Teendővel járó változás, hogy a földhasználati nyilvántartásba 2012. december 31-ig bejegyzett magánszemély földhasználónak a személyi azonosítóját és az állampolgárságát, gazdálkodó szervezet földhasználónak pedig a statisztikai azonosítóját be kell jelentenie az földhivatal felé. Ezen kötelezettségnek 2013. március 30. napjáig kell eleget tenni a „földhasználati azonosító adatközlési adatlap” használatával, mely letölthető a www.foldhivatal.hu oldalról. Az adatlaphoz mellékelni kell magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a statisztikai azonosítót tartalmazó okirat másolatát is. Az adatlapot a használt földterület fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani. Ha a földhasználó több járási földhivatal illetékességi területéhez tartozó termőföldet használ, a bejelentését csak egy földhivatal felé kell megtennie úgy, hogy az adatlapon fel kell tüntetnie azoknak a településeknek a nevét, amelyeken a nyilvántartásba vett földhasználatával érintett földrészletek vannak. Az eljárás díjmentes, amennyiben azzal együtt változás bejelentésére nem kerül sor. A földhivatal földhasználati bírsággal sújtja azt a bejegyzett földhasználót, aki adatszolgáltatási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget. Erre azért van szükség, mert 2013. július 1-je után a földhasználati nyilvántartásból ún. földhasználati összesítő lesz igényelhető, amely elkészítésének alapja a bejelentett személyi azonosító lesz.

Lényeges változás, hogy 2013. január 1. napjától a földhasználóknak a mûvelt terület nagyságától függetlenül minden termőföld, valamint mező- és erdőgazdasági belterületi föld – kivéve az erdő mûvelési ágú területek – használatát be kell jelenteniük a földhivatal felé. Tehát a bejelentési kötelezettség már nem csak az 1 hektár területnagyságot meghaladó földhasználatra vonatkozik.

A jövőben amennyiben a földrészlet egyes adataiban (helyrajzi szám, aranykorona érték, mûvelési ág, alrészlet jelei, mûvelési ágai) változás áll be és az ingatlan-nyilvántartásban már átvezetett változások nem kerülnek bejelentésre a földhivatal felé, abban az esetben a földhivatal a földhasználati nyilvántartásban hivatalból jár el.

Adminisztratív könnyebbség, hogy a cégeknek a jövőben a cégkivonat benyújtása nem kötelező, az aláírási címpéldányt, illetve az aláírásmintát pedig csak akkor kell becsatolni a földhivatalhoz, ha az a cégbíróság felé nem lett beadva.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a rendezett földhasználatnak kiemelt jelentősége van, hiszen a mezőgazdasági területek után járó támogatásokat csak a jogszerû földhasználók vehetik igénybe. A jogszerû földhasználó fogalmát definiálja a jogszabály, mely szerint jogszerû földhasználónak minősül a földhasználati nyilvántartásban a tárgyév június 9-ei állapotnak megfelelően földhasználóként bejegyzett kérelmező, vagy az a kérelmező, akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik. Gyakori támogatásmegvonási indok, akár SAPS, akár AKG és egyéb támogatások esetében ezen feltételnek való megfelelés hiánya. A támogatásokat folyósító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ugyanis ellenőrzi a földhasználati nyilvántartást, vagy a helyszíni ellenőrzések alkalmával a földhasználati lapok bemutatására kéri fel a kérelmezőket, és amennyiben azt állapítja meg, hogy a támogatást kérelmező nem egyezik meg a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználó személyével, vagy nincs bejelentve földhasználó, abban az esetben elutasítja a területek után járó támogatási igényeket. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jelenlegi gyakorlata szerint figyelemmel kell erre lenni családi gazdaság keretei között mûködő földhasználóknak is. Hiszen amennyiben nem a kérelmező családi gazdálkodó, hanem a gazdaság más tagja rendelkezik a bejegyzett földhasználattal, az sem elfogadható a hivatal döntései értelmében.

Továbbá a megváltozott szabályozás értelmében, a közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezeti jog kivételével, a termőföldre szerződéssel nem alapítható haszonélvezeti jog. Semmisséget eredményez ezzel ellentétes tartalmú szerződés.

A 2013. január 1. napján élő haszonbérleti szerződéseknek az ezen időpontot követő módosítása esetén a haszonbérleti szerződések megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a szerződésmódosítás célja a haszonbérlet időtartamának meghosszabbítása, illetve a haszonbérleti díj csökkentése (kivéve: ha ebben a felek korábban megállapodtak és a szerződés módosítására e korábbi megállapodásnak megfelelően kerül sor).

Az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek használatára új rendelkezések vonatkoznak. A tulajdonosoknak kell az osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használati viszonyait rögzíteni, olyan módon, hogy a tulajdonostársak egyhangú döntést hoznak az ingatlan tényleges használata kérdésében, vagyis meghatározzák, hogy a földrészleten belül kit, hol illet meg a tulajdoni hányadoknak megfelelő földterület. Ez képezi az alapját minden későbbi használatnak, illetve használatba adásnak. Az egyhangú döntés meghozatalának megkönnyítése céljából az új szabályozás konkrétan meghatározza azokat az eseteket, amikor a döntésben való részvétel hiánya nem akadályozhatja meg az egyhangú döntés meghozatalát. Az esetek az alábbiak szerint csoportosíthatóak:



- a tulajdonostársak saját döntésük értelmében nem akarnak vagy utolérhetetlenségük miatt nem tudnak részt venni a folyamatban,



- a tulajdontársak kiléte nem állapítható meg, nem ismert.

A használati megállapodást egységes okiratba kell foglalni, és annak érvényességi kelléke – a kivételeket leszámítva – a használati megosztási vázrajz készítése. Ha a megállapodás nem jött létre, akkor a használat kérdésében a helyben lakó és a földrészletet használni kívánó, ezen együttes feltétel hiányában a földrészletet használni kívánó tulajdonostárs dönt.

Ha a feltételeknek több tulajdonostárs felel meg, úgy ezen tulajdonostársak egyhangúlag döntenek. Ha a döntés meghozatalának megkísérlésétől számított 60 napon belül sem kerül meghatározásra a használati rend, és a földrészlet teljes területére a földhasználati nyilvántartásban sincs bejegyzett földhasználó (vagy földhasználók), az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja a tulajdonostársakat. Amennyiben kívülálló harmadik személy kívánja használatba venni a földrészlet egészét, vagy annak egy részét, a földhasználati szerződést okiratba kell foglalni. Ha a földhasználati szerződés a földrészletnek nem az egészére jön létre, úgy a szerződés a használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes.

Ezek az új előírások nem vonatkoznak az olyan közös tulajdonban álló földrészletekre, amelynek a teljes területét a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1. napi állapota szerint egy vagy több földhasználó használja, illetve a 2012. december 31. napjáig megkötött szerződésekre.

Dr. Bacskai Edina ügyvéd

A cikk szerzője: Dr. Bacskai Edina