Az Agro Napló Lippóra, az Agro Lippó Növénytermesztő és Szolgáltató Zrt.-hez látogatott el, ahol Kajtár Csaba, a cég pénzügyi vezetője köszöntötte a mintegy kétszáz fős vendégsereget.
A dél-dunántúli régió egyik elismert mezőgazdasági vállalkozása jelenlegi formájában 1999-ben kezdte meg mûködését, elődjeit figyelembe véve, mintegy 60 éves múltra tekint vissza a cég.
Kapcsolódó vállalkozásaikkal együtt 2950 hektáron gazdálkodnak jó talaj- és klimatikus adottságok között. Az éves napfényes órák száma eléri a 2100-at, az 50 éves átlagos csapadékmennyiség 650 mm.
Ezek az adatok az elmúlt két év során merőben eltértek az átlagostól. A 2010-ben mért 900 mm és a 2011-ben mért 410 mm csapadékértékek, a jelentős jégkár és a nagy volumenû vadkár következtében a terméseredmények is elmaradtak a szokásostól, az idei fagy mintegy 100 hektár repce megsemmisülését eredményezte.
A cég 300 hektáron folytat biogazdálkodást; tönkölybúzát, szóját, kukoricát és olajlent termesztenek ökológiai körülmények között. Ezeken a területeken a tápanyag-utánpótlást a saját előállítású biohumusz kijuttatásával oldják meg, a Terra-Vita M márkanévre hallgató biohumusz trágyát viszonteladói és márkakereskedői hálózaton keresztül 20 és 40 kg-os kiszerelésekben és ömlesztett formában értékesítik is.
Tápanyag-gazdálkodási gyakorlatukról elmondhatjuk, hogy a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás elvét szem előtt tartva egyéb alternatív technológiát is alkalmaznak, hiszen több mint 10 éve használják a Mikro-Vitál baktériumtrágyát mind az őszi, mind a tavaszi növények alá, az összes termőterületük közel 2/3-án. A több éve megrendezett őszi kalászos bemutató parcellájukat is kezelik baktériumtrágyával, mely hozzájárul egyrészt az egészséges állomány kialakításához, valamint a növény számára kellően jó termőhely kialakításához, mivel javítja a talajszerkezetet, segít helyreállítani a megfelelő talajéletet és részt vesz a növénytáplálásban.
A vetésszerkezetet 28%-ban kalászos, 48%-ban kukorica, 12%-ban szója, 7%-ban repce és 5%-ban az egyéb növények alkotják. Kalászos gabonatermesztésük fő profilja a vetőmag-előállítás, melyhez rendelkeznek egy korszerûen gépesített közepes kapacitású vetőmagüzemmel, ahol évi átlagban 6–8 fajta őszi búza vetőmagot, valamint őszi árpa, durumbúza és tönkölybúza vetőmagot állítanak elő, mintegy 1500 tonna mennyiségben, a kért kiszerelésben.
Az idei évben a szegedi fajták közül a GK Békés és a GK Csillag, valamint durumbúzából a GK Bétadúr kerül forgalmazásra, a martonvásári fajták közül az MV Verbunkos, Mv Mazurka, Mv Suba és az Mv Lucilla, durumbúzából az Mv Pennedur, biotönkölybúzából pedig a Frankenkorn fajtákat állítják elő.
Általánosan jellemző tapasztalat – nemcsak Lippón, hanem az ország különböző területein is –, hogy ebben az évben az átlagosnál rövidebb kalászokat produkáltak a fajták – kezdte meg értékelését Dr. Beke Béla (képünkön) a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. nemesítője.
Az ország bármely részén termeszthető fajta a GK Békés, jellemzője,
hogy a javító minőség a nagy termőképességgel párosul
A novembertől februárig tartó szárazság következtében 3-4 patkával is rövidebbek a kalászok. A kalász-differenciálódás ugyanis ebben az időszakban kezdődik, így a csapadékhiány következtében a bokrosodást megelőzően a kalászok nem fejlődtek ki. Az éves csapadék zöme áprilisban és májusban volt, ami megakadályozta a búzák száradását – javítva így a helyzeten –, így ezerszem-tömegben sem veszítünk annyit. A pesszimista előrejelzések ellenére a tavalyihoz hasonló 4 t/ha országos termésátlag várható, ami 4 millió tonna búzatermést jelent.
A szélsőséges időjárási körülmények esetén megnő a jelentősége a magasabb szintû agrotechnikai beavatkozásoknak.
Ezt hálálja meg az elsőként bemutatott szegedi fajta, a GK Petur, mely egy középérésû, bőtermő, kiváló agronómiai tulajdonságú, tar kalászú búza, mely évjárattól függetlenül 6,5–8,5 t/ha-os üzemi átlagtermésre képes.
Idén ugyan a kalászbetegségek elleni védekezésnek nem tulajdonítottunk nagy jelentőséget, ennek ellenére említést érdemel a GK Fény, mely egy korai érésû, tar kalászú, kiváló sütőipari értékû malmi búza. A fagy- és télállósága jó, a szárazságot kiválóan tolerálja, a levélrozsdával és fuzáriumos betegségekkel szemben pedig ellenálló.
A GK Kalász a szegedi fajtaszortiment 3. legnépszerûbb fajtája. Az 1996 óta köztermesztésben lévő fajta a változó termesztési viszonyokhoz nagyon jól alkalmazkodik, a stresszekkel szemben mutat kiváló ellenállóságot, mindezt a kiegyenlített termésmennyiséggel bizonyítja.
Száraz és csapadékos évjáratban is kiváló eredményt produkált a GK Békés. Ritkaságszámba megy, de a fajta ékes példája annak, amikor búzában a javító minőség a nagy termőképességgel párosul. A fajta alkalmazkodóképessége kiváló, gyakorlatilag az ország bármely búzaterületén eredményesen termeszthető.
A GK Csillag – ami szintén országos jellegû fajta – terméshozamait és a minőségét tekintve évjárattól függetlenül stabil, ami a fajta és vetőmagja iránti keresletben is jól tükröződik. A hazai korai őszi búza szortimenten belül az egyik legnagyobb termőképességgel rendelkező fajta. Lippón bemutatták az új szegedi fajtákat is, melyek ebben az évben vizsgáznak a gazdák által.
2011-ben a GK Kőrös, GK Göncöl, GK Hajnal, GK Vitorlás, és GK Rozi fajtákból országosan 30–40 helyre helyeztek ki nagyüzemi kísérleteket. A GK Kőrös, a GK Rozi és a GK Berény igazán ígéretes fajtáknak mutatkoznak – tette hozzá a szakember.
Beke Béla a bemutató végén kihangsúlyozta, hogy mindegyik fajtához tartozik agrotechnikai ajánlás, melynek figyelembevétele és betartása a sikeres termesztés érdekében elengedhetetlen.
g. a.
