Bár több fokkal visszaesett vasárnapra a hőmérséklet, így is 30 fok fölött alakulnak a maximumok. A vízhiány nem csökkent, továbbra is aszálytól szenvednek növényeink, keleten a kukorica idén nagy területen egyáltalán nem hoz termést, sokfelé le is silózták a táblákat. A hét végén országszerte várható csapadék, nagy területen akár jelentős mennyiség is eshet.

A múlt héten száraz, napos, egyre melegebb időben volt részünk. Pénteken már néhány gomolyfelhő is megjelent az égen, de nagyon gyenge záporok csak a Bükk és a Mátra térségében alakultak ki. A hőség egészen szombatig fokozódott, de már szerdától nagy területen alakultak 35 fok fölött a maximum hőmérsékletek, szombaton pedig az Alföld nagy részén 40 fokig melegedett a levegő (1. ábra). Szombaton napközben, majd éjszaka is érkezett egy-egy hidegfront, záporokkal, zivatarokkal, ezekből azonban csak kevés helyen hullott 1-2 mm-t meghaladó csapadék, és csak kisebb foltokban esett 5-15 mm. Vasárnap napközben több fokkal visszaesett a hőmérséklet, a csúcsértékek azonban így is meghaladták a 30 fokot, elszórtan gyenge záporok is kialakultak. Kedden újabb, gyenge hidegfront érkezett, de ezúttal is inkább csak az északnyugati országrész egyes részeire hozott számottevő csapadékot. Az elmúlt 10 nap csapadékösszege az ország nagy részén néhány tized és két milliméter között alakult, csak nyugaton és északon voltak helyek, ahol 5-15 mm esett (2. ábra). Az 30 és 90 nap csapadékösszege országszerte jelentősen elmarad a sokéves átlagtól (3. és 4. ábra), ami az aszály fokozódását jelenti (5. ábra). A talajok felső egy méteres rétege az öntözés nélküli területeken az ország nagy részén csont száraz (6. ábra), a növények ebből a rétegből már nem tudnak nedvességet fölvenni, kivétel a délnyugati, nyugati országrész. A téli időszakban sem hullott elegendő csapadék, a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni, most ennek hatása is jelentkezik. Az aszályt pedig a nagy hőség tovább súlyosbította – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

 

2. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2022. július 27-ig (mm)

  3. ábra: Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 27-ig (mm)

4. ábra: Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 27-ig (mm)

 

A napraforgó és a kukorica is zömében elvirágzott. Ideális esetben júliusban különösen sok, 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége ezeknek a növényeknek. Az idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20%-a hullott. Az állapot így nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van némi nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Alig-alig látni zöld kukorica állományt csövekkel. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák furulyázó levelekkel (7. és 8. ábra), ezekből termés már akkor sem lesz, ha ezután megázna. Az Alföldön sokfelé, főleg Békés megyében a menthetetlen táblákat már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérokat mindenhol látni (9. ábra). Keleten a kaszálók, legelők is teljesen kiszáradtak, kiégtek, a nyájak, gulyák a száraz fűben, jobb esetben a vízpartokon keresgélnek. A kiszáradt fű mellett a lucerna még zöldell, hiszen igen mélyre nyúlnak gyökerei, így nagy mélységből is képes fölvenni a nedvességet.

 

7. ábra: Felsült, cső nélküli kukorica Miskolc térségében 2022. július 21-én (fotó: Kovács Attila)  

8. ábra: Felsült, cső nélküli kukorica Miskolc térségében 2022. július 21-én (fotó: Kovács Attila)

 

9. ábra: Napraforgó Miskolc térségében 2022. július 21-én (fotó: Kovács Attila)

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken július első felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben már túl van a maximumán, miközben a nyári növények NDVI értékének még igen magasnak kellene lennie, az őszi vetések, kalászosok helyén pedig már nincs zöld tömeg. A változást jelző térképen az ország nagy részén jelentős csökkenés figyelhető meg az egyre nagyobb területre kiterjedő aszálynak megfelelően, ez abból adódik, hogy a kapás növények zöld tömege is erősen csökkeni kezdett már, a kukoricát sokfelé pedig lesilózták. Az anomália térképen is tovább nőtt a piros foltok területi kiterjedése, a keleti országrész mellett már a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon is jelentős területen jóval kevesebb a zöld tömeg az ilyenkor szokásosnál, ami szintén az aszály hatását mutatja (10. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek dinamikusan növekednek, jelenleg többnyire 950 és 1050 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzően 35-65 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 40-100 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt. (11. ábra)

11. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. július 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Kukoricára vonatkozó agrogramot[i] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

 Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (12. ábra), előbbi a legkevésbé rossz, utóbbi a kifejezetten rossz körülményeket reprezentáló országrészt jellemzi. Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talajfelszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton közelíti meg a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények május közepe óta szenvednek a fokozódó aszálytól. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a növény számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák jelentős részét. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban és júliusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), és hőhullám, így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

12. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. július 27-ig (részletes magyarázat a szövegben)

A folytatásban régen látott dolog következik, egy légörvény felhő és csapadékzónája helyeződik térségünk fölé a hét végén. Ebből országszerte várható csapadék, eső, zápor, zivatar, zömében szombaton, északkeleten még vasárnap is. Hétfőtől ismét szárazra fordul az idő. A csapadék mennyisége területi átlagban 5-15 mm között valószínű, de kisebb körzetekben 20-30 mm is lehullhat. A jelenlegi számítások szerint ezúttal a keleti országrész sem marad ki a csapadékból. Bár jól jön minden eső, de ha ténylegesen csak ekkora mennyiség esik majd le, az csak a kiszáradt talaj fölső 5-10-20 cm-ét fogja átnedvesíteni. A hőmérséklet a pénteki 32-37 fok közötti csúcsértékekről vasárnapra 22-27 fokig esik vissza. A jövő héten aztán visszatérnek a 30 fok körüli maximum értékek. A légörvény hátoldalán, főleg vasárnap kell tartós és erős északnyugati szélre számítani, majd keddre megnyugszik fölöttünk a légkör.

(Forrás: OMSZ)

[i] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).