A tanácskozás helyszíne a termésversenyt évek óta szponzoráló Fertilia Kft. enyingi központja volt, ahol a tanácskozást követően a házigazda mûtrágyázás-technológiai bemutatókertjét is megtekintették az érdeklődők. Az összegyûlt versenyzőket és a környékbeli gazdákat a Fertilia Kft. ügyvezetője, Simon Péter köszöntötte, aki tájékoztatott arról, hogy a vállalkozás egyik sikertermékének, a Gramix NPK mûtrágyacsalád előállításának alap gépsorát egy fejlesztés keretében újra cserélik. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a Fertilia sem szeretne lemaradni a korszerû termékek gyártásában. Fejlesztés alatt lévő új starter és mikroelem tartalmú termékeik nemcsak a piacon maradást, hanem az erősítést is szolgálják.

A tanácskozás fő célja az volt, hogy ismertesse a 2012. évi Kukorica Termésverseny lebonyolításával, különösen a betakarítás ellenőrzésével kapcsolatos változásokat és kihangsúlyozza a versenyszabályzat azon elemeit, amelyek meghatározóak a sikeres versenyzés szempontjából. Dr. Szieberth Dénes elnök az aszály következtében kialakult helyzetről tájékoztatta lapunkat.

A jelentkezések is visszatükrözik az aszály által okozott rendkívüli helyzetet. Ebben az évben az elmúlt évi 84 jelentkezéssel szemben (71 eredmény kihirdetése) nem számolunk többel 50–60-nál. Az okok egyértelmûek: a várhatóan szerény eredmények nem mindenkit lelkesítenek megmérettetésre. Mégis mi várható? Milyen termésszinteken dőlhet el az országos verseny? Mely régiókból érkezhetnek az országos helyezettek? Hogyan alakul a régiók sorrendje?

Az időjárás befolyásoló hatása

Az OMSZ augusztus 10-i talajnedvesség térképe (hasznos víz %, 0–50 cm) alapján is jól sejtethető az országos várható terméseredmények alakulása. Az adatok alapján a Dunántúli Középhegységtől nyugatra és észak-nyugatra eső területek ellátása a legkedvezőbb, s ettől egy nem túl széles sávban dél-délkeletre húzódik egy átmeneti sáv. Az ország többi részén a talaj – kukoricatermesztés szempontjából – legaktívabb felső 50 centimétere augusztus 10-én gyakorlatilag száraz volt (1. ábra).

1. ábra: a talaj hasznosítható nedvességtartalma %-ban, 2012. augusztus 10-én

Ez egy pillanatnyi állapot, azonban hozzátéve a 90 napos csapadékösszeg térképet, világossá válik, hogy nem átmeneti, rövid időtartamot jellemez (2. ábra).

2. ábra: az ország területén lehullott 90 napos csapadékösszeg, 2012. augusztus 10.

Látható, hogy a 90 nap alatt lehullott csapadékösszeg egy hónapra vetített átlaga a kritikus körzetekben nem éri el az 50 mm-t, jóllehet az ideális ebben az időszakban a 80–100 mm/hónap lenne. A térképből nem tûnik ki, hogy az időszakon belül milyen volt a csapadék eloszlása.

A 3. ábráról leolvashatjuk, hogy a legszárazabb területek 90 napos átlaghőmérséklete megfelel a legmelegebb nyári hónap hőmérsékletének, s egyben 2 fokkal meghaladja a sokéves országos átlagot.

3. ábra: a 90 napos átlaghőmérsékletek országos eloszlása, 2012. augusztus 10.

A térkép szintén nem tartalmazza a hőségperiódusok eloszlásának és nagyságának adatait. A napfénytöbblet szintén jelentős, és követi a szárazság és átlaghőmérséklet vonalait.

A fentiek alapján nem mondható meglepetésnek, hogy a legnagyobb a 2-es régióban tapasztalt visszaesés és a számszerû csökkenést ez okozza. A jelenlegi összesítés szerint az 1-es, 3-as és 5-ös régióból 21–21%, a hagyományosan erős 2. régióból 17, a 4-ből 14, míg a Vajdaságból a jelentkezések 6%-a érkezett.

Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy mekkora terméseredmények várhatók a versenyparcellákon. A válasz nem egyszerû, s az előrejelzés nehézségét fokozza, hogy a terméskilátások tovább romolhatnak. Várható, hogy az 1-es régióban az elmúlt évihez hasonló eredmények születnek. Ez akár 14 t/ha feletti csúcs-eredményeket is szülhet. Jó, 10 t/ha körüli vagy szerencsés választás esetén e feletti eredmények is elképzelhetők a Hajdúságból és a Nyírségből. Az ország többi táján az ilyen nagy termések szinte elképzelhetetlenek, esetleg folyó- és patakpartok, víztározók és öntözőcsatornák közelében, mélyebb, máskor esetleg vízállásos területeken fordulhatnak elő.

Negatív meglepetéssel szolgálhatnak, hogy a környezeti körülmények alakulásától függően, vagy egyes tájakon egyes fajták érzékenységi fázisának egybeesésekor nem mindenütt alakult ki teljesen a csőkocsány, s ez korai lekonyuláshoz és csőhulláshoz vezethet. Nagy veszély rejlik még a szártörésben is, hiszen az aszályos körülmények nemcsak a fuzáriumos szártörésnek kedveznek, de a hirtelen elöregedés miatt a cellulóz szövetek megerősödése és a ligninképződés (fásodás) sem következhetett be.

A fuzáriumos fertőzést elősegítette, hogy a száraz és meleg időjárás hatására országszerte igen nagy kukoricamoly és gyapottok bagolylepke fertőzés alakult ki − ez önmagában is közvetlen termésrontó tényező!

A további rovarkárok között meg kell említeni a kukoricabogár lárva és imágókártételt. Idén nem volt esélye a kukoricának a kellő gyökérregenerálódásra, emiatt a fertőzött állományok egy jelentős része már korábban súlyosan károsodott. Később a biberágás okozott termékenyülési hiányt, majd megkezdődött a fejlődő csúcsi szemek károsítása. Ez az imágók migrációja után összességében nem lett kisebb, de a nagyobb területi eloszlás miatt kevésbé volt feltûnő. Jelenleg egy újabb koncentráció figyelhető meg a később vetett, vagy éppenséggel a jobb kondíciók miatt az eddigi megpróbáltatásokat jobban elviselő, s ezért üdébb állományokban. Különösen azokban a táblákban súlyos a jelenség, vagy legalábbis ezekben a legszembetûnőbb, ahol szintén az aszály kísérő jelenségeként a csővég kisebb-nagyobb mértékben előtolult a csuhéból.

A várható termés alakulására jellemző a szemsorszám (többé-kevésbé fajtabélyeg), a csutkahossz a csutkán elhelyezkedő sorok szemszámával jellemezve, ehhez jön a várható ezerszemtömeg és a termőtövek száma. Saját számolásaim és a visszajelzések alapján is kevés az 500 feletti csövenkénti magszám, amely részben a szemsorszámok csökkenéséből, de különösen a csőhossz megrövidüléséből adódik. Nehezíti a becslést, hogy meglehetősen nagy a szórás a csövek méretét tekintve, s a szokásosnál nagyobb a fejletlen csövet hozó vagy meddő növények száma is. Nagyon csalóka lehet az ezerszemtömeg alakulása. Minthogy a korai károsodásból eredően a szemtelítődésért már egy elöregedett növény felel, a folyamatra ugyancsak előnytelen a szárazság és meleg, még mindig hosszú nappalos periódusban, aligha várható el a fajtára jellemző szemnagyság. További negatívum, hogy a fajsúly is gyenge lehet, nagy lesz az aszott, ocsúban vándorló szemek aránya.

Mindezek ellenére úgy látjuk, hogy a Kukorica Termésverseny nem veszít a jelentőségéből. A „versenykörülmények” között elért terméseredmények ismét rávilágítanak az agrárkörnyezeti adottságok realitására, az eredményre vezető agrotechnikai eljárások alkalmazásában rejlő lehetőségekre és a jó gazda gondosságának mindent megelőző fontosságára.