Tájékoztató az őszi kalászos vetőmagkínálatról



A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos Szekció Bizottsága 2012. július 26-án megvitatta az őszi kalászos vetőmaghelyzetet. A Bizottság a tagságtól és a NÉBiH illetékes igazgatóságától származó információk alapján az alábbi megállapításokat tette:



A legfrissebb adatok szerint az őszi búza vetőmag-szaporító területe 29 500 hektár, ebből mintegy 28 000 hektárnyi lehet hozzávetőlegesen alkalmas. A nyers termés és a potenciálisan fémzárolható vetőmag mennyisége így némiképpen növekedhet a tavaly tapasztaltakhoz képest, de a felújítási lehetőség vélhetően így sem éri el a 30%-ot. Az őszi árpa 17 000 tonna nyers termésből 11 ezer tonna fémzárolható, ami a 46 ezer hektáros vetési szándékot figyelembe véve 25%-os felújítási lehetőséget biztosít.



Búzából a jelenlegi adatok alapján elegendő lehet a rendelkezésre álló vetőmagmennyiség, azonban mivel a termésátlagok tág határok között mozognak, fajta és térségi hiányok felléphetnek. Őszi árpából és tritikáléból akár hiányhelyzet is kialakulhat. Komoly minőségi problémák nem jelentkeztek, egyedül az áthullás jelenthet némi problémát egyes térségekben.



A korlátozott kínálat miatt fontos a minél korábban történő megrendelés, ami orientálhatja a forgalmazókat és szaporítókat, hogy vetőmagként kerüljenek a készletek forgalomba. A korai megrendelés ezenkívül lehetővé teszi a feldolgozók optimális munkáját, a logisztikai akadályok leküzdését, ezáltal a végfelhasználók megfelelő időben való kiszolgálását.

Mint minden évben, az idén különösen nagy veszélyt jelenthet a nem ellenőrzött, rossz minőségû mag visszavetése. Az állami minősítésben nem részesített vetőbúza, vetőárpa csírázóképessége és biológiai értéke gyenge, ezért visszavetése jelentős termesztési kockázatot rejt magában.

Fentiek figyelembe vételével a Szövetség felhívja a termelők figyelmét a vetőmag-felújítás jelentőségére, és az ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használatára.

* A termésátlagok területenként olyan mértékben szórtak, hogy a NÉBIH nem adott ki országos termésbecslést. A rendelkezésünkre bocsátott területi központokból származó becsült adatokat összesítettük, így a tényleges termés a becsülthez képest akár jelentősebb eltérést is mutathat.



** A vetési szándék jelenleg nem ismert, az adatok a 2011. évi vetett területek alapján becsültek.

Az afrikai hőség „elintézte” az árakat



Az országunkat elérő háromhetes trópusi hőség „segítette” az aratás menetét. A nyári gabonatermés gyenge-közepesre sikerült a nagyon aszályos őszi-tavaszi szezon miatt. A dél-nyugati országrészben 5 t/ha fölötti, és az észak-keleti régióban viszont csak 2–3 t/ha búzatermést tudtak betakarítani a termelők. A termés minősége viszont 90%-ban prémium minőségû lett. Több tagunk 17–18%-os fehérjével és 35–38%-os sikérrel aratta le a termését. Az aratás elején lévő 55 000 Ft-os telephelyi árak pár hét alatt 70 000 Ft/t-ra emelkedtek. A nyugat-európai piacokon 260 euró/t árszintre emelkedett a búza ára. A francia termelő társaink 30%-os terméskieséssel szembesültek.

Az aggodalmaink jelentős részét az őszi betakarítású növények (kukorica, napraforgó) vetésállományának napról napra látható romlása adta. Nagyon korán, virágzás előtt jött a növényekre a stressz, ami a szemkötés százalékát csökkenteni fogja. A keleti országrészben több tagunk 30–100 ha-os táblája teljesen megsemmisült, és így ez eredményezte a 0 Ft-os bevételt, mert ki kell tárcsázni a növényi kultúrát. Az amerikai kukorica övezetben sem esett az eső, 45 000 Ft-os új kukorica árakról 60 000 Ft/t fölé emelkedtek 3–4 hét alatt a telephelyi árak. Korai és szakmaiatlan lenne még a várható termést becsülni, de az már biztos, hogy 150 milliárd forintot meghaladó kiesés érte a növénytermesztési ágazatot.

Sajnos már számítható, hogy az áremelkedés mértéke nem kompenzálja a kieső termést a termelők jelentős részénél. A kormányzattal közösen kell a kárenyhítés lépéseit kidolgozni. A hőhullám nemcsak a növénytermesztést sújtotta, hanem az állattenyésztési ágazatokon belül az abrakfogyasztó (baromfi, sertés) ágazatokat is. Az aszály következtében a szálastakarmányok fele termett meg az előző évihez képest. Hatékony lépések kellenek ahhoz, hogy az állatlétszám ne csökkenjen tovább.

Pár napunk van még termelőknek és döntenünk kell a repcevetéssel kapcsolatban. Felvetődik többünkben a kérdés, hogy milyen stratégiával induljunk neki a következő szezonnak ebben a nehéz helyzetben.

Az aratás végéhez közeledünk (95%) és 3,8 millió tonna búza már a raktárakban van. A hivatalos adatoknak megfelelően a 3,7 t/hektáros átlaghozam mellett az idei búzatermés eléri a 4 millió tonnát, ami csupán 130 ezer tonnával marad el a tavalyitól. A minőség tekintetében azonban elmondható, hogy alig termett takarmány minőségû búza, ami tovább nehezíti az állattartók helyzetét.

Árpából a vártnál jobb lett a termés, őszi árpából 675 ezer tonna és tavaszi árpából várhatóan több mint 300 ezer tonna fog a magtárakba kerülni, ami azonos mennyiségû vagy kicsit több, mint az előző évben. Annak ellenére, hogy átlagos kalászos terméssel állunk szembe, az induló árak mégis soha nem látott csúcsokat döngetnek. Mindennek az oka a világpiaci ártendenciákban keresendő.

Az állattenyésztés és feldolgozóipar igen kiszolgáltatott helyzetbe került, a pár hét leforgása alatt realizált 30%-os gabona árnövekedést nem vagy csak részben tudta érvényesíteni termékeiben. A liszt, az áremelkedés első hullámán túl van, de az alakuló búzaárak mellett ezt további drágulás fogja követni. Így elkerülhetetlen lesz a kenyér drágulása is.

Nem kevés gondot okoz az ipar számára az áru visszatartása a termelők részéről, melyre kellő biztatást kapnak a kormányzat részéről is. A kialakult keresleti piac, a malmok, takarmánygyártók, állattartók, gabonakereskedők és ipari felhasználók versengése a termelők kegyeiért mind árfelhajtó hatással van a piacra.

A legkilátástalanabb helyzetbe az állattartók kerültek, akik kénytelenek számukra elfogadhatatlanul magas árakon takarmányt vásárolni és mindemellett szembesülniük kellett a tömegtakarmány hiányával is, amit valahonnan pótolni kell. A magas gabonaárak mellett tovább nehezíti a helyzetet a tengerentúli aszály is, melynek eredményeként az import takarmányfehérjék árai soha nem látott mértékre emelkedtek. E kettős hatás miatt az ágazat életben maradásához elengedhetetlenül fontos lesz a drasztikusan megnövekedett költségek mihamarabbi érvényesítése termékeikben.

Az ígéretes kukoricatermést is megviselte a hetekig tartó hőség és szárazság, így a várt rekordtermés biztosan elmarad. Nehéz reálisan megítélni, hogy mekkora terméskieséssel lehet számolni országos szinten, mivel nagyon nagy a szórás akár egyazon helységen belül is. A MARS július 23-i mûholdas hozambecslése szerint Magyarországon a kukorica átlaghozama 5,64 t/ha lesz az idei szezonban (tavaly: 6,6 t/ha; 5 éves átlag 6,16 t/ha), ami 6 millió tonna fölötti termést jelentene. A hazai termelők ennél jóval pesszimistábbak.