- Ültetvénytelepítés,

- humuszos termőréteg mentése termőföldön történő 400 m2-t meghaladó területigényû beruházás esetén,

- mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultiváció,

- öntözés,

- mezőgazdasági területek vízrendezése,

- erózió elleni mûszaki talajvédelem megvalósítása.

Talajvédelmi terv

A talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységekben közös, hogy a talajvédelmi hatóság állásfoglalásának megadásához talajvédelmi terv benyújtása szükséges.

Talajvédelmi terv készítése szükséges a talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek engedélyezése esetén a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához.

A talajvédelmi tervek készítésének előírásait önálló jogszabály, a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet tartalmazza. Ebben a rendeletben a különböző eljárásokhoz tartozó talajvédelmi tervek részletes tartalmi követelményei megtalálhatóak, melyek ismertetése meghaladná ennek a cikknek a kereteit. Minden talajvédelmi tervre vonatkozó általános előírásokat a következő felsorolásban foglaltam össze.

Talajvédelmi tervek általános tartalmi követelményei



- A talajvédelmi terv céljának ismertetése.

- Tervezett tevékenység részletes bemutatása.

- Az érintett területre vonatkozó általános adatok.

- Általános természetföldrajzi, talajtani leírás.

- A vizsgálatba vont terület részletes, talajvizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése.

- A tervezett tevékenység megvalósításának talajvédelmi követelményei (pl. talajalkalmasság, talajterhelhetőség, dózisszámítások stb.).

Kötelezően alkalmazandó általános szabályokként kell tekinteni a következőket:



- Hatósági engedélyezéshez csak akkreditált vizsgáló laboratóriumban elvégzett vizsgálatok használhatók fel (pl. talaj, talajvíz, hígtrágya, öntözővíz, szennyvíziszap).

- Hatósági engedélyezéshez szükséges talajvédelmi tervet csak a szakértői névjegyzékben szereplő talajvédelmi szakértő készíthet.

- A hatósági engedély határozott időre szól.

- Az engedély lejártát követően utóellenőrző vizsgálatok elvégzése szükséges.

- Az engedélyezett tevékenység talajvédelmi hatóság által történő ellenőrzése (pl. nyilvántartási, bejelentési kötelezettség).

Összefoglalva

A talajvédelmi hatósági engedélyezési eljárás feladata, hogy a megelőzés elvének értelmében még a termőföldön tervezett tevékenység megkezdése előtt vizsgálja annak talajra gyakorolt hatását.

A talajvédelmi hatósági eljárás alapjául szolgáló talajvédelmi tervek készítésének célja, hogy a kedvezőtlen fizikai, kémiai és biológiai hatások megelőzésével a talaj termőképességét megőrizze. Ezáltal a talajvédelmi tervek hozzájárulnak a biztonságos élelmiszer-előállítás folyamatához.

Dr. Kulcsár László

talajvédelmi szakértő

A cikk szerzője: Dr. Kulcsár László