Az együttműködésük során eddig több mint 20 000 tonna eladásra szánt kalászos vetőmagjukat csáváztak Rancona iMix készítménnyel, maximális megelégedésükre – hangsúlyozta Perczel Péter, az Isterra ügyvezetője. Kiemelte továbbá, hogy az eddig népszerű francia fajtáik mellett a füzesabonyi nemesítő állomáson folytatott évtizedes munka eredményeként hamarosan hazánkban nemesített, új fajtákkal lépnek piacra.

A címre visszautalva: hogyan lehet minél nagyobb profitot realizálni a búzatermesztés során, a rendezvényen előadó szakemberek egyöntetű üzenete: a kalászos növények intenzív termesztésével, amelyhez nélkülözhetetlen a komplex rendszerben való gondolkodás. Ehhez a fajtaválasztás az első fontos lépés. Kihangsúlyozták, hogy szükség van a felújítási arány növelésére, mert garantált minőséget csak fémzárolt vetőmagtól várhatunk el!

A komplexitás jegyében egyebek mellett nagy hangsúlyt helyeztek a termesztéstechnológia legfontosabb elemeire: a vetésidőre, tőszámra, a tápanyag-utánpótlásra és a növényvédelemre, amely elemek a genetikában rejlő terméspotenciált hivatottak kiaknázni.

Maghéj alatti védelem

A növényvédelmi technológia első lépése, hogy megvédjük az egyre drágább vetőmagot a különféle betegségektől.

A tarcsapusztai bemutató területén kukorica volt az elővetemény, amire azért kell odafigyelni, mert a forgatás nélküli talajművelés következtében a szármaradványon megtelepedő fuzárium betegségek kockázata magas.

Az utóbbi időben olyan, a csíranövényt támadó betegségek jelentek meg, amelyek korábban nem voltak jellemzőek, ilyen például a torsgomba és a szártörő gomba általi fertőzés – hívta fel a figyelmet Vados Csaba, a UPL csávázásért felelős szakembere. Több kórokozó is képes bejutni a maghéj alá, mint a fuzáriumok, a szeptória és a porüszög. E kórokozók ellen fellépve a vetőmagcsávázás teszi lehetővé, hogy az állomány egészségesen induljon fejlődésnek.

A UPL egyedülálló megoldása erre a Rancona iMix csávázószer, amely biztonságossá teszi a csírázást. Ennek egyik meghatározója az ipkonazol és imazalil kombináció kórokozók elleni védelmi képességének széles spektruma. A UPL által kifejlesztett ME formuláció a másik előny, s máig egyedülálló védjegye mindannak, amit egy XXI. századi csávázószertől elvárunk. A pontosan adagolható, kis hatóanyag-mennyiségek a vetőmag felületén és a maghéjba szívódva is jól dolgoznak. A csávázószerek nem porlanak le, így kímélve a környezetet és az egészségünket. A NAIK legutóbbi vizsgálati eredményeire hivatkozva Vados Csaba kiemelte: a Rancona iMix-szel kezelt állományok lomb és gyökértömeg tekintetében jobb mutatókkal rendelkeztek a többi konkurens terméknél. A készítmény bármely AKG programban alkalmazható. Hivatkozva a 43/2010-es növényvédelmi rendeletre, felhívta a figyelmet a szakember a talajlakó kártevők elleni védekezési stratégia fontosságára is, hiszen a drótféreg kártétel általánossá válása csak idő kérdése.

A drótféreg ellen a Signal 300 ES rovarölő csávázószerük áll rendelkezésre. Mivel a kártevő ősszel is károsít, ilyenkor jó időzítés a signalos védekezés, ugyanis a drótférgek még a talajfelszín közelében tartózkodnak. A cipermetrin hatóanyagú Signal 300 ES megfelelő alkalmazásával biztos megoldás van a kezünkben a csócsárló lárvák ellen – erősítette meg Vados Csaba, ezzel nemcsak a későbbi tavaszi kártétel kockázata csökkenthető jelentősen, de a méhekre sem jelent veszélyt. Előnye továbbá, hogy keverhető a Rancona 15 ME és Rancona iMix készítményekkel.

Védekezés tavasszal a gyomok ellen

A búza gyomirtását későn kezdték meg a területen, vadrepce, szarkaláb, pipacs, pásztortáska és pipitér volt a jellemző gyomösszetétel. A UPL Hungary Kft. a múlt évben hozta piacra a Xanadu WG tavaszi gyomirtó szert. Vados Csaba rámutatott: a benszulfuron és metszulfuron-metil hatóanyagú  készítmény előnye, hogy a benszulfuron a búza gyomnövényei által még „ismeretlen”, ezért még a más hatóanyagokra rezisztens gyomok is jól reagálnak rá. Célszerű bevárni a kezeléssel a gyomok kikelését, illetve fontos, hogy ne legyen fagyveszély, mert az befolyásolhatja a gyomirtás hatékonyságát.

Biostimulátorok

Az algakivonat-alapú biostimulátorok kutatásának és fejlesztésének meghatározó vállalata a UPL. Valovics Attila fejlesztőmérnök hangsúlyozta: az 50 éves múltra visszatekintő bretagne-i gyárban feldolgozott termékek a folyamatos stresszhatásokhoz kiválóan idomuló tengeri algából, szárításos-fagyasztásos eljárással készülnek. Az egységes algakrém alappal gyártott biostimulátor variációk a különböző kultúrák igényeinek megfelelő összetételűek. Tarcsapusztán a búza fejlődésének 3 kritikus időszakához igazították a kezeléseket. Szárbaindulás után a kalászosokra kifejlesztett 13% foszfor- és 5% káliumtartalmú Tonivit készítményt juttatták ki. Zászlóslevél kiterülésekor a klorofilltartalom növelésére a Forthialt, amely magnéziummal és nitrogénnel kiegészített algakrémet tartalmaz.

A mérések szerint a készítmény hatására 7-8 százalékkal több klorofill képződik, amely 4-500 kg-os termésnövekedést eredményez. A cég legismertebb biostimulátora a stresszkezelésre kifejlesztett Atonik, ami idéntől őszi búzában is engedélyt kapott. A bokrosodás végén 0,6 l/ha dózisban kijuttatva javítja az elágazódást.

Gombaölő szerek

A fungicid szegmensben is széles a UPL választéka, idén az időjárás nem kedvezett a gombáknak, a kiszámíthatatlanság okán viszont a megelőzés nagy jelentőséggel bír. A búza növényvédelmi technológiájában szárbainduláskor, a kezdődő lisztharmat fertőzés megelőzésére a tebukonazol hatóanyagú Conrod készítményt javasolják. Ugyancsak megelőzésként érdemes használni a levélbetegségek ellen kombinációban az azoxistrobin hatóanyagú, virágzás végéig kijuttatható Chamane-t, amelynek a juvenilizáló hatása kiemelendő. Végül a Conatra került felhasználásra, mely metkonazol hatóanyag-tartalma jóvoltából kalászfuzáriózis ellen hatásos készítmény.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea