Az agrárkamara által közzétett tájékoztató szerint az év elejétől hatályos jogszabály továbbra is a talajvédelmi hatóság engedélyéhez – egyben hatósági díjtétel megfizetéséhez – köti a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági, a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék (például cefre) és a mezőgazdasági termelés során keletkező, nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználását.
Az utóbbi alól kivételt jelentenek a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványok. Az engedély legfeljebb öt évre adható, de ha az ellenőrzésen megfelelt az engedély birtokosa, tovább folytathatja a tevékenységet. Az engedélykérelemhez csatolni kell a talajvédelmi tervet, kivéve a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetében, mikor is elégséges a talaj tápanyagtartalmi, illetve a kijuttatandó anyag beltartalmi vizsgálata.
A jogszabály módosításával engedélyeztetés helyett bejelentéskötelessé vált
- a hígtrágya termőföldön történő felhasználása,
- a talajjavítás (amihez ugyanakkor a földhasználó hozzájárulása szükséges),
- a mezőgazdasági célú tereprendezés és a talajvédelmi műszaki beavatkozások,
- valamint létesítmények felállítása (ha nem tartoznak más hatóság engedélyezési körébe).
Ezekben az esetekben hatósági díjat sem kell fizetni. A bejelentéshez is csatolni szükséges a talajvédelmi tervet, és adott esetben a kiviteli tervet is. A szennyvíz, szennyvíziszap, a nem mezőgazdasági eredetű hulladék termőföldön történő hasznosításához, a tereprendezéshez, valamint a műszaki beavatkozásokhoz a tulajdonos hozzájárulása is szükséges.
Osztatlan közös termőföldterület esetében tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.
